Sokan voltak kíváncsiak az emlékkönyvre
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Bánffy Miklós születésének 150. és Kós Károly születésének 140. évfordulóján jelent meg tavaly a Kós-Bánffy, Bánffy-Kós Emlékkönyv, mely a Kolozsvári Magyar Napok idei kiadásán ismét a figyelem középpontjába került. Ötletgazdája, szerkesztője, Szebeni Zsuzsa színháztörténész és Gy. Dávid Gyula építész, a kötet egyik szerzője osztott meg izgalmas részleteket a könyv születése és tartalma kapcsán.
2024. augusztus 21., 09:272024. augusztus 21., 09:27
2024. augusztus 21., 10:252024. augusztus 21., 10:25
Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet vezetője a kedd délutáni esemény bevezetéseként elmondta, hogy a kettős évforduló ellenére sem volt könnyű támogatókat, segítséget találni a kötet megjelenéséhez,
ifjabb Dávid Gyulának – aki szakdolgozata megírásakor kezdett a Bánffy-családdal foglalkozni, ugyanis a bonchidai kastély reneszánszkori történetét tanulmányozta – pedig azért, mert izgalmas, szakszerű építészettörténeti adalékokkal járult hozzá az emlékkönyv megszületéséhez.
Kós Károly
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
A kötetben két, az erdélyi közéletet, kulturális életet meghatározó személyiséget igyekeztek összehozni, és
Egyik visszatérő témájuk a koronázás volt, ami a kötetben is központi motívum. Szebeni Zsuzsa – Bánffy Miklós életművének kutatója – hozzátette, a kéziratok tanulmányozása közben jött rá, hogy bár Kós Károly Bánffy Miklóst mindig gróf úrnak szólította, tulajdonképpen nagyon közeli barátok voltak, kapcsolatuk a bizalomra épült.
Sokan voltak kíváncsiak az emlékkönyvre
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Dávid Gyula elmesélte, kutatásainak egyik nagy felfedezése az volt, hogy a polihisztornak számító Bánffy Miklósnak milyen komoly építészi tevékenysége volt. A kutató a bonchidai Bánffy-kastély átalakításai kapcsán fejtette ki, hogy bár rendre kerülnek elő dokumentumok a téma kapcsán, például Váradi Aranka – a gróf feleségének – naplói, levelei, a mai napig sem biztos, hogy Kósnak volt-e szerepe az átalakításban, vagy hogy Bánffy Miklós milyen részt vállalt ebben. Szebeni Zsuzsa ennek kapcsán megjegyezte, bár
Bánffy Miklós
Fotó: Wikipedia
A bonchidai kastély kapcsán nagyon sok megválaszolatlan kérdés volt, maradt még. A szamárhátíves ólomüveges ablakokat csak egy vásárlási cédula, árjegyzék kapcsán lehet Róth Miksa híres mozaik- és üvegművészhez kötni, az ablakot egykor díszítő címerek beazonosítása is sok időt vett igénybe a fennmaradt fényképek alapján.
A bonchidai Bánffy-kastély egy fontos helyszín a két közéleti személy kapcsolatában
Fotó: Deák Szidónia
Szebeni Zsuzsa kitért a két címszereplő színházi tevékenységére is. Kós Károly díszlet, illetve jelmeztervező tevékenységére, arra, hogy a térségben úttörő módon történt meg a népviselet, konkrétan a kalotaszegi népviselet beépítése egy színpadi produkcióba, mely egyfajta hitelességet is adott a budapesti Vígszínházban bemutatott darabnak. Hozzátette, hogy Bánffy tulajdonképpen becsalta ebbe a munkába Kóst, akinek munkája sikert aratott, ám a darab végül egy különös, erdélyi szemszögből nehezen érthető hitvita kirobbantója lett.
illetve egy tanulmány és egy interjú is kitér Kós sepsiszentgyörgyi munkásságára, a Székely Nemzeti Múzeum épületének, díszítőelemeinek megtervezésére, amihez szintén köze volt Bánffy Miklósnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Tizenhetedik alkalommal indul országjáró körútra a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) Unlimited karavánja, amely július és szeptember között szabadtéri vetítésekkel várja a közönséget Románia több városában.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!