Sokan voltak kíváncsiak az emlékkönyvre
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Bánffy Miklós születésének 150. és Kós Károly születésének 140. évfordulóján jelent meg tavaly a Kós-Bánffy, Bánffy-Kós Emlékkönyv, mely a Kolozsvári Magyar Napok idei kiadásán ismét a figyelem középpontjába került. Ötletgazdája, szerkesztője, Szebeni Zsuzsa színháztörténész és Gy. Dávid Gyula építész, a kötet egyik szerzője osztott meg izgalmas részleteket a könyv születése és tartalma kapcsán.
2024. augusztus 21., 09:272024. augusztus 21., 09:27
2024. augusztus 21., 10:252024. augusztus 21., 10:25
Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet vezetője a kedd délutáni esemény bevezetéseként elmondta, hogy a kettős évforduló ellenére sem volt könnyű támogatókat, segítséget találni a kötet megjelenéséhez,
ifjabb Dávid Gyulának – aki szakdolgozata megírásakor kezdett a Bánffy-családdal foglalkozni, ugyanis a bonchidai kastély reneszánszkori történetét tanulmányozta – pedig azért, mert izgalmas, szakszerű építészettörténeti adalékokkal járult hozzá az emlékkönyv megszületéséhez.
Kós Károly
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
A kötetben két, az erdélyi közéletet, kulturális életet meghatározó személyiséget igyekeztek összehozni, és
Egyik visszatérő témájuk a koronázás volt, ami a kötetben is központi motívum. Szebeni Zsuzsa – Bánffy Miklós életművének kutatója – hozzátette, a kéziratok tanulmányozása közben jött rá, hogy bár Kós Károly Bánffy Miklóst mindig gróf úrnak szólította, tulajdonképpen nagyon közeli barátok voltak, kapcsolatuk a bizalomra épült.
Sokan voltak kíváncsiak az emlékkönyvre
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Dávid Gyula elmesélte, kutatásainak egyik nagy felfedezése az volt, hogy a polihisztornak számító Bánffy Miklósnak milyen komoly építészi tevékenysége volt. A kutató a bonchidai Bánffy-kastély átalakításai kapcsán fejtette ki, hogy bár rendre kerülnek elő dokumentumok a téma kapcsán, például Váradi Aranka – a gróf feleségének – naplói, levelei, a mai napig sem biztos, hogy Kósnak volt-e szerepe az átalakításban, vagy hogy Bánffy Miklós milyen részt vállalt ebben. Szebeni Zsuzsa ennek kapcsán megjegyezte, bár
Bánffy Miklós
Fotó: Wikipedia
A bonchidai kastély kapcsán nagyon sok megválaszolatlan kérdés volt, maradt még. A szamárhátíves ólomüveges ablakokat csak egy vásárlási cédula, árjegyzék kapcsán lehet Róth Miksa híres mozaik- és üvegművészhez kötni, az ablakot egykor díszítő címerek beazonosítása is sok időt vett igénybe a fennmaradt fényképek alapján.
A bonchidai Bánffy-kastély egy fontos helyszín a két közéleti személy kapcsolatában
Fotó: Deák Szidónia
Szebeni Zsuzsa kitért a két címszereplő színházi tevékenységére is. Kós Károly díszlet, illetve jelmeztervező tevékenységére, arra, hogy a térségben úttörő módon történt meg a népviselet, konkrétan a kalotaszegi népviselet beépítése egy színpadi produkcióba, mely egyfajta hitelességet is adott a budapesti Vígszínházban bemutatott darabnak. Hozzátette, hogy Bánffy tulajdonképpen becsalta ebbe a munkába Kóst, akinek munkája sikert aratott, ám a darab végül egy különös, erdélyi szemszögből nehezen érthető hitvita kirobbantója lett.
illetve egy tanulmány és egy interjú is kitér Kós sepsiszentgyörgyi munkásságára, a Székely Nemzeti Múzeum épületének, díszítőelemeinek megtervezésére, amihez szintén köze volt Bánffy Miklósnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A laikus nézők számára is befogadhatók és élvezetesek azok a felvételek, amelyek az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete kezdeményezésére különböző tájegységek népzenéjét ismertetik. Az új HangŐRZŐ-kisfilmekről Molnár Szabolcs prímással beszéltünk.
Premierekkel, díjnyertes produkciókkal és felújított alkotásokkal várják a közönséget a 19. Bukaresti Magyar Filmhéten, melyet november 10. és 16. között rendeznek meg a román fővárosban – tájékoztatta az MTI-t a Liszt Intézet bukaresti központja.
November 15-én a Kolozsvári Magyar Operában, a film kalotaszegi közreműködői részvételével mutatják be a Magyar menyegző című zenés, táncos, romantikus filmet.
Adódtak ugyan anyagi, szervezési nehézségek az elmúlt két évtizedben, viszont örömre ad okot, hogy jubilálhat a 20. alkalommal tartandó Ars HUNGARICA, Nagyszeben magyar kulturális fesztiválja.
A nagyváradi Szigligeti Színház Szigligeti Társulata november 8-án 19 órakor mutatja be legújabb produkcióját: a Leenane szépe című, fekete humorral átszőtt drámát. A premiert a Transilvania színpadon tartják.
A mai Magyarország és Erdély között elhelyezkedő tájegység különleges táncait és énekeit, valamint híres költőinek gondolatait, verseit idézi meg legújabb, Partium – Az Értől az Óceánig című produkciójában a Duna Művészegyüttes.
A magyar filmművészet két kiemelkedő alakja előtt tiszteleg november folyamán a kolozsvári Művész mozi.
Palocsay Zsigmond költőre, hegedűtanárra emlékeznek Kolozsváron november 5-én – közölte a szervező Györkös Mányi Albert Emlékház.
Kifejezetten nagy érdeklődés övezte az idei évben a zalánpataki falumúzeumot, ahol népes csoportok is megfordultak a nyáron, ugyanakkor az időszakosan kiállított magyar Szent Korona hiteles másolata is számos látogatót vonzott a háromszéki faluba.
Elindította a Filmtett erdélyi filmes portál a Filmtárat, amelynek célja, hogy összegyűjtse, bemutassa a fellelhető, régebbi és újabb erdélyi alkotásokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!