Sokan voltak kíváncsiak az emlékkönyvre
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Bánffy Miklós születésének 150. és Kós Károly születésének 140. évfordulóján jelent meg tavaly a Kós-Bánffy, Bánffy-Kós Emlékkönyv, mely a Kolozsvári Magyar Napok idei kiadásán ismét a figyelem középpontjába került. Ötletgazdája, szerkesztője, Szebeni Zsuzsa színháztörténész és Gy. Dávid Gyula építész, a kötet egyik szerzője osztott meg izgalmas részleteket a könyv születése és tartalma kapcsán.
2024. augusztus 21., 09:272024. augusztus 21., 09:27
2024. augusztus 21., 10:252024. augusztus 21., 10:25
Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet vezetője a kedd délutáni esemény bevezetéseként elmondta, hogy a kettős évforduló ellenére sem volt könnyű támogatókat, segítséget találni a kötet megjelenéséhez,
ifjabb Dávid Gyulának – aki szakdolgozata megírásakor kezdett a Bánffy-családdal foglalkozni, ugyanis a bonchidai kastély reneszánszkori történetét tanulmányozta – pedig azért, mert izgalmas, szakszerű építészettörténeti adalékokkal járult hozzá az emlékkönyv megszületéséhez.
Kós Károly
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
A kötetben két, az erdélyi közéletet, kulturális életet meghatározó személyiséget igyekeztek összehozni, és
Egyik visszatérő témájuk a koronázás volt, ami a kötetben is központi motívum. Szebeni Zsuzsa – Bánffy Miklós életművének kutatója – hozzátette, a kéziratok tanulmányozása közben jött rá, hogy bár Kós Károly Bánffy Miklóst mindig gróf úrnak szólította, tulajdonképpen nagyon közeli barátok voltak, kapcsolatuk a bizalomra épült.
Sokan voltak kíváncsiak az emlékkönyvre
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Dávid Gyula elmesélte, kutatásainak egyik nagy felfedezése az volt, hogy a polihisztornak számító Bánffy Miklósnak milyen komoly építészi tevékenysége volt. A kutató a bonchidai Bánffy-kastély átalakításai kapcsán fejtette ki, hogy bár rendre kerülnek elő dokumentumok a téma kapcsán, például Váradi Aranka – a gróf feleségének – naplói, levelei, a mai napig sem biztos, hogy Kósnak volt-e szerepe az átalakításban, vagy hogy Bánffy Miklós milyen részt vállalt ebben. Szebeni Zsuzsa ennek kapcsán megjegyezte, bár
Bánffy Miklós
Fotó: Wikipedia
A bonchidai kastély kapcsán nagyon sok megválaszolatlan kérdés volt, maradt még. A szamárhátíves ólomüveges ablakokat csak egy vásárlási cédula, árjegyzék kapcsán lehet Róth Miksa híres mozaik- és üvegművészhez kötni, az ablakot egykor díszítő címerek beazonosítása is sok időt vett igénybe a fennmaradt fényképek alapján.
A bonchidai Bánffy-kastély egy fontos helyszín a két közéleti személy kapcsolatában
Fotó: Deák Szidónia
Szebeni Zsuzsa kitért a két címszereplő színházi tevékenységére is. Kós Károly díszlet, illetve jelmeztervező tevékenységére, arra, hogy a térségben úttörő módon történt meg a népviselet, konkrétan a kalotaszegi népviselet beépítése egy színpadi produkcióba, mely egyfajta hitelességet is adott a budapesti Vígszínházban bemutatott darabnak. Hozzátette, hogy Bánffy tulajdonképpen becsalta ebbe a munkába Kóst, akinek munkája sikert aratott, ám a darab végül egy különös, erdélyi szemszögből nehezen érthető hitvita kirobbantója lett.
illetve egy tanulmány és egy interjú is kitér Kós sepsiszentgyörgyi munkásságára, a Székely Nemzeti Múzeum épületének, díszítőelemeinek megtervezésére, amihez szintén köze volt Bánffy Miklósnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!