Fotó: A szerző felvétele
2010. március 01., 09:282010. március 01., 09:28
Márpedig ez utóbbi módszer is eredményes lehet, ha tudjuk, kinek a hagyatékában érdemes turkálni. Két újonnan megjelent könyvre is talál e megállapítás, azok közül, amelyeket a Kriza János néprajzi társaságnál pénteken mutattak be Kolozsváron.
Mindkettőt Olosz Katalin marosvásárhelyi kutató tette közzé, és mindkettőben olyan néprajzi anyag kerül először nyilvánosságra, melyet a 19. században élt lelkes erdélyi tanárok gyűjtettek össze diákjaikkal. Szabó Sámuel a marosvásárhelyi, majd a Kolozsvári Református Kollégium tanáraként gyűjtetett össze jelentős néprajzi anyagot, de azt nem szánták közlésre, így hamar el is kallódott.
Olosz Katalin sok esetben Szabó Sámuel tanítványainak az iskolai dolgozataiban, vagy a tanár által vezetett önképzőköri ülések jegyzőkönyveiben bukkant rá a gyűjtés eredményeire. Amint a Szabó Sámuel Erdélyi Néphagyományok című kötetét bemutató Keszeg Vilmos néprajzkutató hangsúlyozta, Olosz Katalin nemcsak Szabó Sámuel életútjának a leírásával toldotta meg a kibányászott anyagot, hanem a gyűjtéseket szállító diákok életútjának is utána nézett.
Olosz Katalin a másik bemutatott kötetébe immár a Kolozsvári Unitárius Kollégium tanárának, Kanyaró Ferencnek a hagyatékából válogatta öszsze azokat a népdal- és balladaszövegeket, amelyeket a tanár biztatására 1895–96-ban Rédiger Ödön diák gyűjtött össze egyetlen szabédi adatközlőtől. Amint a szerző elmondta, Dimény Mózesné Szabó Anna az első név szerint is ismert népdalközlő; az ugyanis csak a 20. században vált megszokottá, hogy a közlők nevét is feljegyezzék.
Kisiskolások bevonásával gyűjtötte össze Veres Péter Ilona is a Mezőcsávási gyermekfolklór című könyvének az anyagát. Amint a könyvet méltató Tatár Erzsébet-Tímea hangsúlyozta, ez a könyv is Marosszék és a Mezőség határvidékéről szállít értékes folklóranyagot.
Marosmagyarón a szövőszék nyüstjeit a hűtlen férj visszacsábítása mágikus eszközeként is használták. Ezt a gondolatot immár Tötszegi Tekla néprajzkutató idézte egy másik kötet, a Marosmagyarói varrottasok és szőttesek bemutatásakor annak az illusztrálására, hogy a szerzők, Palkó Attila és Szentimrei Judit nem elégedtek meg a textíliák bemutatásával, hanem az ezekhez kapcsolódó hiedelmek világába is betekintést nyújtottak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok