
2010. október 14., 10:382010. október 14., 10:38
A magyarul az Ulpius-ház kiadásában 2008-ban megjelent könyv már megjelent oroszul, és hamarosan megjelenik a francia kiadás is. „Úgy érzem, hogy az a siker, amelyet Magyarországon elért a könyv, feljogosít arra, hogy más nyelveken is megjelenjen.
Şerban Foarţă és felesége, Gábos-Foarţă Ildikó már korábban is lefordította néhány írásomat, így amikor megjelent a könyv, felajánlották, hogy ezt a művet is lefordítják románra” – nyilatkozta a Krónikának az aradi származású író, üzletember. Kérdésünkre elmondta, azért is fontos számára, hogy más nyelveken is megjelenjenek könyvei, hogy felhívja a figyelmet a magyar irodalomra. „Egyébként hagyományosan jó a viszony a magyar és román írók között, ez 1989 előtt is így volt” – fűzte hozzá Böszörményi.
„Olyan regényt akartam írni, amilyet én is szeretnék olvasni” – mondta román anyanyelvű hallgatóságának a szerző. Kifejtette, a regény anynyiban posztmodern, hogy kaleidoszkopikus, fragmentált, ugyanakkor nincsenek elvarratlan szálak, minden felvetődő kérdésre választ kap az olvasó a regény végére.
Nem is egy, hanem két regényről van szó, az író a regény a regényben technikát alkalmazza, ugyanis az alaptörténet főhőse, Tamás – miután egy lágerből kiszabadul – repülőre ül, és egy regény olvasásába kezd, és ennek a regénynek a történetét is végigkövetheti az olvasó. A könyv érdekessége, hogy nincsenek benne megnevezve a helyszínek, országok, városok, sőt még a pénznem sem adott. Ezzel a megoldással a történet egyetemes emberi jellegét hangsúlyozza az író. „Szerettem megírni ezt a regényt, izgalmas kaland volt” – mondta hallgatóságának Böszörményi.
Böszörményi Zoltán középiskoláit Kolozsváron és Aradon végezte. Első verseskötete Örvényszárnyon címmel 1979-ben, a második, a Címjavaslatok 1981-ben jelent meg Bukarestben. Torontóban, a York Egyetemen filozófiából diplomázott, majd sikeres üzletember lett. A Nyugati Jelen napilap tulajdonosa és az Irodalmi Jelen folyóirat főszerkesztője.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.