
Fotó: Biró István
Húsz európai országból több mint negyven operaház és színházi vezető vitatta meg az operajátszás közelmúltbeli trendjeit és kilátásait a budapesti Erkel Színházban megrendezett nemzetközi konferencián pénteken.
2014. szeptember 07., 17:062014. szeptember 07., 17:06
Szép Gyula, a világ egyetlen kisebbségi operaháza, egyszersmind a budapesti mellett az egyetlen magyar operaház, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója az erdélyi operajátszás közelmúltbeli történetét és jelenét tekintette át előadásában. Mint mondta, a román kommunista állam által 1948-ban – Észak-Erdély visszacsatolása után egyfajta vigaszként – létrehozott magyar operaház népoperaként indult, majd az 1950-es években el tudott mozdulni az egyre minőségibb operajátszás felé.
Az 1960-as évektől, az értelmiség elvándorlásával egyre nagyobb teret kaptak az operettek és a könnyebb műfajok, az 1980-as évekre pedig nagyon nehéz helyzetbe került az intézmény, a társulat elöregedése és az erősödő cenzúra miatt – magyarázta. A rendszerváltás után elölről kellett kezdeni az építkezést, a rendkívül elöregedett társulatot fiatal, dinamikus csapat váltotta, az operaház arculata teljesen megújult.
A jelenről szólva elmondta, a Funar-éra lezárulásával a diszkrimináció teljesen megszűnt, játszanak operát, operettet, balettet, musicalt és gyermekelőadásokat is, és jó szakmai kapcsolatokat ápolnak a romániai és magyarországi társintézményekkel. A \"kicsi, de kerek\" operaház saját zenekarral , énekkarral és balettkarral, összesen 244 munkatárssal dolgozik, évente 3-5 bemutatót tartanak. \"Szegények vagyunk, de jól vagyunk\" – zárta előadását Szép Gyula, utalva arra, hogy az operaházban a jövedelmek 150 és 650 euró között mozognak és utóbbi már az igazgatói fizetés.
Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a tanácskozás díszelnöke köszöntőjében úgy fogalmazott: a művészeknek és művészeti vezetőknek kezükbe kell venniük saját sorsuk irányítását és javaslatokat kell megfogalmazniuk, hogy megkönnyítsék a kulturális kormányzatok munkáját.
Módosul az alkalmazottak munkaidő-nyilvántartásának szabályozása az előadó-művészeti intézményeknél – jelentette be kedden a kulturális minisztérium.
Kolozsváron mutatják be Maksay Ágnes Jókai Erdélyben című dokumentumfilmjét – közölte a szervező Magyarország kolozsvári főkonzulátusa. Az alkotást további, más helyszíneken is láthatja a közönség.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
szóljon hozzá!