Fotó: Biró István
Húsz európai országból több mint negyven operaház és színházi vezető vitatta meg az operajátszás közelmúltbeli trendjeit és kilátásait a budapesti Erkel Színházban megrendezett nemzetközi konferencián pénteken.
2014. szeptember 07., 17:062014. szeptember 07., 17:06
Szép Gyula, a világ egyetlen kisebbségi operaháza, egyszersmind a budapesti mellett az egyetlen magyar operaház, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója az erdélyi operajátszás közelmúltbeli történetét és jelenét tekintette át előadásában. Mint mondta, a román kommunista állam által 1948-ban – Észak-Erdély visszacsatolása után egyfajta vigaszként – létrehozott magyar operaház népoperaként indult, majd az 1950-es években el tudott mozdulni az egyre minőségibb operajátszás felé.
Az 1960-as évektől, az értelmiség elvándorlásával egyre nagyobb teret kaptak az operettek és a könnyebb műfajok, az 1980-as évekre pedig nagyon nehéz helyzetbe került az intézmény, a társulat elöregedése és az erősödő cenzúra miatt – magyarázta. A rendszerváltás után elölről kellett kezdeni az építkezést, a rendkívül elöregedett társulatot fiatal, dinamikus csapat váltotta, az operaház arculata teljesen megújult.
A jelenről szólva elmondta, a Funar-éra lezárulásával a diszkrimináció teljesen megszűnt, játszanak operát, operettet, balettet, musicalt és gyermekelőadásokat is, és jó szakmai kapcsolatokat ápolnak a romániai és magyarországi társintézményekkel. A \"kicsi, de kerek\" operaház saját zenekarral , énekkarral és balettkarral, összesen 244 munkatárssal dolgozik, évente 3-5 bemutatót tartanak. \"Szegények vagyunk, de jól vagyunk\" – zárta előadását Szép Gyula, utalva arra, hogy az operaházban a jövedelmek 150 és 650 euró között mozognak és utóbbi már az igazgatói fizetés.
Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a tanácskozás díszelnöke köszöntőjében úgy fogalmazott: a művészeknek és művészeti vezetőknek kezükbe kell venniük saját sorsuk irányítását és javaslatokat kell megfogalmazniuk, hogy megkönnyítsék a kulturális kormányzatok munkáját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!