Fotó: Biró István
Húsz európai országból több mint negyven operaház és színházi vezető vitatta meg az operajátszás közelmúltbeli trendjeit és kilátásait a budapesti Erkel Színházban megrendezett nemzetközi konferencián pénteken.
2014. szeptember 07., 17:062014. szeptember 07., 17:06
Szép Gyula, a világ egyetlen kisebbségi operaháza, egyszersmind a budapesti mellett az egyetlen magyar operaház, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója az erdélyi operajátszás közelmúltbeli történetét és jelenét tekintette át előadásában. Mint mondta, a román kommunista állam által 1948-ban – Észak-Erdély visszacsatolása után egyfajta vigaszként – létrehozott magyar operaház népoperaként indult, majd az 1950-es években el tudott mozdulni az egyre minőségibb operajátszás felé.
Az 1960-as évektől, az értelmiség elvándorlásával egyre nagyobb teret kaptak az operettek és a könnyebb műfajok, az 1980-as évekre pedig nagyon nehéz helyzetbe került az intézmény, a társulat elöregedése és az erősödő cenzúra miatt – magyarázta. A rendszerváltás után elölről kellett kezdeni az építkezést, a rendkívül elöregedett társulatot fiatal, dinamikus csapat váltotta, az operaház arculata teljesen megújult.
A jelenről szólva elmondta, a Funar-éra lezárulásával a diszkrimináció teljesen megszűnt, játszanak operát, operettet, balettet, musicalt és gyermekelőadásokat is, és jó szakmai kapcsolatokat ápolnak a romániai és magyarországi társintézményekkel. A \"kicsi, de kerek\" operaház saját zenekarral , énekkarral és balettkarral, összesen 244 munkatárssal dolgozik, évente 3-5 bemutatót tartanak. \"Szegények vagyunk, de jól vagyunk\" – zárta előadását Szép Gyula, utalva arra, hogy az operaházban a jövedelmek 150 és 650 euró között mozognak és utóbbi már az igazgatói fizetés.
Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a tanácskozás díszelnöke köszöntőjében úgy fogalmazott: a művészeknek és művészeti vezetőknek kezükbe kell venniük saját sorsuk irányítását és javaslatokat kell megfogalmazniuk, hogy megkönnyítsék a kulturális kormányzatok munkáját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!