Fotó: Veres Nándor
Feledy Balázs budapesti és Roxana Păsculescu bukaresti műkritikus nyitotta meg a 10. Free Camp Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor zárókiállítását a hétvégén Csíkszeredában, a Megyeháza Galériában.
2014. augusztus 31., 19:412014. augusztus 31., 19:41
Az augusztus 20–30. között lezajlott alkotótáborban létrehozott műveket az expresszivitás jellemzi – vélték a szakemberek.
A szakértők abban is egyetértettek, hogy mindenki másképp fejezte ki magát, a munkáknak pedig az a közös vonása, hogy nem a hely szelleméhez kötődnek, hanem a művészek saját érzelmeiket, alkotói gondolataikat örökítették meg. Feledy Balázs szerint különben ez a vonás általában a kortárs művészet jellemzője.
„Egyedül Ava Rado-Harte (magyar származású, Amerikában élő művész – a szerk.) volt az, aki a környéken szedett és begyűjtött virágokat és búzaszemeket építette be munkáiba” – tették hozzá.
Roxana Păsculescu megjegyezte, hogy néhányan főként a színekkel fogalmazták meg mondanivalójukat, mint például Marketa Petrova cseh alkotó vagy az olasz Sandro Saccocci. Mások inkább a kompozíció hívei voltak, az utóbbiak sorába tartozik például Flavio Galetti olasz művész vagy Ion Atanasiu Delamare és Emilia Persu bukaresti alkotók.
Feledy szerint Botár László az organikus, elvont formákat kedveli, míg Fazekas Csaba a lelkiállapotok, belső érzelmek megjelenítője. Utóbbi művész nyers, őszinte, impulzív festményei éppen Vásárhelyi Antal grafikája mellett találhatók, akinek „architektonikus világában” minden kiszámított, mindennek megvan a maga helye, akárcsak egy épület tervrajzánál, és a kivitelezés is a végletekig precíz és míves.
A műkritikus hozzátette: szintén különlegesek Damokos Csaba alkotásai, aki pillanatok alatt, a mobiltelefonja érintőképernyőjén, a körmével vázolja fel benyomásait, amit később nagyítva nyomtat ki. „Pop art stílusra emlékeztető portréin érzékelhető, hogy különböző rendezvények látványvilágát megtervező dizájner az alkotójuk” – fogalmazott Feledy Balázs.
A budapesti szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a szobrász Berze Imre ezúttal jóformán festőként viselkedett, egy átmeneti alkotást hozott létre: több ezer éves, elszenesedett fadarabokat ragasztott préselt lemezre. „Van a munkáinak térhatása is, de ugyanúgy falra akaszthatók, mint a festmények, sőt az alkotót is a formák közti összefüggések és a természetes anyag textúrájával megfogalmazható üzenet érdekelte” – mutatott rá Feledy. A tárlat szeptember 30-áig látogatható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!