
Fotó: Kristó Róbert
A vasárnap esti gálával zárult Csíkszeredában a 10. Erdélyi Magyar Hivatásos Táncegyüttesek Találkozója, amelyen a táncelőadások és a szakmai értekezések is sok érdeklődőt vonzottak.
2014. október 19., 18:132014. október 19., 18:13
A résztvevő csíki, marosvásárhelyi, nagyváradi, sepsiszentgyörgyi és udvarhelyi hivatásos együttesek mindannyian a hagyományt éltetik, csak más és más kifejezési eszközök segítségével. „Több éve követem ezeket a találkozókat, negyedszer vagyok itt, így van rálátásom az erdélyi magyar hivatásos táncegyüttesek tevékenységére” – emelte ki lapunknak Mihályi Gábor.
Hozzáfűzte, hogy a Magyar Táncművészek Szövetsége elnökeként szorgalmazta, hogy 2012-ben vegyék fel az erdélyi hivatásos tánccsoportokat a magyarországi szakmai szervezetbe.
A találkozó egy nagy néptáncünnep
„Rendkívül fontosnak találom ezt a vándortalálkozót, mert itt nemcsak arról van szó, hogy bizonyos előadásokat bemutatnak a rendezvényt fogadó városban, hanem az együttesek is megismerik egymás művészetét, barátságok szövődnek, inspirálják egymást, valamint a vezetőik is meg tudják beszélni ügyes-bajos dolgaikat. Lényeges, hogy találkoznak a szakmával is, mivel mindig létrehozunk egy értékelő bizottságot, amely véleményt formál az előadásokról, ez pedig a koreográfusok, együttesvezetők számára hasznos lehet az elkövetkező produkcióik létrehozásában. Mindenekfelett ez egy nagy néptáncünnep” – értékelte a találkozót Mihályi.
Kíváncsiak voltunk, hogy mennyire őrzik a népzene- és néptánchagyatékot ezek az együttesek, ugyanis nagyon változatos előadásokat láthattunk az elmúlt hétvégén. Voltak olyan együttesek, amelyek igyekeztek a néptánctípusokat teljes mértékben beemelni a produkcióikba, mint például a házigazda Hargita Együttes a Vándorúton című előadásban, mások viszont a zenét és a táncot lényegesen átdolgozták csak bizonyos elemeket őrizvén meg belőle, és modernebb témákat dolgoztak fel, mint ahogy tette ezt az Udvarhely Táncműhely A köz című produkciójában, vagy a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes a Gábor Áron táncjátékban.
„Én úgy látom, hogy minden együttes azon iparkodik, hogy a hagyományt megmentse, hiszen nekünk ez az elsődleges küldetésünk. Olyan közlési módokat kell találni, hogy az a hagyomány, amelyet egy organikus világban egy közösség éltetett, ebben a mi elembertelenedő, urbánus világunkban is képes legyen megszólítani a közönséget. – mutatott rá a szakember. – Mivel ez a hagyomány rendkívül humanista, hiszen az ember saját szórakoztatására, saját érzései kifejezésére találta ki – legyen az ének, legyen az tánc vagy akár megfaragott eszköz –, úgy vélem ezt meg tudjuk tenni. Minden lehetőséget fel kell használni, ami ezt segíti, de vigyázni kell, hogy a hagyomány alapüzenete ne sérüljön, még akkor sem, ha mai modernebb formákkal termékenyül meg egy-egy előadásban.”
Öt együttes – öt kifejezésmód
Mihályi Gábor szerint mind az öt együttes különböző módon próbálja ezt a küldetést teljesíteni. „A művészetnek nincsenek határai, itt az a fontos, hogy az előadás működjön és érje el az elvárt hatást. Ha ezt meg tudja tenni, akkor a hagyomány rögzült állapotának a bemutatása lehet legalább olyan jó, mint az abból ihletést nyerő, csak kódoltan a mozdulatokban és zenében megjelenő színpadi alkotás” – tette hozzá.
A találkozó harmadik estéjén, szombaton egyébként Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára is jelen volt, aki köszöntőbeszédében kiemelte, hogy egy nagyon fontos rendezvényre érkezett. „A magyar kulturális identitásunk egyik legfontosabb őrzője az anyanyelvünk. Anyanyelviségünk nemcsak a verbális megnyilvánulást jelenti, hanem kifejezésmódjai között ott szerepel a népzene és a néptánc is” – fogalmazott.
Hozzátette, hogy ezek olyan értékek, amelyek őrzése „a 24-ik órában vált mindannyiunk feladatává”, ehhez pedig jelentősen hozzájárult az 1972-ben indult táncházmozgalom. „E mozgalom művelői hozták létre a találkozón jelen lévő hivatásos együtteseket, akik a legmagasabb szinten éltetik és adják tovább az anyanyelviségünkhöz tartozó értékeket” – mutatott rá Hoppál Péter. Azt is hangsúlyozta, hogy a harmadik Orbán-kormány mindent megtesz azért, hogy létrehozzon egy olyan kulturális alapellátást, amely nemcsak Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében elősegíti ezeknek az intézményeknek a működését.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!