
Fotó: Kristó Róbert
A vasárnap esti gálával zárult Csíkszeredában a 10. Erdélyi Magyar Hivatásos Táncegyüttesek Találkozója, amelyen a táncelőadások és a szakmai értekezések is sok érdeklődőt vonzottak.
2014. október 19., 18:132014. október 19., 18:13
A résztvevő csíki, marosvásárhelyi, nagyváradi, sepsiszentgyörgyi és udvarhelyi hivatásos együttesek mindannyian a hagyományt éltetik, csak más és más kifejezési eszközök segítségével. „Több éve követem ezeket a találkozókat, negyedszer vagyok itt, így van rálátásom az erdélyi magyar hivatásos táncegyüttesek tevékenységére” – emelte ki lapunknak Mihályi Gábor.
Hozzáfűzte, hogy a Magyar Táncművészek Szövetsége elnökeként szorgalmazta, hogy 2012-ben vegyék fel az erdélyi hivatásos tánccsoportokat a magyarországi szakmai szervezetbe.
A találkozó egy nagy néptáncünnep
„Rendkívül fontosnak találom ezt a vándortalálkozót, mert itt nemcsak arról van szó, hogy bizonyos előadásokat bemutatnak a rendezvényt fogadó városban, hanem az együttesek is megismerik egymás művészetét, barátságok szövődnek, inspirálják egymást, valamint a vezetőik is meg tudják beszélni ügyes-bajos dolgaikat. Lényeges, hogy találkoznak a szakmával is, mivel mindig létrehozunk egy értékelő bizottságot, amely véleményt formál az előadásokról, ez pedig a koreográfusok, együttesvezetők számára hasznos lehet az elkövetkező produkcióik létrehozásában. Mindenekfelett ez egy nagy néptáncünnep” – értékelte a találkozót Mihályi.
Kíváncsiak voltunk, hogy mennyire őrzik a népzene- és néptánchagyatékot ezek az együttesek, ugyanis nagyon változatos előadásokat láthattunk az elmúlt hétvégén. Voltak olyan együttesek, amelyek igyekeztek a néptánctípusokat teljes mértékben beemelni a produkcióikba, mint például a házigazda Hargita Együttes a Vándorúton című előadásban, mások viszont a zenét és a táncot lényegesen átdolgozták csak bizonyos elemeket őrizvén meg belőle, és modernebb témákat dolgoztak fel, mint ahogy tette ezt az Udvarhely Táncműhely A köz című produkciójában, vagy a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes a Gábor Áron táncjátékban.
„Én úgy látom, hogy minden együttes azon iparkodik, hogy a hagyományt megmentse, hiszen nekünk ez az elsődleges küldetésünk. Olyan közlési módokat kell találni, hogy az a hagyomány, amelyet egy organikus világban egy közösség éltetett, ebben a mi elembertelenedő, urbánus világunkban is képes legyen megszólítani a közönséget. – mutatott rá a szakember. – Mivel ez a hagyomány rendkívül humanista, hiszen az ember saját szórakoztatására, saját érzései kifejezésére találta ki – legyen az ének, legyen az tánc vagy akár megfaragott eszköz –, úgy vélem ezt meg tudjuk tenni. Minden lehetőséget fel kell használni, ami ezt segíti, de vigyázni kell, hogy a hagyomány alapüzenete ne sérüljön, még akkor sem, ha mai modernebb formákkal termékenyül meg egy-egy előadásban.”
Öt együttes – öt kifejezésmód
Mihályi Gábor szerint mind az öt együttes különböző módon próbálja ezt a küldetést teljesíteni. „A művészetnek nincsenek határai, itt az a fontos, hogy az előadás működjön és érje el az elvárt hatást. Ha ezt meg tudja tenni, akkor a hagyomány rögzült állapotának a bemutatása lehet legalább olyan jó, mint az abból ihletést nyerő, csak kódoltan a mozdulatokban és zenében megjelenő színpadi alkotás” – tette hozzá.
A találkozó harmadik estéjén, szombaton egyébként Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára is jelen volt, aki köszöntőbeszédében kiemelte, hogy egy nagyon fontos rendezvényre érkezett. „A magyar kulturális identitásunk egyik legfontosabb őrzője az anyanyelvünk. Anyanyelviségünk nemcsak a verbális megnyilvánulást jelenti, hanem kifejezésmódjai között ott szerepel a népzene és a néptánc is” – fogalmazott.
Hozzátette, hogy ezek olyan értékek, amelyek őrzése „a 24-ik órában vált mindannyiunk feladatává”, ehhez pedig jelentősen hozzájárult az 1972-ben indult táncházmozgalom. „E mozgalom művelői hozták létre a találkozón jelen lévő hivatásos együtteseket, akik a legmagasabb szinten éltetik és adják tovább az anyanyelviségünkhöz tartozó értékeket” – mutatott rá Hoppál Péter. Azt is hangsúlyozta, hogy a harmadik Orbán-kormány mindent megtesz azért, hogy létrehozzon egy olyan kulturális alapellátást, amely nemcsak Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében elősegíti ezeknek az intézményeknek a működését.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!