Az 1965. és 1975. közötti erdélyi magyar művészetet bemutató kiállítással nyitotta meg szerda este új sepsiszentgyörgyi kiállítótermét az Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK), ugyanakkor az Erdélyi Magyar Gyűjtőkönyvtár megalapítását is bejelentették.
2014. szeptember 18., 18:352014. szeptember 18., 18:35
2014. szeptember 18., 18:362014. szeptember 18., 18:36
Az EMŰK hatodik kiállítását – melynek Felezőidő 2 a címe – egy olyan teremben rendezték be, ahol 25 évvel ezelőtt a román politikai rendőrség, a Szekuritáté lehallgatóközpontja működött.
Mint Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta, optimista megközelítésben a demokratizálódás eredményének tekinthető, hogy a kultúra elfoglalta a lehallgatóközpont helyét. Hozzátette: a realista megközelítés szerint ma kisebb a lehallgatókészülékek helyigénye.
Két korszak határán
Az RMDSZ-elnöki minőségében bejelentett Kelemen Hunor romániai kulturális miniszter a dolgok helyes rendjének tekintette, hogy a magyarság az elmúlt időszakban intézményeket alapított, és ezek sorában létrehozta az Erdélyi Művészeti Központot is. Megemlítette, hogy a kiállított művek olyan időszakban készültek, amikor Románia a sztálinista diktatúrából a Ceauşescu-diktatúrába csúszott át, de a kettő között, „egy lélegzetvételnyi\" időszakban a művészek azt gondolták, hogy valami új kezdődik.
Kelemen Hunor kijelentette, az EMŰK-nek középtávon olyan intézménynek kell lennie, amely a kiállítások szervezése mellett „a helyére teszi\" az erdélyi magyar képzőművészet száz esztendejét a Kárpát-medence magyar kultúrájában.
Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke köszöntőjében a kulturális diplomácia feladatának nevezte a magyarok által megteremtett kulturális erőtér megerősítését.
Kijelentette: interaktív kulturális erőteret kell létrehozni. Példaként a mobilhálózatok interaktív terét említette, amelyre fel is lehet tölteni, és le is lehet tölteni tartalmakat. „Most innen Erdélyből a magyar képzőművészet csodálatos alkotásai töltődnek fel a magyar kulturális felhőbe, és bízunk abban, hogy sokak számára letölthetővé válnak ezek az egyedülálló értékek\" – jelentette ki Németh Zsolt.
Baán László, a budapesti Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója a kiállítás-megnyitón jelentette be, hogy 2015 tavaszán az általa vezetett intézményekben megrendezik az 1920. és 1990. közötti erdélyi magyar művészet átfogó kiállítását. A Felezőidő 2 – Erdélyi Magyar Művészet 1965–1975 között című sepsiszentgyörgyi kiállítás november 16-ig tekinthető meg.
Gyűjtőkönyvtár is létesül
Szintén szerda este jelentette be Kelemen Hunor szövetségi elnök, Tamás Sándor önkormányzati elnök és Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója az Erdélyi Magyar Gyűjtőkönyvtár megalapítását. A projekt, amelynek keretében az összes erdélyi magyar nyelvű publikációt összegyűjtik a Sepsiszentgyörgyön működő megyei könyvtár különgyűjteményeként indul.
Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes a bejelentés alkalmából ki is próbálta a tervezett könyvtár internetes adatbázisát: Kányádi Sándor nevére keresett rá. A Bod Péter könyvtár olvasótermében tartott ünnepi eseményen Kelemen Hunor rámutatott a könyvtárak szerepének változására, kiemelve a digitalizálás fontosságát, szerinte ugyanis egy könyvtár állománya sokkal szélesebb körben elérhetővé válik, ha a kiadványokat a világhálón is el lehet majd olvasni.
Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója a különgyűjtemény létrehozásának fontossága mellet elmondta: az intézmény működéséhez elengedhetetlen fenntartókat is „beazonosították: egyrészt Kovászna Megye Tanácsának segítségére, másrészt az RMDSZ Kulturális Autonómiatanácsára számítanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!