Több kárt okoz a „fejszecsapásos” módszer, mint amennyit megtakarítana – Színházi szakemberek a költségcsökkentési tervről

Több mint ötven kulturális intézmény vezetője, a Román Színházi Szövetség (UNITER), a Romániai Múzeumok Országos Hálózata (RNMR) is tiltakozik a terv ellen. Számos, a hazai kultúra iránt aggódó civil – szerda délig összesen több mint 20 600 személy – írta a lá a Vladimir Anton, a Csíki Játékszín művészeti vezetője által indított, Állítsátok meg a kultúra elpusztítását! című petíciót, erdélyi magyar intézmények, sajtóorgánumok is aggódásuknak adtak hangot.

Pál D. Attila: politikai sakkjátszma húzódhat a költségcsökkentési terv mögött

A sürgősségi kormányrendelet tervezete szerint 2023 őszétől olyan intézkedések lépnének életbe Romániában, amelyek a helyi és megyei önkormányzatok költségvetésének csökkentése érdekében többek között épp a kulturális intézményekre szánt összegeket veszik célba.

Vagy hogy mennyit lehet az üdülési voucherekkel spórolni, nem tudom felmérni, de nem hiszem, hogy nagy összeg lenne. Bár a vásárhelyi színház a tekintetben nem érintett, hogy a léte nem veszélyeztetett, hiszen nem önkormányzati, hanem minisztériumi fenntartású, nekem a nagy félelmem az, hogy az önkormányzati fenntartású színházak bizony veszélybe kerülnek” – mondta az igazgató.

Egyes önkormányzatok akár 30 százalékot is fordítottak költségvetésükből a kultúrára, sportra

„Az intézmények összevonásáról azt gondolom, hogy meg lehet tenni, nem ördögtől való, csak mire jó? A terv szerint a kevesebb mint 50 alkalmazottal működő intézményeket átszervezhetik, összevonhatják, de véleményem szerint a kormány részéről ez egy színjáték: vagy az EU felé,

„Amikor 4,70 lejbe került a benzin, és 6,30-ra emelték, szinte rosszul lettünk. Majd amikor 11 lejről levitték 7,80-ra, persze hogy boldogok voltunk. Az is gyanús, hogy miért kell ezt a költségcsökkentést december 31-ig megvalósítani a terv szerint. Hogy időt nyerjenek, hogy majd vissza tudják vonni?” – tette fel a kérdést a vezérigazgató.

Másrészt, bár itt nem beszélhetünk jogokról, de egy már elért és megszerzett állapotot lecsökkenteni mindenkinek csak rossz, a megszerzett jogokat elvenni nem szabadna” – mutatott rá Pál D. Attila. Leszögezte, az egész kulturális finanszírozási rendszert alapjaiban kellene átalakítani ahhoz, hogy valamit meg lehessen reformálni – és ez nem csak az előadó-intézményekre vonatkozik: alapjaiban kell átformálni minden költségvetési rendszert.

korábban írtuk

A kulturális intézmények több mint felét érintenék hátrányosan a kormány költségcsökkentő tervei

A romániai kulturális intézmények több mint felét érintik a kormány költségcsökkentő tervei, a 469 jogilag bejegyzett intézmény 61 százalékát kellene átszervezni vagy megszüntetni – közölte hétfői memorandumában a múzeumok országos hálózata.

A marosvásárhelyi színház vezérigazgatója azt mondta, Sepsiszentgyörgy önkormányzata például 30 százalék fölött költött sportra és kultúrára, tehát a tervben szereplő 7,5 százalék abszolút lehetetlenség. „Gyergyóban akármilyen kicsi a Figura Stúdió Színház költségvetése, a városi költségvetéshez arányítva komoly összeg lehet a támogatása” – mondta Pál D. Attila. A csíkszeredai színház működése is veszélyben forogna, de a város más kulturális intézményei is – jelentette be pár napja Korodi Attila polgármester.

A színház arra kéri a közönséget, hogy aláírásokkal támogassa a tiltakozást, hiszen a jelek szerint akár összevonás is várhat a kulturális intézményekre.

Elkelne egy reform, mert nem működik jól minden

Megkérdeztük a tervezetről Köllő Csongort is, a kolozsvári székhelyű Shoshin Színházi Egyesület, független műhely vezetőjét, a kincses városbeli ZIZ – Art and Social Area kulturális tér kezdeményezőjét és programjának egyik koordinátorát is. „Ha életbe lép a tervezet, sok település kulturális életének az összeomlásához, súlyos csorbulásához fog vezetni. Tévedés ne essék, azt gondolom, hogy

Persze vannak olyan intézmények, amik már most bizonyos belső reformok mentén fejtik ki a működésüket, viszont vannak olyanok is, amelyek hátramaradottabbak ezen a téren. Szóval elkelne egy átfogó reform, mert nem tökéletes minden, de ezt egész másként, párbeszédre alapozva, hosszú folyamat eredményeként kell bevezetni” – fejtette ki a független műhely vezetője. Hozzátette, a mostani formában viszont csak arról van szó, hogy spóroljunk meg egy kevés pénzt.

Mert elvileg, ha megszűnnek bizonyos intézmények, akkor az felszabadíthat forrásokat, amik átirányíthatók független kezdeményezések, csoportok felé, amelyek eddig nem részesültek kellő támogatásban, viszont adott esetben hatékonyabban dolgoztak, a közösség számára relevánsabb projekteket találtak ki, stb.” – mutatott rá Köllő Csongor. Szerinte azonban a tervezet erről nem rendelkezik, csupán arról, hogy bizonyos dolgokat szüntessünk meg, s ami ezután lesz, az ugyanúgy fog működni, csak kevesebb pénzből.

Ha ez megtörténik, akkor meg majd azt remélem, hogy ugyanazok, akik most érintettek voltak, és akiket aláírásunkkal mindannyian támogatunk, szintén szolidárisak lesznek legközelebb, amikor viszont majd ismét a független ágazat kerül a támadás célpontjába. Mert sajnos úgy érzem, egyhamar nem fog sor kerülni arra az alapos párbeszédre, amit említettem” – vélekedik Köllő Csongor..

Veszélyben a Látó folyóirat is

Veszélyben forog a marosvásárhelyi székhelyű Látó irodalmi folyóirat léte is. Amint a szerkesztőség közleményében szerepel, amit a sürgősségi kormányrendelet tervezete szerint le akarnak faragni, „azok egy ország költségvetéséhez mérten jelentéktelen összegek, tényleges megtakarítást nem fog tudni ebből kispórolni a kormány, viszont az – amúgy is küszködő – kulturális szféra működéséhez elengedhetetlenek ezek a támogatások”. Rámutatnak,