Minikonferencia keretében számoltak be a csíkvacsárcsi Sándor-kúria területén folyó kutatásokról a munkálatokat végző régészek. A Sándor-kúria területe a Csíki-medence egyik legfontosabb régészeti lelőhelye.
2013. július 10., 16:122013. július 10., 16:12
2013. július 10., 16:302013. július 10., 16:30
A kaszálók és a kertek egy későközépkori nemesi kúria több, kőből épített, alápincézett épületének romjait, illetve egy Árpád-kori település nyomait rejtik. A kutatás tavaly nyáron kezdődött Hargita Megye Tanácsa, a Csíkvacsárcsi Közbirtokosság, a Szentmihályi Polgármesteri Hivatal és Sógor Csaba EP-képviselő támogatásával, a Csíki Székely Múzeum szervezésében pedig a budapesti ELTE és a kolozsvári BBTE Régészeti Tanszékének hallgatói is részt vettek a feltárásban.
Botár István a csíkszeredai múzeum régésze, az eddigi ásatások eredményeiről számolt be. A kutató szerint egy a 16. és a 17. század fordulóján, több periódusban felépült, többosztatú, alápincézett épület nyomait tárták fel, illetve egy 12. századi településre utaló nyomokat, sarkantyúkat, edénytöredékeket találtak. Sógor Csaba szerint az ásatás, nem csupán a szakma, hanem a falu számára is fontos, hiszen bebizonyosodott, hogy Csíkvacsárcsi Árpád-kori település. Az EP-képviselő úgy vélte, a múlt kutatása, a jövő írányvonalait szabja meg.
Az eseményen Hegyi Dóra, az ELTE egyik hallgatója az egyetemisták személyes benyomásairól, illetve a falu népi építészetének archaikus szépségéről, és a környék gazdag kulturális örökségéről beszélt, majd Csutak Attila történész, a Csíki Székely Krónika hitelességével kapcsolatos kutatásainak legújabb eredményeit mutatta be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Filmtettfeszt programjának dokumentumfilmes vonulata a szokásosnál nagyobb hangsúlyt kap idén – jelentette be a szemle szervezőcsapata.
Továbbra is töretlen a hungarikum pályázat népszerűsége, a felhívás idei 650 millió forintos keretéből 257 kérelem részesül támogatásban – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
Erdélyi művészeket is díjaztak hétfő este Budapesten, ahol átadták a Színházi Kritikusok Céhe elismeréseit.
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!