A pénz nemcsak beszél, öl is. A Rokonok című előadás főszerepét, Kopjáss István alakját Viola Gábor formálja meg
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Rohanunk a nyomor felé, az egész ország meg van véve, és minden, ami velünk történik, egy körhinta, szédülős káprázat – hangzanak el a majdnem minden időben aktuális mondatok a Rokonok című Móricz-regény alapján készült kolozsvári előadásban, amelynek premierjét vasárnap este láthatta a közönség.
2023. február 06., 21:262023. február 06., 21:26
A Kolozsvári Állami Magyar Színház idei első előadását Bocsárdi László rendezte, aki Móricz ma is időszerű társadalomkritikáját állítja reflektorfénybe. A produkció sok, sőt szinte a legtöbb tekintetben telitalálat, azonban olyan vonatkozása is akad, ami levonhat az értékéből.
„Uram-bátyámék” velencei álarca
A színpadra épített nézőtér elhelyezésének köszönhetően a közönség közvetlen közelről követheti a szinte három órás előadás számos erényét, erős oldalát. Amint az alkotók már az előadás előtt közölték,
Hiszen a korrupció, nepotizmus, a sikkasztással nyerészkedő vezetői réteg, a fontos pozícióba került rokonon élősködő sógorok, családtagok létezése globális jelenség, bármikor, bárhol tetten érhető. Olyan időtálló és időtlen valóság, aminek a ma embere is résztvevője és szemtanúja – nem csak a mi országunkban, hanem világszerte. Kopjáss István, a főhős jobb életre, szabadabb mozgástérre, a panama béklyóiból való menekülésre vágyik, azonban a Zsarátnok Városában megrögzött korrupciós gyakorlathoz alkalmazkodni is kész.
A Móricz-regény ma is érvényes üzenetét lendületesen, finom iróniával, humorral és mély megértéssel közvetíti Bocsárdi László rendezése – amely Bartha József díszletével, Cs. Kiss Zsuzsanna jelmezeivel, Bezsán Noémi koreográfiájával teljesedik ki. A kerekeken guruló, a színpadon ide-oda tolható, cikázó, áttetsző bútordarabok – székek, asztalok, ágyak, állványok, valamint a meghalás, halál, a földi rögvalóságtól való felemelkedés közegét jelképező henger alakú üvegfülke – úgy teremtik meg a steril és képlékeny látványvilágot, hogy közben nagyszerű eszközeivé válnak az indulatok, érzelmek lendületes közvetítésének. A jelmezek is szépen illeszkednek a koncepcióhoz, egyszerre időtlenek és önmagukon túlmutatóak. Telitalálat, ahogyan a Kopjásst körülvevő „uram-bátyámék” lámpással ellátott velencei maszk mögé bújva, egymással versengve, egymást túlharsogva hízelegnek, biztatnak, kritizálnak és intrikálnak.
Sziporkázó, frappáns színészi alakítások
Színészi játék szempontjából kizárólag dicséretet érdemel a produkció, amelyet remekbe szabott, erőteljes alakítások, briliáns karaktermegformálások jellemeznek.
Kéz kezet most, kéz kezet fog, a a panama béklyóiból pedig nincs menekvés
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Dicsérendő a letisztult, árnyalt rendezői munka számos apró árnyalata és részlete, akárcsak a pazar látványvilág és koreográfia. Bocsárdi László biztos kézzel választotta ki a fontos szerepekre a Kolozsvári Állami Magyar Színház színészeit, akiknek összjátéka azt a benyomást kelti a nézőben: az irónia, játékosság, hitelesség és mélység ötvözete születik meg a színpadon.
Szintén erőteljes, sziporkázó és frappáns a Berci bácsit megformáló Bíró József alakítása, de Dimény Áron is magabiztosan, energikusan rajzolja meg a minden hájjal megkent bankigazgató figuráját. Farkas Loránd és Orbán Attila játéka is ragyogóra sikeredik: mindketten két-két karaktert formálnak meg árnyaltan, kidolgozottan.
A regény a színpadon is regény marad
Ami miatt viszont nem marad teljes értékű katarzisélménnyel a Rokonok nézője, az nem más, mint az alapanyag – vagyis magának a szövegnek a kiválasztása, majd átalakítása. A dramaturgiát Bocsárdi László és Kali Ágnes jegyzi, a „prózából drámát varázsolni” bravúrja pedig nem sikerült maradéktalanul. Kézenfekvő, hogy egy adott műfajban született művet nem könnyű „újraszülni” másik műfajban. Adaptálni persze lehetséges, különféle variációk, mutációk készíthetőek belőle, de az alapanyag, a szöveg szövete, szerkezete, alapgerince adott, így azt gyökeresen átváltoztatni sok buktatót rejthet magában.
de valóban drámaszerűvé tenni, igazi, katartikus színházi élményre alkalmassá tenni minden valószínűség szerint még nagyobb falat. Ami filmen talán sikeresebben működhet, az színpadon már nehézkesebben volt megteremthető – talán azért is, mert adottak a tér- és időbeli keretek. A Rokonok működött jól már filmvásznon – példa erre Szabó István 2006-os adaptációja. Itt és most azonban nem sikerült teljes mértékben a színpadra alkalmazás varázslata: a regényfolyam hömpölygését, a történet különféle leágazásait, az időbeni ugrásokat, a belső történések rögzítését, a meghatározó, fontos monológokat – vagyis az egész regényszerűséget szerves, teljes értékű színpadi egységgé sűríteni.
És talán emiatt történhet meg az, hogy nem tudja eléggé magával sodorni, beszippantani a nézőt.
Móricz Zsigmond Rokonok című regénye alapján készült előadást mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Színház Bocsárdi László rendezésében – közölte kedden a kincses városi teátrum.
Mindannyiunk mindennapi átváltozásaira, rútságunk, szépségünk, gyarlóságaink szemfényvesztő változékonyságára, őszinteségünk és hazugságaink egyidejűségére is rávilágít a Bocsárdi László rendezte, Scapin című előadás. A Molière-darabból készült produkciót a szatmárn&
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Életének 88. évében hétfőn elhunyt F. Bathó Ida színművész, a nagyváradi magyar színjátszás meghatározó alakja – közölte a Szigligeti Színház.
Három erdélyi művész vehette át Budapesten a Színikritikusok Díját: a legjobb férfi főszereplőnek, a legjobb női mellékszereplőnek és a legjobb zeneszerzőnek járó elismeréseket kapták.
Bartha Borókáé a Kaszás Attila-díj! – újságolta az örömhírt a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház a Facebook-oldalán. Bartha Boróka négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyzett a rangos elismerésért.
Csíkszeredában, a Kolozsvári Magyar Opera mini-évadának részeként szeptember 30-án és október 1-jén, két napon át mesterkurzust tart Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes, egyetemi tanár, a Magyar Szent István-rend kitüntetettje.
A normálishoz közelítő költségvetéssel, a jubileumi, 10. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivállal, valamint 7 premierrel – 4 nagyszínpadi és 3 stúdió-bemutatóval – várja közönségét az új, 234. évadban a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Friss magyar filmekkel, országos premierekkel, közönségtalálkozókkal és izgalmas szakmai programokkal érkezik október 7-én a 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle: a fesztivál 15 erdélyi helyszínen várja a közönséget.
Kulturális eseményekkel, szakrális sétákkal kezdődött el szombaton az Ars Sacra Fesztivál Nagyszebenben. A szeptember 20-áig tartó rendezvénysorozat keretében szombaton a Nyitott Templomok Napját is megtartják – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!