Arany költészetének egyenes ági leszármazottja

„Nagyon jól sikerült kötet, hiszen azt bizonyítja, a kortárs magyar költészet egyenes ági leszármazottja is lehet Arany János költészetének. Emellett a kitűnő líra olyan lelkiséget jelenít meg, amely mintegy megteremti saját helyét a világban” – méltatta Egyed Péter író, filozófus Lövétei Lázár László Alkalmi című, a Sétatér Könyvek sorozatban megjelent kötetét Kolozsváron.

Az eseményen, amelynek a Bulgakov Irodalmi Kávéház adott otthont, Egyed Péter kifejtette, a kötet versei megjelenítik az erdélyi mindennapokat, miközben egyfajta lelkiség is érezhető a kötetben, ahogy a költő próbálja megtalálni önmagát. „Megmutatja, a szerző miként létezik közvetlen környezetében, az pedig hogyan van benne Csíkszentdomokosban, illetve hogy Csíkszentdomokos miként létezik a világban” – fejtette ki Egyed Péter. Mint részletezte, az ember életének a feléhez érve sok kérdéssel szembesül: a vallásos ember számára megjelenik ilyenkor Isten kérdések és válaszok formájában – ezekkel is találkozhat az olvasó a kötetben. Az benne a művészet, hogy a hétköznapok töredékeiben az egész, az élet egésze is megjelenik, filozófiailag is sikerül megragadniuk a verseknek a lényeget. A kötet ugyanakkor megmérettetés, egyfajta tükörbe nézés is.

Egyed Péter úgy értékelt, a könyv jól összefogott motívumokból építkezik, így előkelő helyen szerepel Lövétei Lázár László köteteinek sorában. Hozzáfűzte, a versek nyelvezete rendkívül választékos, ma már ritkán használt kifejezések bukkannak fel benne, mint például a „vajha”. „A világ csodája, hogy a költő bízik abban, hogy az olvasó érteni fogja a »vajha« kifejezést” – fogalmazott a méltató. A szerző a kötet címét is adó alkalmiságról értekezett a rendezvényen. Elmondta, Király Zoltán kérte fel a kiadvány összeállítására, a versek egy része egyébként más kötetekben is megjelent. A közönség soraiból érkező kérdésre válaszolva ugyanakkor elmondta, a vers témája határozza meg a formát, azaz azt, hogy a szerző a számtalan versműfajból épp melyiket választja.