Alkotótábor gyermeknyelven

Harmadik alkalommal indít Herman Ferenc szabadfoglalkozású színész Nagyváradon alkotótábort kisiskolásoknak. Az első Napraforgó alkotótábort Fodor Réka színésznővel közösen szervezték, aki idén azért nem vesz részt a munkában, mert épp akkorra várja második gyermekének születését. Herman Ferenc elmondta, mivel mindkettejüknek kisgyermeke van, Fodor Rékával annak idején azon gondolkodtak, mivel lehetne változatossá tenni az óvodai szünidő napjait.

Sikerült megegyezniük az Ady Endre-középiskola vezetőségével és egy étkeztető céggel, és belevágtak a táborszervezésbe. Olyan sikeres volt a kezdeményezés, hogy az első turnus után a másodikat is meg kellett szervezniük. Tavaly is egy táboruk volt, az idén pedig a július második felére tervezett alkotótábor mellett egy augusztusi indiántáborra is összegyűltek már a jelentkezők. A főszervező lapunknak elmondta, hattól tizenkét éves korig jöhetnek a gyerekek, de azért még az öt, öt és fél éves érdeklődőket is fogadják. Kisebbeket – akik még igényelik az ebéd utáni alvást– nem tudnak vállalni. Színes jelekkel különböztetik meg a csoportokat: a 6–7 évesek a sárga csoport, 8 és 9 évesek csoportja a zöld és kék színt kapta, a 10–12 évesek pedig a lilát. Reggel 8-tól várják a gyerekeket, majd délután 3-tól jöhetnek értük a szülők.

Körbeforognak, mint a napraforgó

A gyerekeket tánc-, zene- és színházműhelyben is foglalkoztatják, a negyedik pedig változó: idén angolműhely lesz. A különböző csoportok körforgásszerűen veszik sorra a műhelyeket, egymást váltva mindenik csoport végigcsinálja mind a négy műhelyt egy délelőttön. Egy foglalkozás körülbelül 50 perc, közben uzsonnaszünetet tartanak, egykor ebéd várja a kicsiket az Ady Endre-középiskola étkezdéjében, majd még egy műhelyfoglalkozást tartanak. Épp a naponta ismétlődő körforgás miatt kapta a Napraforgó nevet a tábor. Az étkeztetést a Borostyán Cateringgel sikerült megoldaniuk, akiknél nemcsak az a szempont, hogy gyermekbarát ételeket főznek, de árvaházi gyerekeket is bevonnak a munkába, akikre nagyon jó hatással van, hogy kapcsolatba kerülnek a táborozókkal.

Herman Ferenc szerint nemcsak a gyerekek, de a szülők is összebarátkoztak az első tábor után. Baráti kapcsolatok szövődtek, amihez hozzájárult az első tábort záró családi buli is, amikor a gyerekek bemutatták szüleiknek, mit tanultak az alkotótáborban. Egyébként alig egy hét alatt megtelt az idei tábor, az ismerősök értesítették egymást, jelentkeztek visszajárók is.

Az indiánok és a Pál utcai fiúk

Herman bevallotta, régi álma volt az augusztusban végre megvalósuló indiántábor is, mivel kamaszkora óta indiánmániás. A nagyszántói kultúrház ad majd otthont a tábornak, amire 8–14 éves gyerekeket várnak. Észak-amerikai indiánok, az apacsok és kajovák világába kalauzolják a gyerekeket, lesz három indiánfőnök, wigwamokat (indián bőrsátor) állítanak (aki akar, ott is alhat), a résztvevők ismerkednek a természettel, versenyeken mérhetik össze tudásukat, de készíthetnek tolldíszeket, fegyvereket, jellegzetes indián ruhákat is. Herman Ferenc jövőre már nem indián-, hanem Pál utcai fiúk tábort szervezne, szerinte ugyanis Molnár Ferenc regénye időtlen, amelynek kapcsán a gyerekek sok mindent megtanulhatnak játékosan a különféle emberi viszonyokról.