
2010. március 12., 11:172010. március 12., 11:17
A Holnap irodalmi társaság 1908-ban alakult Nagyváradon, tagjai Ady Endre, Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Juhász Gyula és Miklós Jutka. Célja az volt, hogy a budapesti központú kulturális élet mellett a konzervatív irodalmi szemléletet meghaladó, modern vidéki centrumot hozzanak létre. Ennek leginkább a mind gazdasági, mind kulturális szempontból dinamikusan fejlődő Nagyvárad felelt meg. Nagyváradot ekkor már pezsgő szellemi életének köszönhetően Pece-parti Párizsként emlegették. A Budapesten ebben az időben induló Nyugat folyóirattal konkuráló lapot szerettek volna létrehozni Ady Endre vezérletével. Az újítást, a modern verselést népszerűsítették, de csak két antológiakötetet tudtak kiadni, az elsőt a megalakulás évében, majd 1909-ben a második, egyben utolsó kötetet. A társaság megalakulásának századik évfordulóját tavalyelőtt ünnepelte Nagyvárad, s Szabó Ödön történész, a megyei RMDSZ ügyvezetője szerint nem sokkal később született meg a szoborállítás ötlete.
„Az Ady-emlékmúzeumban látható egy festmény, amely négy holnapost ábrázol egy kávézóasztal mellett. Innen ered a szoborcsoport formájának ötlete” – magyarázta el a Krónikának a történész-politikus. A kis szögletes asztalkát négyen veszik körbe: Ady Endre, Juhász Gyula, Emőd Tamás és Dutka Ákos. Az egyik alak széke mellett áll – ez az a motívum, amely megkülönbözteti ezt az alkotást a szokványos köztéri szobroktól, az üres székre ugyanis bárki leülhet, így válik „aktívvá” a szoborcsoport. Szabó Ödön arra számít, hogy évente több ezer magyarországi turista fényképezkedik majd a Holnap nagyjainak körében, hiszen nem mindennap ülhet valaki egy kávézóasztalnál Adyval és a többiekkel. A szobor makettje már készen van, Deák Árpád képzőművész készítette, de hogy ki lesz a bronzszobrok megalkotója, azt majd a városvezetőség döntheti el. Szabó Ödön még nem tudja, hol fog állni a szobor, ha elkészül, de fontosnak tartja, hogy könynyen megközelíthető, központi helyet találjanak a számára, hogy a turisták is minél hamarabb ráleljenek. Azt mondja, nagy lépés, hogy láthatólag megvan a politikai akarat a felállítására, hiszen a városi önkormányzat igényelte erre a pénzt a megyétől.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.