
2010. március 12., 11:172010. március 12., 11:17
A Holnap irodalmi társaság 1908-ban alakult Nagyváradon, tagjai Ady Endre, Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Juhász Gyula és Miklós Jutka. Célja az volt, hogy a budapesti központú kulturális élet mellett a konzervatív irodalmi szemléletet meghaladó, modern vidéki centrumot hozzanak létre. Ennek leginkább a mind gazdasági, mind kulturális szempontból dinamikusan fejlődő Nagyvárad felelt meg. Nagyváradot ekkor már pezsgő szellemi életének köszönhetően Pece-parti Párizsként emlegették. A Budapesten ebben az időben induló Nyugat folyóirattal konkuráló lapot szerettek volna létrehozni Ady Endre vezérletével. Az újítást, a modern verselést népszerűsítették, de csak két antológiakötetet tudtak kiadni, az elsőt a megalakulás évében, majd 1909-ben a második, egyben utolsó kötetet. A társaság megalakulásának századik évfordulóját tavalyelőtt ünnepelte Nagyvárad, s Szabó Ödön történész, a megyei RMDSZ ügyvezetője szerint nem sokkal később született meg a szoborállítás ötlete.
„Az Ady-emlékmúzeumban látható egy festmény, amely négy holnapost ábrázol egy kávézóasztal mellett. Innen ered a szoborcsoport formájának ötlete” – magyarázta el a Krónikának a történész-politikus. A kis szögletes asztalkát négyen veszik körbe: Ady Endre, Juhász Gyula, Emőd Tamás és Dutka Ákos. Az egyik alak széke mellett áll – ez az a motívum, amely megkülönbözteti ezt az alkotást a szokványos köztéri szobroktól, az üres székre ugyanis bárki leülhet, így válik „aktívvá” a szoborcsoport. Szabó Ödön arra számít, hogy évente több ezer magyarországi turista fényképezkedik majd a Holnap nagyjainak körében, hiszen nem mindennap ülhet valaki egy kávézóasztalnál Adyval és a többiekkel. A szobor makettje már készen van, Deák Árpád képzőművész készítette, de hogy ki lesz a bronzszobrok megalkotója, azt majd a városvezetőség döntheti el. Szabó Ödön még nem tudja, hol fog állni a szobor, ha elkészül, de fontosnak tartja, hogy könynyen megközelíthető, központi helyet találjanak a számára, hogy a turisták is minél hamarabb ráleljenek. Azt mondja, nagy lépés, hogy láthatólag megvan a politikai akarat a felállítására, hiszen a városi önkormányzat igényelte erre a pénzt a megyétől.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.