
2010. március 12., 11:172010. március 12., 11:17
A Holnap irodalmi társaság 1908-ban alakult Nagyváradon, tagjai Ady Endre, Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Juhász Gyula és Miklós Jutka. Célja az volt, hogy a budapesti központú kulturális élet mellett a konzervatív irodalmi szemléletet meghaladó, modern vidéki centrumot hozzanak létre. Ennek leginkább a mind gazdasági, mind kulturális szempontból dinamikusan fejlődő Nagyvárad felelt meg. Nagyváradot ekkor már pezsgő szellemi életének köszönhetően Pece-parti Párizsként emlegették. A Budapesten ebben az időben induló Nyugat folyóirattal konkuráló lapot szerettek volna létrehozni Ady Endre vezérletével. Az újítást, a modern verselést népszerűsítették, de csak két antológiakötetet tudtak kiadni, az elsőt a megalakulás évében, majd 1909-ben a második, egyben utolsó kötetet. A társaság megalakulásának századik évfordulóját tavalyelőtt ünnepelte Nagyvárad, s Szabó Ödön történész, a megyei RMDSZ ügyvezetője szerint nem sokkal később született meg a szoborállítás ötlete.
„Az Ady-emlékmúzeumban látható egy festmény, amely négy holnapost ábrázol egy kávézóasztal mellett. Innen ered a szoborcsoport formájának ötlete” – magyarázta el a Krónikának a történész-politikus. A kis szögletes asztalkát négyen veszik körbe: Ady Endre, Juhász Gyula, Emőd Tamás és Dutka Ákos. Az egyik alak széke mellett áll – ez az a motívum, amely megkülönbözteti ezt az alkotást a szokványos köztéri szobroktól, az üres székre ugyanis bárki leülhet, így válik „aktívvá” a szoborcsoport. Szabó Ödön arra számít, hogy évente több ezer magyarországi turista fényképezkedik majd a Holnap nagyjainak körében, hiszen nem mindennap ülhet valaki egy kávézóasztalnál Adyval és a többiekkel. A szobor makettje már készen van, Deák Árpád képzőművész készítette, de hogy ki lesz a bronzszobrok megalkotója, azt majd a városvezetőség döntheti el. Szabó Ödön még nem tudja, hol fog állni a szobor, ha elkészül, de fontosnak tartja, hogy könynyen megközelíthető, központi helyet találjanak a számára, hogy a turisták is minél hamarabb ráleljenek. Azt mondja, nagy lépés, hogy láthatólag megvan a politikai akarat a felállítására, hiszen a városi önkormányzat igényelte erre a pénzt a megyétől.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.