
Magyar rendező, díszlet- és jelmeztervező dolgozik a jászvásári opera nagyszabású Aida-produkcióján, amelynek csütörtökön tartják a bemutatóját.
2013. április 24., 10:312013. április 24., 10:31
Kürthy András magyarországi operarendező lapunk megkeresésére felidézte: tavaly májusban, a Kolozsváron első alkalommal megszervezett Nemzeti Operák Fesztiválján a Kolozsvári Magyar Opera az általa rendezett Szerelmi bájital című Donizetti-operával vett részt, a Jászvásári Nemzeti Opera pedig két előadást is bemutatott a találkozón. A Szerelmi bájital nagyszerű fogadtatásban részesült, a jászvásári intézmény igazgatója, Beatrice Rancea pedig még a fesztivál alatt felvetette Kürthynek, hogy megrendezhetné náluk Verdi operáját. Kiss Zsuzsanna kézdivásárhelyi születésű jelmeztervezőt és Székely László elismert budapesti díszlettervezőt a rendező kérte fel a közös munkára.
Kiss Zsuzsanna lapunknak elmondta: bár ismerte korábban is a rendezőt, ez az első közös munkájuk, ami számára azért is érdekes, mert Kürthy ugyan félig-meddig klasszikus jelmezeket várt tőle, de – akárcsak a díszlet esetében – a ruháknál is nagyon fontos szempont volt a stilizáltság. Amint a jelmeztervező kifejtette: nagyon elégedett az ottani feltételekkel, hiszen az anyagi háttér adott, a csapat pedig emberi és professzionális szempontból egyaránt kitesz magáért. Lapunk kérdésére a fontos nyugati operaházakban is gyakorta rendező Kürthy András is kiemelte, hogy az ambiciózus igazgató vezette jászvásári intézmény az anyagi feltételek tekintetében megközelíti a nyugati dalszínházak szintjét, ha pedig a szólistákat, a kórust és a balettkart nézi, rég találkozott ilyen tehetséges fiatal csapattal, akiknek – mint mondta – szép jövőt jósol.
Aida-trombiták Svájcból
Mint megtudtuk, az Aidát Beatrice Rancea igazgatónő az évad kiemelt előadásának szánja, amely Kürthy számára azért is megtisztelő, mert az idei jászvásári évadban két produkciót is bemutattak a világhírű Andrei Şerban rendezésében. A produkció fontosságát és az intézmény komolyságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a második felvonás győzelmi indulójában Romániában elsőként csendülnek fel a Verdi által tervezett jellegzetes, éles hangú Aida-trombiták, amelyeket egyenesen Svájcból hozattak az előadás kedvéért. Kürthy felhívta a figyelmet a Verdi-mű „kétarcúságára\": míg az első két felvonás a grandiózus francia nagyoperák világát idézi a sok szereplővel és egzotikus helyszínnel, addig az elsősorban a főszereplők érzelmeire, belső vívódásaira koncentráló második két felvonás a kamaraopera szerényebb eszközeivel dolgozik. Ezt a kettősséget a rendezésben sem lehet kikerülni, Kürthy elárulta: a produkció első felében az is előfordul, hogy az aránylag kis színpadon 180 szereplőt vonultat fel, ráadásul egyes részekben a kórus mellett két gyerekkart is megszólaltat. Mint mondta, az Egyiptomban játszódó opera korábbi színreviteleiben már „elhasznált\" hieroglifamotívumok és egyiptomi jelképek helyett Székely László díszlettervezőtől stilizált látványvilágot kért, ezzel is a szólisták által megjelenített emberekre és az ő érzelemvilágukra irányítva a közönség figyelmét a monumentális díszletek helyett.
Kürthy kérdésünkre elárulta, pályafutása egyik folyton viszszatérő, meghatározó operája és egyik személyes kedvence az Aida, számos helyen megrendezte már, Plácido Domingóval és Pavarottival is volt alkalma együtt dolgozni ebben a darabban, júliusban pedig már Szombathelyen mutatnak be egy szintén általa rendezett Aidát. Mint rámutatott, főképpen a társulat, a szólisták adottságain múlik, hogyan tudja megújítani a műhöz való viszonyát, milyen új elképzelések mentén alakítja ki a koncepciót egy-egy előadásban.
Erőltetett menet
Kürthy András szerint éppen az intézményvezetés ambiciózussága nehezíti meg kissé a dolgokat, hiszen a sok bemutató miatt kevés idő jut egy-egy előadás létrehozására. Mint mondta, két nappal a bemutató előtt még mindig az utolsó simításokat végezték a díszleten és a jelmezeken, hiszen áprilisban is volt egy operabemutató Jászvásáron. A társulattal a rendező egyébként egy korábbi ottléte alkalmával a két Şerban-rendezésben ismerkedett meg, mint mondta, nagyon nyitott csapatról van szó, azonnal kialakult a jó együttműködés közöttük. A város közönsége is nagy érdeklődést mutat a produkció iránt, hiszen már a bemutatót követő két előadásra is elkelt az összes jegy.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!