
Fotó: Gecse Noémi
Erdélyi, magyarországi színházi alkotók, intézményvezetők, rendezők, kritikusok is aláírták a Magyar Színházi Szövetség (Maszín) közleményét, amelyben aggodalmuknak adnak hangot amiatt, hogy a Csíki Játékszínt is érintő átszervezésekre kerül sor.
2017. november 09., 14:202017. november 09., 14:20
A székelyudvarhelyi, aradi, temesvári, váradi és szatmári magyar társulatot tömörítő Maszín azt nehezményezi, hogy a csíkszeredai polgármesteri hivatal a 2018 januárjától kötelező közalkalmazotti béremelés miatt átszervezi a helyi költségvetésből működő kulturális intézményeket. Múlt hét végi tanácsülésén döntött úgy a városvezetés, hogy hat állást szüntetnek meg Csíkszereda három kulturális intézményénél, továbbá 13 állást átszerveztek a polgármesteri hivatalhoz többek között egy kulturális, szervezői munkacsoport létrehozása céljából.
A szervezői csapat irodáját a tervek szerint Csíki Moziban alakítják ki, feladatuk lesz többek között összehangolni az intézmények működését és a rendezvényeket. Az intézkedés érinti a Csíki Székely Múzeumot, a Csíki Játékszínt, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttest, amelyeknek képviselői a tanácsülésen ellenezték az átszervezéseket és létszámcsökkentést.
„Alulírottak aggodalommal figyeljük a Csíki Játékszín körül kialakult fejleményeket és sajtónyilatkozatokat, és legfőképpen az ezt a helyzetet kiváltó jelenséget. Az 1998-ban létrejött Csíki Játékszín alapítója, Parászka Miklós irányítása alatt az erdélyi, romániai és összmagyar színházi paletta fontos intézményévé vált. Úgy gondoljuk, hogy az olyan kulturális intézmények, mint a Csíki Játékszín intézménye – akárcsak a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, vagy a sajtóban szintén szóbahozott, Bocsárdi László alapította gyergyói Figura –
annak kockázatát elkerülendő, hogy csorbát szenvedjen ezen intézmények évtizedes, kitartó értékteremtő munkája, intézményi autonómiája, és veszélybe kerüljenek eddigi fejlődésük vitathatatlan eredményei" – olvasható a közleményben.
A szakmabeliek kitérnek arra is, hogy mint kulturális menedzserek, társulat- és intézményvezetők, felelős színházi szakemberek maguk is tisztában vannak azzal, milyen nehéz a fenntartó önkormányzatok helyzete olyan esetekben, amikor a törvényalkotó nem rendel központi forrásokat némely, tetemes többletkiadást jelentő intézkedése mellé – legyen szó akár fizetésemelésről, akár az intézmények által az alkalmazottak után fizetendő járulékok növeléséről –, ezen intézkedések finanszírozását pedig kizárólag a helyi vagy megyei önkormányzatokra terheli.
„A magunk részéről értjük, hogy az ilyen lépésekkel számos kis- és közepes méretű város önkormányzata kerül rendkívül nehéz helyzetbe. Ugyanakkor még a legsúlyosabb válsághelyzetek esetében sem látunk érvényes alternatívát az érintettekkel való őszinte párbeszédre, az alapos, és szakszerű hatástanulmányon alapuló elmélyült előkészítésre, egy közösség legfontosabb kulturális értékeit képviselő intézményrendszer átszervezése esetében. Ugyanakkor szeretnénk felhívni a kulturális intézményeket fenntartó helyi- és megyei önkormányzatok figyelmét erre az áldatlan helyzetre, és kérjük, hogy amennyiben a kormány intézkedései miatt, valamint saját költségvetési stabilitásuk megőrzése érdekében hasonló lépésekre kényszerülnek, vagyis kulturális intézmények sorsáról kell dönteniük,
– szól a Maszín közleménye.
A nyílt levelet számos intézményvezető, többek közt Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója, Albu István, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió igazgatója , Novák Eszter, a nagyváradi Szigligeti Társulat művészeti vezetője, Keresztes Attila, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, Tompa Miklós Társulat művészeti igazgatója, Zakariás Zalán, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház művészeti vezetője, valamint erdélyi és magyarországi színészek, rendezők, írók, dramaturgok, kritikusok, koreográfusok is aláírtak.
Három erdélyi művész vehette át Budapesten a Színikritikusok Díját: a legjobb férfi főszereplőnek, a legjobb női mellékszereplőnek és a legjobb zeneszerzőnek járó elismeréseket kapták.
Bartha Borókáé a Kaszás Attila-díj! – újságolta az örömhírt a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház a Facebook-oldalán. Bartha Boróka négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyzett a rangos elismerésért.
Csíkszeredában, a Kolozsvári Magyar Opera mini-évadának részeként szeptember 30-án és október 1-jén, két napon át mesterkurzust tart Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes, egyetemi tanár, a Magyar Szent István-rend kitüntetettje.
A normálishoz közelítő költségvetéssel, a jubileumi, 10. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivállal, valamint 7 premierrel – 4 nagyszínpadi és 3 stúdió-bemutatóval – várja közönségét az új, 234. évadban a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Friss magyar filmekkel, országos premierekkel, közönségtalálkozókkal és izgalmas szakmai programokkal érkezik október 7-én a 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle: a fesztivál 15 erdélyi helyszínen várja a közönséget.
Kulturális eseményekkel, szakrális sétákkal kezdődött el szombaton az Ars Sacra Fesztivál Nagyszebenben. A szeptember 20-áig tartó rendezvénysorozat keretében szombaton a Nyitott Templomok Napját is megtartják – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
Halálának 128. évfordulóján, csütörtök délután Erzsébet királyné és Magyarország kapcsolatát bemutató vándorkiállítás nyílt meg Aradon. A megnyitón Sissi egykori aradi emlékjeleiről is szó esett.
Az iskolapadok világát idéző gyerekmusicallal csenget be az új évadra a Kolozsvári Magyar Opera. Az évad terveiről, a szűkös anyagi mozgástérről, az opera gyermekkórusának 10. évfordulójára született darabról évadnyitó sajtótájékoztatón számoltak be.
Székely Csaba magyar–román együttéléséről készült MaRó című szatíráját viszi színre Nagyváradon a Körös-parti város magyar és román társulata. A bemutatót október 17-én és 18-án tartják.
Négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyez a Kaszás Attila-díjért Bartha Boróka, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház művésze, akire szeptember 15-ig szavazhat a közönség.
szóljon hozzá!