Fotó: Facebook/Interferences.Festival – fotó: Bíró István
Az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál egyik sokak által várt előadása volt a szerbiai magyar koreográfuszseni, Nagy József (Josef Nadj) által rendezett Omma –, melyben nyolc fekete-afrikai táncos mutatja meg, hogy „tánc voltunk, és tánccá leszünk”, azaz hogyan képes a színház, a rendező és a táncos egyaránt megszabadulni minden tanult, elsajátított formától, eszköztől és visszatérni a gyökerekhez.
2022. november 20., 21:272022. november 20., 21:27
2022. november 20., 22:472022. november 20., 22:47
Nagy József (Josef Nadj) Franciaországban készült előadása, az Omma nem először szerepelt romániai színpadon, de a kincses város közönségét először nyűgözte le. A kortárs táncszínház egyik leghíresebb és legelismertebb alkotója – rendezője és koreográfusa – a szombati kolozsvári bemutató másnapján közönségtalálkozó keretében beszélt a darab születéséről és koncepciójáról. Az eseményen – melyen Tompa Gábor, az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál Igazgatója és Visky András, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti vezetője voltak a „házigazdák” – a rendező mellett három táncos is jelen volt.
Az Afrikában egyébként többször is megfordult Nagy József felidézte: amikor megszületett benne az elhatározás, hogy afrikai táncosokkal készít előadást, akkor eleinte úgy gondolta, hogy a fekete kontinensen keresi meg szereplőit, ám végül a nyolc művészre Franciaországban talált, ahol ő maga is él.
Nagy József kiemelte, időközben jött rá, hogy olyan táncosokat akar a produkcióba, akik már kimozdultak a hagyományos világukból, illetve pluszként közös volt benne és bennük az, hogy Franciaországban találtak új hazára.
A rendező-koreográfus – akinek a több mint negyvenéves munkássága során a táncon túl a díszlet, a kellékek, a kosztümök is kiemelten fontosak voltak – az Omma megalkotásakor úgy döntött, visszatér a gyökerekhez, megtisztítja a színpadot, hogy megpendíthesse a leglényegibb dolgot, azaz az emberi testet. Úgy fogalmazott, hogy tulajdonképpen eldobta az addigi mankóit.
Mozdulataik ritmusa természetes, gyakran a légzéshez igazodik, s mindezt szintén archaikusnak ható zene, dobogás, néha beszéd, emberi hangzok kíséretében. Az egész előadásban kétszer hangzik el érthető beszéd: az egyik a fekete szó, a másik pedig a „Véres a föld” mondat – mindkettő magyarul (a rendező hangsúlyozta, hogy bármilyen nyelvű közönség előtt játszanak, a táncosok mindig magyarul mondják ki ezeket a szavakat, amelyek így sejtelmesek maradnak). Az előadás többi részében a beszéd valamiféle halandzsává egyszerűsödik, ez is az gyökerekhez való visszatérés egyik formája.
Fotó: Facebook/Interferences.Festival – fotó: Bíró István
Az Afrika különböző országaiból – Szenegáltól Kongón és Burkina Fasón át Elefántcsontpartig – származó művészek a közönségtalálkozón arról számoltak be,
A rendező azt kérte tőlük, hogy felejtsenek el mindent kódot, és emlékezzek azokra a mozdulatokra, amiket mondjuk egy sarlóval a kezükben kellett a mezőkön végezzek. Itt nevetve hozzátette, hogy ilyen banálisnak tűnő beszélgetések során is előtűntek a különbségek Kelet-Európa és Afrika között, hiszen míg Nagy gyerekként csak attól félt aratás közben, hogy megvágja a lábát, táncosainak a mérges kígyókra is figyelniük kellett.
Kiemelték azt is, hogy bár a világ nagy színházait járják ezzel a darabbal, illetve most egy új produkción is dolgoznak, mindannyian hazajárnak szülőországukba: van, aki évi 1-2-szer, de van, aki többször is hazautazik Afrikába, sőt művészi projekteket, képzéseket indítottak ott, lehetőséget adva az ottani fiataloknak.
Kezdődik csütörtökön a 8. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál Kolozsváron. A november 27-ig tartó szemlén kilenc ország 14 társulata képviselteti magát különböző stílusú, műfajú produkciókkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!