
Nincs megfelelőbb helyszín Salvador Dalí műveinek bemutatására Romániánál, ahol „az abszurd és a bizarr kafkai dimenzió nap mint nap kiteljesedik” – fogalmazott Jan de Maere művészettörténész, a brüsszeli flamand kulturális központ igazgatója a Dalí eredeti litográfiáit felvonultató kiállítás kedd délutáni megnyitóján a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban.
2014. október 15., 17:462014. október 15., 17:46
2014. október 15., 17:482014. október 15., 17:48
A kincses városban bemutatott, Pantagruel különös álmai című tárlat 22 – síknyomtatásos grafikai eljárással készült – litográfiát tartalmaz, amelyek a katalán művész 1973-ban létrehozott, mintegy 120 alkotásból álló sorozatának része.
A tárlatmegnyitón elhangzott: Dalí Richard Breton, szintén Pantagruel különös álmai címen 1565-ben készült fametszet-sorozatából ihletődött, amelyet utóbbi a humanista reneszánsz író, François Rabelais történeteihez készített.
A kiállítást méltató Jan de Maere – akinek nagy szerepe volt abban, hogy a művek eljutottak a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumba – kifejtette: Salvador Dalít főként az álmok és a különös, véletlen egybeesések inspirálták.
„A művészek, a zsenik szimbolikus kapcsolatok kialakításával mindenki másnál hatékonyabban fordítják le a hétköznapi formákat, hangokat, a minket körülvevő világot. „Az itt bemutatott alkotásokon Dalí egyszerre abszurd, fantasztikus, rémséges és erotikus kapcsolatokat hozott létre. Amit itt láthatunk, az az elme aberrációja, amelyet tanulmányozva a befogadó maga is Dalívá válik rövid időre” – fogalmazott a művészettörténész.
A szakértő arról is beszélt, hogy tapasztalatai szerint a zsenik és hétköznapi emberek közötti egyetlen különbség az érzelmi töltet. „Az agy tulajdonképpen a képzelőerő hatalmas gépezete – képzelőerő nélkül pedig képtelenség megérteni a világot. Kutatásaim során arra is rájöttem, hogy a kulturális hatások sokkal gyorsabban okoznak változást a társadalomban, mint az evolúciós aspektusok” – tette hozzá Jan de Maere.
A cím nélküli, Dalí által a megvalósításuk után nem sokkal eladásra szánt litográfiák egyébként egy bukaresti magángyűjtő tulajdonát képezik, aki a tárlatmegnyitón elhangzottak szerint meg kívánja őrizni névtelenségét. A Kolozsvári Szépművészeti Múzeum emeleti termeiben megnyitott kiállítás november 23-ig látogatható.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!