2010. március 19., 09:512010. március 19., 09:51
Tófalvi Zoltánt nemcsak a korondi fazekasság szakértőjeként tartja számon az erdélyi és az egyetemes magyar kultúrtörténet, fáradhatatlanul kutatja az 1956-os magyar forradalom erdélyi, romániai visszhangjait, az azt követő megtorlásokat. Az 1956-os sorozat gondozója, a Mentor Könyvkiadó igazgatója, Káli Király István elmondta: eredetileg a sorozatot háromkötetesre tervezték, de a hatalmas dokumentumanyag túlnőtte ezt a keretet.
Káli bevallotta: nem „jó üzlet” az emlékiratközlés, de a kiadó ezt szolgálatnak tekinti. „Száz év múlva, amikor már elhalványulnak az 1956-os eseményekkel kapcsolatos érzelmek, lennie kell olyan forrásmunkáknak, amelyekből szakszerűen feltárható a múlt” – fogalmazott. Tófalvi negyedik kötetét mindössze 500 példányban adták ki.
Káli azért is tartja igen fontosnak az 1956-os forradalmat követő erdélyi események dokumentációjának a kiadását, mert szerinte a magyarországi történészek sem voltak tisztában eddig azzal, hogy itt milyen következményei voltak az anyaországi történéseknek.
Bölöni Domokos író szerint Tófalvi Zoltán munkássága „felér egy ’56-os szabadcsapat tetteivel”. Egész kutatócsoport munkáját vállalta magára.
Tófalvi az 1956-ról szóló sorozata kiadásának érdekében több százezer oldalnyi dokumentumot olvasott el, fordított le románból. A negyedik kötet számos korabeli újságcikket, kihallgatási jegyzőkönyvet, letartóztatási parancsot, házkutatási jegyzőkönyvet, tanúvallomást, szabadulólevelet, emlékiratrészletet, ítéletkivonatot tartalmaz – főként a Fodor Pálhoz (a közismert volt marosvásárhelyi polgármester, Fodor Imre édesapjához) kapcsolódó eseményekkel, és a köré csoportosuló személyiségekkel kapcsolatban. A kötet egyik központi alakja a 2007-ben elhunyt Csiha Kálmán református lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület volt püspöke.
Tófalvi ezúttal is vázolta: 1956 után az erdélyi kérdés megoldására négy elképzelés létezett, és ezeket olyan körülmények között készítették elő és vállalták azok kidolgozói, hogy tudták, az életükkel játszanak. Fodor Pál csíkszeredai út-, vasút-, és hídépítő mérnök a lakosságcsere tervét dolgozta ki, és ezt vitatta meg Márton Áronnal, akihez baráti szálak fűzték.
Tófalvi szerint sorozata negyedik kötetének a nagy tanulsága az, hogy az 1956-os forradalom leverése után „az erdélyi magyar értelmiségiek vitték tovább a szabadság fáklyáját”. A jelenlegi belpolitikai helyzetre utalva Tófalvi megjegyezte: furcsa, hogy míg 1956 után négy aprólékosan kidolgozott elképzelés létezett Erdély sorsával, jövőjével kapcsolatban, „ma mindössze két autonómiaterv létezik”. Úgy véli: ma Romániában azért került le a terítékről a magyar kérdés, azért vált lehetségessé, hogy az RMDSZ ismét kormányzó alakulat legyen, mert a fiatal román politikusok fő célja ma az, hogy az Európai Unió elfogadja Besszarábia Romániához való csatolását. „Ezt el is fogják érni, mint ahogy a Kígyó-szigetet is visszakapták Ukrajnától” – mondta.
A könyvbemutatón Kilyén Ilka marosvásárhelyi színésznő az 1956-os eseményekhez, az akkori életérzéshez kapcsolódó irodalmi művekből adott elő részleteket.
Kolozsváron mutatják be Maksay Ágnes Jókai Erdélyben című dokumentumfilmjét – közölte a szervező Magyarország kolozsvári főkonzulátusa. Az alkotást további, más helyszíneken is láthatja a közönség.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.