A múlt szakszerű feltárása

Tófalvi Zoltánt nemcsak a korondi fazekasság szakértőjeként tartja számon az erdélyi és az egyetemes magyar kultúrtörténet, fáradhatatlanul kutatja az 1956-os magyar forradalom erdélyi, romániai visszhangjait, az azt követő megtorlásokat. Az 1956-os sorozat gondozója, a Mentor Könyvkiadó igazgatója, Káli Király István elmondta: eredetileg a sorozatot háromkötetesre tervezték, de a hatalmas dokumentumanyag túlnőtte ezt a keretet.

Káli bevallotta: nem „jó üzlet” az emlékiratközlés, de a kiadó ezt szolgálatnak tekinti. „Száz év múlva, amikor már elhalványulnak az 1956-os eseményekkel kapcsolatos érzelmek, lennie kell olyan forrásmunkáknak, amelyekből szakszerűen feltárható a múlt” – fogalmazott. Tófalvi negyedik kötetét mindössze 500 példányban adták ki.

Káli azért is tartja igen fontosnak az 1956-os forradalmat követő erdélyi események dokumentációjának a kiadását, mert szerinte a magyarországi történészek sem voltak tisztában eddig azzal, hogy itt milyen következményei voltak az anyaországi történéseknek.

Bölöni Domokos író szerint Tófalvi Zoltán munkássága „felér egy ’56-os szabadcsapat tetteivel”. Egész kutatócsoport munkáját vállalta magára.

Tófalvi az 1956-ról szóló sorozata kiadásának érdekében több százezer oldalnyi dokumentumot olvasott el, fordított le románból. A negyedik kötet számos korabeli újságcikket, kihallgatási jegyzőkönyvet, letartóztatási parancsot, házkutatási jegyzőkönyvet, tanúvallomást, szabadulólevelet, emlékiratrészletet, ítéletkivonatot tartalmaz – főként a Fodor Pálhoz (a közismert volt marosvásárhelyi polgármester, Fodor Imre édesapjához) kapcsolódó eseményekkel, és a köré csoportosuló személyiségekkel kapcsolatban. A kötet egyik központi alakja a 2007-ben elhunyt Csiha Kálmán református lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület volt püspöke.

Tófalvi ezúttal is vázolta: 1956 után az erdélyi kérdés megoldására négy elképzelés létezett, és ezeket olyan körülmények között készítették elő és vállalták azok kidolgozói, hogy tudták, az életükkel játszanak. Fodor Pál csíkszeredai út-, vasút-, és hídépítő mérnök a lakosságcsere tervét dolgozta ki, és ezt vitatta meg Márton Áronnal, akihez baráti szálak fűzték.

Tófalvi szerint sorozata negyedik kötetének a nagy tanulsága az, hogy az 1956-os forradalom leverése után „az erdélyi magyar értelmiségiek vitték tovább a szabadság fáklyáját”. A jelenlegi belpolitikai helyzetre utalva Tófalvi megjegyezte: furcsa, hogy míg 1956 után négy aprólékosan kidolgozott elképzelés létezett Erdély sorsával, jövőjével kapcsolatban, „ma mindössze két autonómiaterv létezik”. Úgy véli: ma Romániában azért került le a terítékről a magyar kérdés, azért vált lehetségessé, hogy az RMDSZ ismét kormányzó alakulat legyen, mert a fiatal román politikusok fő célja ma az, hogy az Európai Unió elfogadja Besszarábia Romániához való csatolását. „Ezt el is fogják érni, mint ahogy a Kígyó-szigetet is visszakapták Ukrajnától” – mondta.

A könyvbemutatón Kilyén Ilka marosvásárhelyi színésznő az 1956-os eseményekhez, az akkori életérzéshez kapcsolódó irodalmi művekből adott elő részleteket.