
Fotó: Szentes Zágon
2010. február 02., 09:152010. február 02., 09:15
László Noémi költő, a zenész beszélgetőtársa említette, hogy egy korábbi interjúban Murányi azt vallotta: a zene nem a hivatása, hanem a küldetése. Murányi ennek kapcsán elmondta, inkább a környezete foglalkozik azzal többet, hogy meghatározza őt, míg ő maga próbál ettől a kérdéstől elszakadni.
„Sem a zenében, sem az irodalomban nem tartom magam profinak, mindkettőt amolyan hályogkovácsként művelem, az ösztöneimre hagyatkozva komponálok, és ebből születnek a dalaim” – fogalmazott. A vasárnapi alkalmon egyébként Murányi elsősorban költőként vett részt, hiszen az Előretolt Helyőrség támogatásával egy könyvecskében adta ki dalszövegeit, melyhez frissen megjelent új lemeze az ajándék.
A libapásztor srác című albumról és könyvről a szerző elmondta, az utolsó pillanatig vacillált a címadással, sokáig biztos volt benne, hogy A holdbéli nyúl című dala lesz a címadó, azonban miután Orbán János Dénes emlékeztette, hogy Jorge Luis Borgesnek van egy ilyen című írása, Murányi megkönnyebbült, amiért megváltoztatta döntését.
Murányi, mint mondta, hallgat a közönségre, és ha egy dal nem sikeres, akkor is leveszi műsorról, ha ő jó dalnak tartja azt. Egyébként eredetileg színésznek készült, azonban három sikertelen próbálkozás után belátta, hogy nem érdemes próbálkoznia. Zenei pályája miatt elsősorban öccsének, Jánosnak hálás. „Vele már gyerekkorunkban zenekarosat játszottunk. Ha zeneileg passzív testvéreim lettek volna, valószínűleg most nem lennék itt” – mondta. Az est során elszavalt és el is énekelt néhányat az új dalok közül, ezúttal egy szál gitáron, zenekara nélkül, de emlékeztette a közönséget, hogy a lemez hivatalos bemutatóján, február 27-én már a teljes zenekar játszik a Bulgakovban.
A Helyőrség rendezvényeinek utolsó programjaként a székely gála következett, amelyen Orbán János Dénes, Sántha Attila és Muszka Sándor „guruzsmáltak és csemerkedtek”. Szó esett arról, hogyan alapította meg Sántha az új székely irodalmat, hogyan dolgozta ki a transzközép elméletet, de Muszka Sándor „tragikus” életútjáról is szó esett. A szerzők felolvastak néhányat a legprovokatívabb írásaikból, Muszka ezúttal a stand-up comedyt szolgáltatta, székely akcentussal mesélve el néhány jellegzetesen székely történetet.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.