2010. június 07., 09:572010. június 07., 09:57
Kopacz Attila, az árkosi központ igazgatója a megnyitón elmondta, kétéves álmuk vált valóra, két éve tervezik, szervezik, hogy a Capa-képek eljussanak Háromszékre. Az Árkosi Kulturális Központ, a Fotóművészetet Pártoló Gyulai Ferenc Egyesület és a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja immár hagyományosan mutat be egy-egy világhírű fotóművészt Sepsiszentgyörgyön: 2006-ban Barta Árpád, 2007-ben Brassai, Kertész, Capa, Moholy-Nagy, Munkácsi; 2008-ban Bortnyik György; 2009-ben pedig Szipál Márton fotográfiáit állították ki. Henning János fényképész, a Gyulai Ferenc Egyesület képviselője Capa életútját vázolta és munkásságát értékelte.
Elmondta, Capa a 20. század egyik legfontosabb fotográfusa, a modern fotózsurnalisztika megteremtője. Capa fényképeire az emberközpontú kompozíció jellemző, minden részletben, amit fotózott, dokumentált, ott van az ember, a néző pedig minden esetben érezheti a dramatikus helyzetet. Capa Friedmann Endre néven született Budapesten, amerikai fotóriporter és haditudósítóként 1936-ban a spanyol polgárháborúban készített, A milicista halála című fotójával lett világhírű, akkor nevezték el a háború fotóriporterének. 1943-ig nem fényképezett a második világháborúban, majd a Life magazin megbízásából eljutott a tunéziai frontra, és ő volt az egyetlen fényképész, aki részt vett a normandiai partraszálláson, az elsők között lépett partra, fütyülő golyók között fényképezett.
Az akkor készített fotói egy részét egy hanyag laboráns elégette, de ami megmaradt, a háború legfontosabb dokumentumai közé tartozik. Utolsó riportját az indokínai harcokról készítette, Vietnamban aknára lépve vesztette életét. Capa mondásai közül több is szállóigévé vált a fényképészek körében, mint az is, hogy ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel. Az árkosi tárlaton a Szovjetunióban vagy a háború utáni Budapesten készült képek is láthatók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok