2010. június 07., 09:572010. június 07., 09:57
Kopacz Attila, az árkosi központ igazgatója a megnyitón elmondta, kétéves álmuk vált valóra, két éve tervezik, szervezik, hogy a Capa-képek eljussanak Háromszékre. Az Árkosi Kulturális Központ, a Fotóművészetet Pártoló Gyulai Ferenc Egyesület és a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja immár hagyományosan mutat be egy-egy világhírű fotóművészt Sepsiszentgyörgyön: 2006-ban Barta Árpád, 2007-ben Brassai, Kertész, Capa, Moholy-Nagy, Munkácsi; 2008-ban Bortnyik György; 2009-ben pedig Szipál Márton fotográfiáit állították ki. Henning János fényképész, a Gyulai Ferenc Egyesület képviselője Capa életútját vázolta és munkásságát értékelte.
Elmondta, Capa a 20. század egyik legfontosabb fotográfusa, a modern fotózsurnalisztika megteremtője. Capa fényképeire az emberközpontú kompozíció jellemző, minden részletben, amit fotózott, dokumentált, ott van az ember, a néző pedig minden esetben érezheti a dramatikus helyzetet. Capa Friedmann Endre néven született Budapesten, amerikai fotóriporter és haditudósítóként 1936-ban a spanyol polgárháborúban készített, A milicista halála című fotójával lett világhírű, akkor nevezték el a háború fotóriporterének. 1943-ig nem fényképezett a második világháborúban, majd a Life magazin megbízásából eljutott a tunéziai frontra, és ő volt az egyetlen fényképész, aki részt vett a normandiai partraszálláson, az elsők között lépett partra, fütyülő golyók között fényképezett.
Az akkor készített fotói egy részét egy hanyag laboráns elégette, de ami megmaradt, a háború legfontosabb dokumentumai közé tartozik. Utolsó riportját az indokínai harcokról készítette, Vietnamban aknára lépve vesztette életét. Capa mondásai közül több is szállóigévé vált a fényképészek körében, mint az is, hogy ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel. Az árkosi tárlaton a Szovjetunióban vagy a háború utáni Budapesten készült képek is láthatók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Látogatottsági adatok