Fotó: Bartha László
2010. május 10., 10:012010. május 10., 10:01
A József Attila-díjas író és Jászai Mari-díjas rendező Kiss Csaba darabjának a műfaját lányregényként jelölte meg. Egy szokványos történetről van szó: az ötvenéves mérnök, Géza beleszeret egy fiatal lányba, emiatt tönkremegy a házassága.
Ugyanakkor a mesteri szövegalkotás és a szokványostól merőben eltérő rendezés igazi drámát, izgalmas előadást faragott a nem túl szövevényes történetből. A nézőket nemcsak az bilincseli le, hogy lényegében a saját életük zajlik a szemük előtt, illetve az, ami mindnyájunkkal megeshet, hanem az is, hogy a közismert vásárhelyi helyszíneken: a Maros-parton, egy blokklakásban, a Somostetőn, a Vársétányon, a Víkend-telepen zajlik az a történet, melynek az egyik kulcsszereplője „a dög”, egy fiatal parajdi lány, aki előbb egy Ausztráliából hazajáró, parajdi származású dúsgazdag férfi, majd az említett mérnök, Géza fejét csavarja el. A darab ősbemutatója néhány évvel ezelőtt volt Kecskeméten.
„Természetesen a magyarországi változatban nem vásárhelyi helyszínek szerepelnek. Én arra biztatom a rendezőket, hogy mindig arra a városra adaptálják a darabot, ahol éppen előadják azt. Ez nem bevett szokás, de meggyőződésem, hogy amikor a vásárhelyiek azt hallják, hogy a cselekmény egyes elemei saját városukban történnek, akkor közelebb kerülnek az eseményekhez. Ezt a közelítést szolgálja az is, hogy nem a függöny mögött cserélik a díszleteket, hanem a személyzet is szereplővé válik” – mesélte az író-rendező. „Szeretem ezt a szerzőt, értem, hogy miként gondolkodik” – válaszolt humorosan Kiss Csaba arra a kérdésre, miért ezt a darabot vitte színre Vásárhelyen.
Az előadás 11 helyszínen játszódó, apró jelenetekből tevődik össze, és mindennek egy egészen parányi színtérben, a nézők szeme előtt kell lejátszódnia, mégis meggyőz bennünket a rendező arról, hogy hol Ausztráliában, hol Parajdon, hol másutt vagyunk. Ezt a hatást kisfilmek vetítésével éri el a rendező, amelyeket Sebesi Sándor készített. „A rendezési stílust ehhez a darabhoz találtam ki. Olyan az előadás szerkezete, mint egy film vagy inkább filmforgatás, egyébként Magyarországon film is készül a darabból. Köztudott, hiszen már beszéltem erről, hogy egy előző házasságom történetéről van szó, tehát igencsak belülről ismerem a darabban történteket” – árulta el lapunknak Kiss Csaba.
Az előadás genezise végigkövethető a www.adogmarosvasarhelyen.blogspot.com blogon. „Ezzel párhuzamosan a Marosvásárhelyi Rádió és az Erdély FM munkatársai minden próba után interjúkat készítettek a színészekkel, így egy élő próbanapló jött létre” – mondta a szerző.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok