Fotó: Bartha László
2010. május 10., 10:012010. május 10., 10:01
A József Attila-díjas író és Jászai Mari-díjas rendező Kiss Csaba darabjának a műfaját lányregényként jelölte meg. Egy szokványos történetről van szó: az ötvenéves mérnök, Géza beleszeret egy fiatal lányba, emiatt tönkremegy a házassága.
Ugyanakkor a mesteri szövegalkotás és a szokványostól merőben eltérő rendezés igazi drámát, izgalmas előadást faragott a nem túl szövevényes történetből. A nézőket nemcsak az bilincseli le, hogy lényegében a saját életük zajlik a szemük előtt, illetve az, ami mindnyájunkkal megeshet, hanem az is, hogy a közismert vásárhelyi helyszíneken: a Maros-parton, egy blokklakásban, a Somostetőn, a Vársétányon, a Víkend-telepen zajlik az a történet, melynek az egyik kulcsszereplője „a dög”, egy fiatal parajdi lány, aki előbb egy Ausztráliából hazajáró, parajdi származású dúsgazdag férfi, majd az említett mérnök, Géza fejét csavarja el. A darab ősbemutatója néhány évvel ezelőtt volt Kecskeméten.
„Természetesen a magyarországi változatban nem vásárhelyi helyszínek szerepelnek. Én arra biztatom a rendezőket, hogy mindig arra a városra adaptálják a darabot, ahol éppen előadják azt. Ez nem bevett szokás, de meggyőződésem, hogy amikor a vásárhelyiek azt hallják, hogy a cselekmény egyes elemei saját városukban történnek, akkor közelebb kerülnek az eseményekhez. Ezt a közelítést szolgálja az is, hogy nem a függöny mögött cserélik a díszleteket, hanem a személyzet is szereplővé válik” – mesélte az író-rendező. „Szeretem ezt a szerzőt, értem, hogy miként gondolkodik” – válaszolt humorosan Kiss Csaba arra a kérdésre, miért ezt a darabot vitte színre Vásárhelyen.
Az előadás 11 helyszínen játszódó, apró jelenetekből tevődik össze, és mindennek egy egészen parányi színtérben, a nézők szeme előtt kell lejátszódnia, mégis meggyőz bennünket a rendező arról, hogy hol Ausztráliában, hol Parajdon, hol másutt vagyunk. Ezt a hatást kisfilmek vetítésével éri el a rendező, amelyeket Sebesi Sándor készített. „A rendezési stílust ehhez a darabhoz találtam ki. Olyan az előadás szerkezete, mint egy film vagy inkább filmforgatás, egyébként Magyarországon film is készül a darabból. Köztudott, hiszen már beszéltem erről, hogy egy előző házasságom történetéről van szó, tehát igencsak belülről ismerem a darabban történteket” – árulta el lapunknak Kiss Csaba.
Az előadás genezise végigkövethető a www.adogmarosvasarhelyen.blogspot.com blogon. „Ezzel párhuzamosan a Marosvásárhelyi Rádió és az Erdély FM munkatársai minden próba után interjúkat készítettek a színészekkel, így egy élő próbanapló jött létre” – mondta a szerző.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok