
2011. április 14., 09:032011. április 14., 09:03
„Idén a festészettől elkanyarodva interdiszciplináris tematikájú területre kalandozunk, olyan tudományok határmesgyéjére, mint az antropológia, az orvostudomány-történet és a társadalomtörténet” – fogalmazott Gyarmati Zsolt, a csíkszeredai intézmény vezetője. A kiállítást bemutató tegnapi sajtótájékoztatón jelen volt dr. Matskási István, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója, aki elmondta, a 14 kiállított múmiát speciálisan a témákhoz válogatták. „Bemutatunk olyan múmiákat, akiknek az élete és a teste is rejtélyes, családi történetek, sorsok elevenednek fel általuk” – fejtette ki Matskási, hozzátéve, magát a mumifikálódás jelenségét is szeretnék bemutatni az érdeklődőknek.
A szervezők szerint a múmiák egyfajta „időutazók” – 1994-ben, a váci Fehérek templomának felújítása során véletlenül egy rég elfeledett kriptára bukkantak, amelyet 1729–1731 között építettek, majd a lejáratot 1838-ban befalazták. A csaknem kétszáz éve feltáratlan koporsókban 265 holttestet találtak. A tudományos vizsgálatoknak köszönhetően sorsuk és koruk megelevenedik a nézők előtt. A mumifikálódott testek a hőmérsékletnek, a fenyőfa koporsónak és egyéb körülményeknek köszönhetően a természetes bomlás helyett lassan kiszáradtak. Az teszi igazán különlegessé a váci leletegyüttest, hogy a rendelkezésre álló halotti anyakönyvekből és a koporsók felirataiból ismert az egyének neve, neme, életkora, esetleg a halál oka, sőt adatok vannak a családra vonatkozóan is. Összesen 71 férfi és 77 nő életkora ismert, van köztük csecsemő, a legidősebb egyén pedig 95 esztendős korában hunyt el.
A Csíki Székely Múzeumban megnyílt tárlaton többek között egy szív nélküli apáca mumifikálódott teste is látható. „A teste bal oldalán, szíve tájékán egy körülbelül 8 cm átmérőjű nyílás található. Amikor ezt a testet megvizsgáltuk, kiderült, hogy a bordákat elfűrészelték, a szívét pedig kivették. A kérdés persze az, hogy miért? Gondoltunk a tetszhaláltól való félelemre, hogy esetleg azt kívánta, vegyék ki a szívét, ha meghal, nehogy élve temessék el. Erről a félelemről egy könyvet is írtak abban az időszakban” – mesélte dr. Pap Ildikó, a Magyar Természettudományi Múzeum embertani tárának igazgatója.
A ma megnyíló tárlatot július 31-éig lehet megtekinteni, a múzeum munkatársai csak 12 éven felülieknek ajánlják.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!