Utoljára látta vendégül Marosvásárhelyen a Látó szépirodalmi folyóirat a Holmi szerkesztőit, munkatársait – ugyanis a Budapesten havonta megjelenő irodalmi, kulturális és kritikai folyóirat idén év végén megszűnik.
2014. november 23., 17:162014. november 23., 17:16
Kovács András Ferenc, a Látó főszerkesztője vezette a beszélgetést szombaton a Bernády Házban tartott író-olvasó találkozón, amelyen jelent volt a Holmi versrovatát vezető Várady Szabolcs költő, műfordítő, a kritikai rovatért felelős Radnóti Sándor esztéta, kritikus, valamint három állandó szerző: Kőrizs Imre költő, Nádasdy Ádám nyelvész, műfordító, költő, tanár és Markó Béla költő.
„Az írók mindig szerettek volna saját lapot indítani, ahova nem a pártközpontból neveznek ki főszerkesztőt. ’89 elején érett meg a helyzet arra, hogy egy új lap indulása ne legyen engedélyhez kötve, csak be kellett jelenteni, hogy indul” – mondta el Várady Szabolcs. Radnóti Sándor hozzátette, a lapokat általában a fiatalok szokták szerkeszteni, de annak, hogy az induló Holmi szerkesztőgárdája érett felnőttekből állt, voltak bizonyos előnyei: például a minőség. „A Holmi nem egy kitüntetett irányzatot képviselt, hanem gyűjtőlap akart lenni, amely mindenhonnan lefölözi a legjavát” – fogalmazott Várady.
A beszélgetésen szó esett a szerkesztőségi demokráciáról, a Nyugat befolyásáról – akár a lap szerkezetének tekintetében is –, illetve arról, hogy külalakját egy nyugati filmes folyóiratnak köszönheti. A beszélgetésnek természetesen „láthatatlan” meghívottai is voltak, sok szó esett a Holmi nagyjairól és legendás főszerkesztőjéről, Réz Pálról. A szerkesztők már nem emlékeznek arra, hogy végül ki javasolta Bessenyei György Holmi művének címét a folyóirat nevének, mint ahogy a Látó esetében is homályba vesznek a névadás körülményei.
A kérdésre, hogy a lapban közlő munkatársaknak hogyan vezetett útjuk a Holmihoz, Markó Béla elmondta, hogy ebben az összefüggésben meg kell említeni a Látót is: „’89 decemberében az addig Igaz Szónak nevezett folyóiratot, ahol Gálfalvi Györggyel dolgoztunk, átvettük, megváltoztattuk, és címet kerestünk neki” – emlékezett vissza, majd bevallotta: névválasztáskor a Holmit utánozták, viszont Batsányi János versének címe és a sokáig a hátsó borítóján szereplő versrészlet ennek a mintakövetésnek egy „militánsabb változata”.
„A Holmi egy hivatkozási pont, mely ettől tovafelé pontosan megadja egy minőségi keresztmetszetét annak a kornak, mely 1989. októberétől 2014. decemberéig tart” – összegzett Kovács András Ferenc.
Nem esett szó arról, hogy miért is szűnik meg a lap, ennek belső okaira talán egy nemrég Réz Pállal készült interjúrészlet lehet a válasz: „84 éves vagyok, nagyon öreg; az ember ennyi évesen ne nagyon szerkesszen lapot, nem is tud már. Úgyhogy írtam egy körlevelet a szerkesztőknek, hogy lemondok. Két lehetőség van: megszűnik a lap, vagy másvalaki csinálja”.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!