A Magyar Faust ősbemutatója Kolozsváron

A zenés mű librettójának szerzői, Selmeczi György és Silló Sándor az MTI-nek elmondták, hogy a jelenetek javarészével elkészültek. „Nem életrajzi darabot inkább Liszt rögeszméiből táplálkozó színpadi játékot készítünk elő, amelyben kiemelkedő szerephez jut a balett” - mondta el Selmeczi György zeneszerző-karmester, az ősbemutatónak helyez adó Kolozsvári Magyar Opera művészeti vezetője. Hozzátette: nemzetközi kontextusban szeretnék elhelyezni a darabot, együttműködve a román televízióval.

A zeneszerzőt oly erősen foglalkoztató Faust-témát járja körül a szöveg, Liszt korának magyar Faustjait idézi fel Petőfi Apostolától kezdve a Liszt hazatértekor élő személyiségekig.

A főszereplő hármasban - Faust, Margit és Mefisztó triójában - Liszt mindig a kételkedő Mefisztóként jelenik meg, az ismeretlen és változó nőalakok Margitként tűnnek fel, Faustként pedig a kor egy-egy nagy gondolkodója jelenik meg - részletezte Selmeczi György.

„A produkcióban nemcsak az opera tagjai, hanem a balettkar, a prózai színészek és eddig példátlanul a filharmónia zenekara és kórusa is részt vesz. Jó lett volna az epikus részekről lemondani, de Liszt csak operahősként nem kelthető életre” - jegyezte meg.

A zeneszerző-karmester úgy véli, Liszt életművét szokatlanul erősen áthatja az irodalom és a bölcselet. Ahhoz, hogy a „Liszt-ügy” előbbre menjen, a műveket nem lenne szabad műfajiságot abszolutizálva megközelíteni. A legnagyobb baj, hogy nincs elég információ, kevesen veszik a fáradtságot, hogy valami tájékoztatást adjanak, lefordítsák az alkotások hátterében álló szövegeket - emelte ki.

Selmeczi György elárulta azt is, hogy Liszt Faust-szimfóniája foglalja keretbe a történetet, de felcsendül a Michelangelo-versre komponált La Notte (a Trois Odes funebres gyászzene második darabja)is, a zene nagyszerűségéről szóló Die Mach der Musik zenekari változata, valamint - főként a táncjelenetek miatt - a Két epizód Lenau Faustjából. A Magyar Történelmi Arcképek nem hangzik el, de motivikusan fölsejlik, ha Petőfiről, Vörösmartyról vagy Deákról van szó. Mint fogalmazott: Liszt zenéje a kötőanyaga a leginkább pasticcióként meghatározható színpadi alkotásnak.

Selmeczi György arról is beszámolt, hogy a Kolozsvári Magyar Opera társulatának több meghívása is van Magyarországra: Szegeden Vajda János Mario és a varázsló, valamint Puccini Gianni Schicchi című egyfelvonásosával vendégszerepelnek. Készülnek a nyári Bartók+Verdi Nemzetközi Operafesztiválra Az álarcosbállal. Verdi egy másik zenedrámájával, az Attilával is bemutatkoznak Budapesten, ahová Farkas Ferenc Csínom Palkó című daljátékát is elhozzák.