Fotó: Főtér.ro
A költészet olyan mesterség, amely megtanulható, a magyar költészet pedig zsigerileg nem filozofikus – hangozott el többek közt az Erdélyi Magyar Írók Ligája Álljunk meg egy szóra című beszélgetéssorozatának hétvégi kiadásán, amelynek ezúttal Egyed Péter költő, író, filozófus volt a vendége.
2016. október 02., 19:122016. október 02., 19:12
A kolozsvári Bulgakov irodalmi kávéházban tartott rendezvényen László Noémi költő beszélgetett Egyed Péterrel. A költő-filozófusról megtudhattuk, gyerekkorában bármilyen könyvet elolvasott, ami a keze ügyébe került nagyszülei könyvtárában, kedvenc olvasmánya volt Tolsztojtól a Háború és béke. Első verseit anyai nagyapjának és apai nagyanyjának mutatta meg, akik véleményezték az alkotásokat. Első kötetét, amely 1977-ben jelent meg, Csiki László szerkesztette, aki Egyed Péter elmondása szerint igen szigorúan bírálta el a verseket, minden sort külön értékelt plusz-, mínusz- vagy kérdőjellel. Amikorra pedig végzős gimnazista lett, már úgy gondolta, hogy egyetlen dologra alkalmas, és az a filozófia.
László Noémi felvetését elfogadva, hogy a költészet és a filozófia nehezen fér meg egymás mellett, Egyed Péter úgy értékelt, a magyar költészet zsigerileg nem filozofikus, noha például Csokonai esetében felfedezhető a filozofikus gondolkodás is, olyan német gondolkodók hatására, mint a természetfilozófus Schelling. Kifejtette, az is vita tárgya, hogy egyáltalán létezik-e magyar filozófia, annak ellenére, hogy léteztek olyan jelentős magyar gondolkodók mint például Böhm Károly.
László Noémi megjegyzésére, hogy a költészettel ellentétben a filozófia szakterminológiájában megjelennek idegen nyelvekből kölcsönvett szavak, Egyed Péter elmondta, elkerülhetetlen, hogy bizonyos szakszavak más nyelvből átkerüljenek, mert előfordul, hogy nem sikerül magyarra megfelelően fordítani azokat. Az a kérdés is felmerült a beszélgetésen, hogy miért születik sok igénytelen irodalmi szöveg, szabadvers. Egyed Péter vélekedése szerint ez amiatt lehet, hogy sokan elfeledkeznek arról, a versnek sok köze van a dalhoz, illetve a költészet egy mesterség, amely elsajátítható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!