Fotó: Főtér.ro
A költészet olyan mesterség, amely megtanulható, a magyar költészet pedig zsigerileg nem filozofikus – hangozott el többek közt az Erdélyi Magyar Írók Ligája Álljunk meg egy szóra című beszélgetéssorozatának hétvégi kiadásán, amelynek ezúttal Egyed Péter költő, író, filozófus volt a vendége.
2016. október 02., 19:122016. október 02., 19:12
A kolozsvári Bulgakov irodalmi kávéházban tartott rendezvényen László Noémi költő beszélgetett Egyed Péterrel. A költő-filozófusról megtudhattuk, gyerekkorában bármilyen könyvet elolvasott, ami a keze ügyébe került nagyszülei könyvtárában, kedvenc olvasmánya volt Tolsztojtól a Háború és béke. Első verseit anyai nagyapjának és apai nagyanyjának mutatta meg, akik véleményezték az alkotásokat. Első kötetét, amely 1977-ben jelent meg, Csiki László szerkesztette, aki Egyed Péter elmondása szerint igen szigorúan bírálta el a verseket, minden sort külön értékelt plusz-, mínusz- vagy kérdőjellel. Amikorra pedig végzős gimnazista lett, már úgy gondolta, hogy egyetlen dologra alkalmas, és az a filozófia.
László Noémi felvetését elfogadva, hogy a költészet és a filozófia nehezen fér meg egymás mellett, Egyed Péter úgy értékelt, a magyar költészet zsigerileg nem filozofikus, noha például Csokonai esetében felfedezhető a filozofikus gondolkodás is, olyan német gondolkodók hatására, mint a természetfilozófus Schelling. Kifejtette, az is vita tárgya, hogy egyáltalán létezik-e magyar filozófia, annak ellenére, hogy léteztek olyan jelentős magyar gondolkodók mint például Böhm Károly.
László Noémi megjegyzésére, hogy a költészettel ellentétben a filozófia szakterminológiájában megjelennek idegen nyelvekből kölcsönvett szavak, Egyed Péter elmondta, elkerülhetetlen, hogy bizonyos szakszavak más nyelvből átkerüljenek, mert előfordul, hogy nem sikerül magyarra megfelelően fordítani azokat. Az a kérdés is felmerült a beszélgetésen, hogy miért születik sok igénytelen irodalmi szöveg, szabadvers. Egyed Péter vélekedése szerint ez amiatt lehet, hogy sokan elfeledkeznek arról, a versnek sok köze van a dalhoz, illetve a költészet egy mesterség, amely elsajátítható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!