A fonográfos idegen – Bartók-emlékévet tartanak Jobbágytelkén

Az Erdő, erdő, erdő, marosszéki kerek erdő című népdalt az egész magyar nyelvterületen ismerik, de nagyon kevesen tudják, hogy Bartók azt éppen Jobbágytelkén gyűjtötte a 16-17 éves Balog Teréz, Sebesi (más források szerit Berecky) Mária és Kiss Anna nevű helyi lányoktól.

Itteni munkája során, 1914 áprilisában Bartók tizenkilenc dalt rögzített fonográffal, az eredeti felvételeket a budapesti Magyar Néprajzi Múzeum őrzi. A százéves évforduló nem múlhat el nyomtalanul Jobbágytelkén, több rendezvénnyel is emlékeznek Bartók ottjártáról.

Vendégekkel ünnepelnek

A legjelentősebb ilyen jellegű rendezvényt idén a Kisboldogasszony-napi nagybúcsúkor tartják a faluban. Ekkor Jobbágytelkére látogat a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) néprajz-népművészeti tagozatának mintegy negyvenfős küldöttsége. A szeptember 6-án érkező vendégeket helyi zenével fogadnák a település bejáratánál, majd másnap a faluban tartja meg kihelyezett ülését az MMA.

Ezt követően a falumúzeumba látogatnak, ahol megtekintik a Bartók-kiállítást, és felavatják a zeneszerző ottani gyűjtése tiszteletére készült emlékfalat. Délután szekerezés, szalmafonó céh, maszkurások várják a vendégeket, este pedig kulturális emlékműsort tartanak, amelynek keretében az Öves zenekar, a Bekecs néptáncegyüttes, magyarországi zenészek és jobbágytelki táncosok is színpadra lépnek, de szakmai előadást tart a kolozsvári Almássi István zenekutató is.

Szeptember 8-án kerül sor a nagybúcsús ünnepre, szentmisére, majd felvonulnak a helyi fiatalok, este pedig szüreti bált rendeznek. Napközben kézműves vásárt tartanak, de a Maros Művészegyüttes is fellépne nyárádmenti táncműsorral, és meg szeretnék hívni a marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkórust is – avatott bele az alakuló program részleteibe Ila Gábor, a jobbágytelki kulturális egyesület elnöke.

A budapesti Stoller Antal néptáncos, koreográfus, az MMA néprajzi és népművészeti tagozatának tagja nagyon örült annak, hogy sikerült egy kis pénzt szereznie tavaly, hogy Bartók jobbágytelki gyűjtését dokumentálja, és a helyi falumúzeumban egy kis emléksarkot hozzon létre. „Hadd menjen híre Jobbágytelkének a magyar művészeti életben” – fogalmazott munkatársunknak a helyiek által Hubaként ismert egykori táncos.

Emlékjel Bartóknak

Bartók Béla 1898-tól kezdődően látott neki Marosszék népzenei kutatásához, és útjai során Szovátán, Kibéden, Nyárádremetén, Nyárádköszvényesen, Mikházán, Deményházán, Székelyhodoson, Jobbágytelkén, Ehedben, Ákosfalván, Kisgörgényben, Székelycsókában, Székelyvajában, Somosdon, Marosvásárhelyen és Mezőszabadon töltött el huzamosabb időt. Munkássága révén a magyar kamara- és komolyzene megújult, és hangsúlyosabb nemzeti jelleget kapott.

Ma Erdélyben és Magyarországon táncházak százai teszik újra élővé a népzenét. Ennek jelképeként a jobbágytelki falumúzeum udvarán tavaly kerámia emlékfalat állíttatott a székelyhodosi önkormányzat és a Marianum Egyesület, amelynek darabjait a sárszentlőrinci Nagy Zoltán fazekas készítette el. A népi motívumban gazdag kompozíción az Erdő, erdő, erdő... kezdetű népdal kottás jegyzete is megjelenik.