
A budapesti Magyar Fotográfusok Házában (más néven Mai Manó Ház) nyílik meg szeptember 4-én a sepsiszentgyörgyi Sánta István Csaba, kétszeres Magyar Sajtófotó-díjas fényképész tárlata.
2014. szeptember 02., 16:312014. szeptember 02., 16:31
A fotós a közeljövőben Sepsiszentgyörgyön is bemutatná munkáit. Sánta István Csaba leginkább azzal vívta ki a szakma és a közönség elismerését, hogy dzsesszlegendákat fényképezett az elmúlt évek során, olyanokat, akik még hetven, nyolcvan évesen is elkápráztatják az ilyenfajta zenére érzékeny fülűeket.
Időt, fáradtságot nem kímélve, szinte pénz nélkül jár a nyomukban, európai és amerikai fesztiválokon, dzsesszklubokban és koncerttermekben fényképezi Ornette Colemant, Chick Coreát, Quincy Jonest és a többi nagyágyút. Kiállításának különös hangsúlyt ad, hogy az általa megörökített zenészek közül többen nincsenek már az élők sorában.
Sánta István Csaba Sepsiszentgyörgyön született, de korán Budapestre költözött, hogy a Práter utcai iskola fényképész szakán sajátítsa el a fotózás alapjait. Elmondása szerint 2002-ben személyes találkozása Henri Cartier-Bressonnal, illetve később Josef Koudelkával nagy hatást gyakorolt rá.
Utazásai során rangos nemzetközi fesztiválokon vett részt hivatásos fotósként, többek közt a Hong Kongi Jazz Fesztivál, a Montreux Jazz Fesztivál, a Bécsi Jazz Fesztivál, a Londoni Jazz Fesztivál, a Torino Jazz Fesztivál, a New York Winter Jazzfest fotósa volt. Ugyanakkor számtalan dzsesszklubot meglátogatott, beleértve New York összes híres dzsesszklubját, illetve olyan híres koncerttermekben is fotózott, mint a New York-i Carnegie Hall és a Metropolitan Opera, az Albany-beli Egg, a londoni Barbican, illetve a szintén londoni Royal Festival Hall, a bécsi Konzerthaus, illetve a budapesti Művészetek Palotája.
A csütörtökön nyíló kiállítás anyagával kapcsolatban a fotós elmondta: egy projekt részeként válogatta össze, aminek alapjául a Peter Von Bartkowski által készített amerikai dzsesszzenészek családfája szolgál. Ez a családfa a dzsessz születésétől napjainkig a különböző stílusirányzatok kiemelkedő és meghatározó egyéniségeit sorakoztatja fel, akik közül mára sajnos kevesen élnek. A fotókat Sánta István Csaba Kincses Károly fotómuzeológussal közösen állította össze.
A fotós szerint a dzsessz-zene és a fotográfia szorosan összekapcsolódik egymással, sőt, a zenészek fotózása külön műfaja a fényképészetnek. „Amióta a dzsessz műfaj megszületett, a fotográfiában a kezdetektől fogva megörökítették a zenészeket. Ma már a koncertfotózáson belül, mint alműfaj, létezik olyan fogalom, hogy dzsesszfotózás, és sok fotós e zenei műfaj dokumentálására szentelte az egész életét, elég csak Herman Leonard nevét megemlíteni, aki minden idők egyik legnagyobb dzsesszfotósa volt. Szerintem a dzsessz és a fotó a szenvedély szintjén találkozik és lesz belőle dzsesszfotó, ehhez mindkettőt szeretni kell” – fogalmazott a fotóművész.
Az évek óta külföldön élő fotós elmondta, szoros kötelék fűzi szülővárosához, elsősorban a rokoni szálak és barátok által, de a fotózásban is keresi az erdélyi helyeket, embereket. „A fotózásban a társadalomábrázolás műfaján belül Erdély adja számomra a legnagyobb inspirációt. Azon belül is a természetközeli, vidéki életforma, ahogy azt gyermekkoromban én is megéltem” – mondta.
Sánta István Csaba legutóbb 2008-ban, a Szent György Napok alatt állított ki otthon, akkor egy kamion rakterében volt látható dzsessz tematikájú kiállítása, és tervei szerint a közeljövőben ismét bemutatkozik szülővárosa közönségének. A fotós legutóbbi kiállítását egyébként New Yorkban rendezte, a Magyar Főkonzulátus kiállítótermében, a budapesti tárlat október 5-ig lesz látogatható.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
szóljon hozzá!