Hirdetés

A dzsesszfotózás bűvöletében

A budapesti Magyar Fotográfusok Házában (más néven Mai Manó Ház) nyílik meg szeptember 4-én a sepsiszentgyörgyi Sánta István Csaba, kétszeres Magyar Sajtófotó-díjas fényképész tárlata.

Bús Ildikó

2014. szeptember 02., 16:312014. szeptember 02., 16:31

A fotós a közeljövőben Sepsiszentgyörgyön is bemutatná munkáit. Sánta István Csaba leginkább azzal vívta ki a szakma és a közönség elismerését, hogy dzsesszlegendákat fényképezett az elmúlt évek során, olyanokat, akik még hetven, nyolcvan évesen is elkápráztatják az ilyenfajta zenére érzékeny fülűeket.

Időt, fáradtságot nem kímélve, szinte pénz nélkül jár a nyomukban, európai és amerikai fesztiválokon, dzsesszklubokban és koncerttermekben fényképezi Ornette Colemant, Chick Coreát, Quincy Jonest és a többi nagyágyút. Kiállításának különös hangsúlyt ad, hogy az általa megörökített zenészek közül többen nincsenek már az élők sorában.

Sánta István Csaba Sepsiszentgyörgyön született, de korán Budapestre költözött, hogy a Práter utcai iskola fényképész szakán sajátítsa el a fotózás alapjait. Elmondása szerint 2002-ben személyes találkozása Henri Cartier-Bressonnal, illetve később Josef Koudelkával nagy hatást gyakorolt rá.

Utazásai során rangos nemzetközi fesztiválokon vett részt hivatásos fotósként, többek közt a Hong Kongi Jazz Fesztivál, a Montreux Jazz Fesztivál, a Bécsi Jazz Fesztivál, a Londoni Jazz Fesztivál, a Torino Jazz Fesztivál, a New York Winter Jazzfest fotósa volt. Ugyanakkor számtalan dzsesszklubot meglátogatott, beleértve New York összes híres dzsesszklubját, illetve olyan híres koncerttermekben is fotózott, mint a New York-i Carnegie Hall és a Metropolitan Opera, az Albany-beli Egg, a londoni Barbican, illetve a szintén londoni Royal Festival Hall, a bécsi Konzerthaus, illetve a budapesti Művészetek Palotája.

A csütörtökön nyíló kiállítás anyagával kapcsolatban a fotós elmondta: egy projekt részeként válogatta össze, aminek alapjául a Peter Von Bartkowski által készített amerikai dzsesszzenészek családfája szolgál. Ez a családfa a dzsessz születésétől napjainkig a különböző stílusirányzatok kiemelkedő és meghatározó egyéniségeit sorakoztatja fel, akik közül mára sajnos kevesen élnek. A fotókat Sánta István Csaba Kincses Károly fotómuzeológussal közösen állította össze.

A fotós szerint a dzsessz-zene és a fotográfia szorosan összekapcsolódik egymással, sőt, a zenészek fotózása külön műfaja a fényképészetnek. „Amióta a dzsessz műfaj megszületett, a fotográfiában a kezdetektől fogva megörökítették a zenészeket. Ma már a koncertfotózáson belül, mint alműfaj, létezik olyan fogalom, hogy dzsesszfotózás, és sok fotós e zenei műfaj dokumentálására szentelte az egész életét, elég csak Herman Leonard nevét megemlíteni, aki minden idők egyik legnagyobb dzsesszfotósa volt. Szerintem a dzsessz és a fotó a szenvedély szintjén találkozik és lesz belőle dzsesszfotó, ehhez mindkettőt szeretni kell” – fogalmazott a fotóművész.

Az évek óta külföldön élő fotós elmondta, szoros kötelék fűzi szülővárosához, elsősorban a rokoni szálak és barátok által, de a fotózásban is keresi az erdélyi helyeket, embereket. „A fotózásban a társadalomábrázolás műfaján belül Erdély adja számomra a legnagyobb inspirációt. Azon belül is a természetközeli, vidéki életforma, ahogy azt gyermekkoromban én is megéltem” – mondta.

Sánta István Csaba legutóbb 2008-ban, a Szent György Napok alatt állított ki otthon, akkor egy kamion rakterében volt látható dzsessz tematikájú kiállítása, és tervei szerint a közeljövőben ismét bemutatkozik szülővárosa közönségének. A fotós legutóbbi kiállítását egyébként New Yorkban rendezte, a Magyar Főkonzulátus kiállítótermében, a budapesti tárlat október 5-ig lesz látogatható. 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 30., vasárnap

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film

Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film
Hirdetés
2025. november 29., szombat

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)

Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)
2025. november 27., csütörtök

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban

Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban
2025. november 27., csütörtök

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány

Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány
Hirdetés
2025. november 26., szerda

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház
2025. november 25., kedd

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát

Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát
2025. november 23., vasárnap

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”

Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”
Hirdetés
2025. november 22., szombat

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron

Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron
2025. november 22., szombat

Színház a színházban, ahol a fontos dolgok láthatatlanok – A szatmári Harag György Társulat ősbemutatójáról

A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.

Színház a színházban, ahol a fontos dolgok láthatatlanok – A szatmári Harag György Társulat ősbemutatójáról
2025. november 21., péntek

Magyar, román, erdélyi, dobrudzsai – Doina Gecse-Borgovan magyarra fordított kötetéről, kultúrák közti átjárhatóságról

Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.

Magyar, román, erdélyi, dobrudzsai – Doina Gecse-Borgovan magyarra fordított kötetéről, kultúrák közti átjárhatóságról
Hirdetés
Hirdetés