
A budapesti Magyar Fotográfusok Házában (más néven Mai Manó Ház) nyílik meg szeptember 4-én a sepsiszentgyörgyi Sánta István Csaba, kétszeres Magyar Sajtófotó-díjas fényképész tárlata.
2014. szeptember 02., 16:312014. szeptember 02., 16:31
A fotós a közeljövőben Sepsiszentgyörgyön is bemutatná munkáit. Sánta István Csaba leginkább azzal vívta ki a szakma és a közönség elismerését, hogy dzsesszlegendákat fényképezett az elmúlt évek során, olyanokat, akik még hetven, nyolcvan évesen is elkápráztatják az ilyenfajta zenére érzékeny fülűeket.
Időt, fáradtságot nem kímélve, szinte pénz nélkül jár a nyomukban, európai és amerikai fesztiválokon, dzsesszklubokban és koncerttermekben fényképezi Ornette Colemant, Chick Coreát, Quincy Jonest és a többi nagyágyút. Kiállításának különös hangsúlyt ad, hogy az általa megörökített zenészek közül többen nincsenek már az élők sorában.
Sánta István Csaba Sepsiszentgyörgyön született, de korán Budapestre költözött, hogy a Práter utcai iskola fényképész szakán sajátítsa el a fotózás alapjait. Elmondása szerint 2002-ben személyes találkozása Henri Cartier-Bressonnal, illetve később Josef Koudelkával nagy hatást gyakorolt rá.
Utazásai során rangos nemzetközi fesztiválokon vett részt hivatásos fotósként, többek közt a Hong Kongi Jazz Fesztivál, a Montreux Jazz Fesztivál, a Bécsi Jazz Fesztivál, a Londoni Jazz Fesztivál, a Torino Jazz Fesztivál, a New York Winter Jazzfest fotósa volt. Ugyanakkor számtalan dzsesszklubot meglátogatott, beleértve New York összes híres dzsesszklubját, illetve olyan híres koncerttermekben is fotózott, mint a New York-i Carnegie Hall és a Metropolitan Opera, az Albany-beli Egg, a londoni Barbican, illetve a szintén londoni Royal Festival Hall, a bécsi Konzerthaus, illetve a budapesti Művészetek Palotája.
A csütörtökön nyíló kiállítás anyagával kapcsolatban a fotós elmondta: egy projekt részeként válogatta össze, aminek alapjául a Peter Von Bartkowski által készített amerikai dzsesszzenészek családfája szolgál. Ez a családfa a dzsessz születésétől napjainkig a különböző stílusirányzatok kiemelkedő és meghatározó egyéniségeit sorakoztatja fel, akik közül mára sajnos kevesen élnek. A fotókat Sánta István Csaba Kincses Károly fotómuzeológussal közösen állította össze.
A fotós szerint a dzsessz-zene és a fotográfia szorosan összekapcsolódik egymással, sőt, a zenészek fotózása külön műfaja a fényképészetnek. „Amióta a dzsessz műfaj megszületett, a fotográfiában a kezdetektől fogva megörökítették a zenészeket. Ma már a koncertfotózáson belül, mint alműfaj, létezik olyan fogalom, hogy dzsesszfotózás, és sok fotós e zenei műfaj dokumentálására szentelte az egész életét, elég csak Herman Leonard nevét megemlíteni, aki minden idők egyik legnagyobb dzsesszfotósa volt. Szerintem a dzsessz és a fotó a szenvedély szintjén találkozik és lesz belőle dzsesszfotó, ehhez mindkettőt szeretni kell” – fogalmazott a fotóművész.
Az évek óta külföldön élő fotós elmondta, szoros kötelék fűzi szülővárosához, elsősorban a rokoni szálak és barátok által, de a fotózásban is keresi az erdélyi helyeket, embereket. „A fotózásban a társadalomábrázolás műfaján belül Erdély adja számomra a legnagyobb inspirációt. Azon belül is a természetközeli, vidéki életforma, ahogy azt gyermekkoromban én is megéltem” – mondta.
Sánta István Csaba legutóbb 2008-ban, a Szent György Napok alatt állított ki otthon, akkor egy kamion rakterében volt látható dzsessz tematikájú kiállítása, és tervei szerint a közeljövőben ismét bemutatkozik szülővárosa közönségének. A fotós legutóbbi kiállítását egyébként New Yorkban rendezte, a Magyar Főkonzulátus kiállítótermében, a budapesti tárlat október 5-ig lesz látogatható.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!