
A budapesti Magyar Fotográfusok Házában (más néven Mai Manó Ház) nyílik meg szeptember 4-én a sepsiszentgyörgyi Sánta István Csaba, kétszeres Magyar Sajtófotó-díjas fényképész tárlata.
2014. szeptember 02., 16:312014. szeptember 02., 16:31
A fotós a közeljövőben Sepsiszentgyörgyön is bemutatná munkáit. Sánta István Csaba leginkább azzal vívta ki a szakma és a közönség elismerését, hogy dzsesszlegendákat fényképezett az elmúlt évek során, olyanokat, akik még hetven, nyolcvan évesen is elkápráztatják az ilyenfajta zenére érzékeny fülűeket.
Időt, fáradtságot nem kímélve, szinte pénz nélkül jár a nyomukban, európai és amerikai fesztiválokon, dzsesszklubokban és koncerttermekben fényképezi Ornette Colemant, Chick Coreát, Quincy Jonest és a többi nagyágyút. Kiállításának különös hangsúlyt ad, hogy az általa megörökített zenészek közül többen nincsenek már az élők sorában.
Sánta István Csaba Sepsiszentgyörgyön született, de korán Budapestre költözött, hogy a Práter utcai iskola fényképész szakán sajátítsa el a fotózás alapjait. Elmondása szerint 2002-ben személyes találkozása Henri Cartier-Bressonnal, illetve később Josef Koudelkával nagy hatást gyakorolt rá.
Utazásai során rangos nemzetközi fesztiválokon vett részt hivatásos fotósként, többek közt a Hong Kongi Jazz Fesztivál, a Montreux Jazz Fesztivál, a Bécsi Jazz Fesztivál, a Londoni Jazz Fesztivál, a Torino Jazz Fesztivál, a New York Winter Jazzfest fotósa volt. Ugyanakkor számtalan dzsesszklubot meglátogatott, beleértve New York összes híres dzsesszklubját, illetve olyan híres koncerttermekben is fotózott, mint a New York-i Carnegie Hall és a Metropolitan Opera, az Albany-beli Egg, a londoni Barbican, illetve a szintén londoni Royal Festival Hall, a bécsi Konzerthaus, illetve a budapesti Művészetek Palotája.
A csütörtökön nyíló kiállítás anyagával kapcsolatban a fotós elmondta: egy projekt részeként válogatta össze, aminek alapjául a Peter Von Bartkowski által készített amerikai dzsesszzenészek családfája szolgál. Ez a családfa a dzsessz születésétől napjainkig a különböző stílusirányzatok kiemelkedő és meghatározó egyéniségeit sorakoztatja fel, akik közül mára sajnos kevesen élnek. A fotókat Sánta István Csaba Kincses Károly fotómuzeológussal közösen állította össze.
A fotós szerint a dzsessz-zene és a fotográfia szorosan összekapcsolódik egymással, sőt, a zenészek fotózása külön műfaja a fényképészetnek. „Amióta a dzsessz műfaj megszületett, a fotográfiában a kezdetektől fogva megörökítették a zenészeket. Ma már a koncertfotózáson belül, mint alműfaj, létezik olyan fogalom, hogy dzsesszfotózás, és sok fotós e zenei műfaj dokumentálására szentelte az egész életét, elég csak Herman Leonard nevét megemlíteni, aki minden idők egyik legnagyobb dzsesszfotósa volt. Szerintem a dzsessz és a fotó a szenvedély szintjén találkozik és lesz belőle dzsesszfotó, ehhez mindkettőt szeretni kell” – fogalmazott a fotóművész.
Az évek óta külföldön élő fotós elmondta, szoros kötelék fűzi szülővárosához, elsősorban a rokoni szálak és barátok által, de a fotózásban is keresi az erdélyi helyeket, embereket. „A fotózásban a társadalomábrázolás műfaján belül Erdély adja számomra a legnagyobb inspirációt. Azon belül is a természetközeli, vidéki életforma, ahogy azt gyermekkoromban én is megéltem” – mondta.
Sánta István Csaba legutóbb 2008-ban, a Szent György Napok alatt állított ki otthon, akkor egy kamion rakterében volt látható dzsessz tematikájú kiállítása, és tervei szerint a közeljövőben ismét bemutatkozik szülővárosa közönségének. A fotós legutóbbi kiállítását egyébként New Yorkban rendezte, a Magyar Főkonzulátus kiállítótermében, a budapesti tárlat október 5-ig lesz látogatható.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!