A budapesti Nemzeti Színház megnyitásának 10. évfordulóját ünnepelték

 „A műveltség nem feltétlenül felhalmozott tudást, hanem inkább tudatos, nyitott gondolkodást és életvitelt jelent, melynek része a színházba járás is. Ma a színház számára az egyik legfontosabb kérdés, hogy mit kezd azzal a szabadsággal, amely 1989 után jött el” – fogalmazott a miniszter, aki szerint ma már nem érezzük a cenzúra okozta légszomjat, cserébe viszont meg kell küzdenünk a feldolgozhatatlan információáradattal, nem mindegy tehát, hogy mit emelünk ki belőle.

Ebben kulcsszerepe van a nemzet színházának, amelynek egyszerre kell kortárs válaszokat adnia korunk kérdéseire és fenntartania a klasszikus drámairodalom iránti érdeklődést – hangsúlyozta Réthelyi Miklós. Felidézte, hogy a budapesti Nemzeti Színház 1837-ben kezdte meg működését 1840-ig Pesti Magyar Színház néven. Magyarország azóta várta, hogy igazi, saját színháza legyen, amióta 1913-ban lebontották az egykori Nemzeti Színház épületét, a társulat a Blaha Lujza téri színházba költözött ideiglenesen, és később is ideiglenes helyszíneken működött. Végül Széchenyi nagy álmát, a Duna partjára tervezett Nemzeti Színházat 2002 márciusában valósították meg.

Alföldi Róbert, az intézmény igazgatója beszédében felidézte: 10 éve, március 15-én a színfalak mögött készült kollégáival a színháznyitó Tragédia-előadásra, amelyben Lucifert játszotta. Arról beszélt, hogy mindannyian, akik abban az előadásban részt vettek, igaz meghatottsággal és emelkedettséggel dolgoztak, pontosan érzékelték, hogy történelmi pillanat részesei.

„A Nemzeti Színház léte vagy nem léte, lerombolása és újraépítése pontosan szimbolizálja a magyar földön oly sokat vágyott szabadság létét vagy nemlétét” – mutatott rá. „A Nemzeti Színház azt szeretné megmutatni, hogy sokféle gondolkodás lehet hiteles, hogy nem ideológiák által vezérelve, hanem szabadon, felnőtten, felelősen, mindenféle kirekesztés nélkül vizsgáljuk a világot és önmagunkat” – fogalmazott. Ma nehéz gazdasági körülmények között kell dolgoznia mindenkinek – tette hozzá –, de nem lehet éppen a kultúra területe a legnagyobb vesztes, mert akkor a legfontosabb különlegességünket veszítjük el.

A Nemzeti Színház a jubileumra délután 14 órától este 22 óráig tartó programsorozattal készült: átadták a Rákóczi híd pesti hídfőjénél a néhai nemzet színészeit ábrázoló dekorációs falfestményt, két kiállítást – a falfestmény elkészítését dokumentáló fotókiállítást és a Tragédia-fotópályázat alkotásaiból összeállított tárlatot – is megnyitottak ezen a napon. Az ember tragédiájának díszelőadására közel négyszáz pedagógust hívtak meg tíz városból, akiknek a színházjegy mellett az utazást is ingyen biztosították.