2012. április 12., 10:032012. április 12., 10:03
„A kritikusok által többnyire drámaiatlannak nevezett darab nem túl akciódús történet. Igazából példázat, tanmese, amely a vallások egyenjogúságáról szól, de ha általánosabban tekintünk a kérdésre, az örökkévaló emberi gyarlóságról szól, arról, hogy hajlamosak vagyunk az igazság letéteményeseinek hinni magunkat. Folyton gyanakvással tekintünk a másik táborban lévőkre, azokra, akik nem ugyanazt a meggyőződést vallják, mint mi” – fogalmazott a rendező, aki szerint természetes a „különböző igazságok” létezése, a tolerancia viszont hiányzik belőlünk.
„Az igazság egy tájkép, amelyben sok apró színárnyalat, árnyék és fény van” – fogalmazott Harsányi, aki rá jellemzően ezúttal is különleges díszletben és látványban gondolkodik. Saját bevallása szerint is nagyon izgatja egy előadás látványvilága, éppen ezért ismét együtt dolgozott Bányai Tamás fénytervezővel, most először pedig egy színházi zeneszerző, Vlaicu Golcea is segítette munkáját. Harsányi Zsolt szerint Lessing csak azért választotta a muzulmánok meghódította Szentföldet és a keresztes háborúkat drámája témájának, mert legjobb barátja egy zsidó származású német filozófus volt – egyébként róla is mintázta Náthán alakját –, és abban a korban kezdett erősödni az antiszemitizmus
. „Lessing idején felerősödött az antiszemitizmus, de ő a Távol-Keletre és a múltba helyezte a történetet, hogy ezzel is kerülje a közvetlen támadásokat kortársai részéről” – mondta a rendező, aki azt reméli: a vallásszabadságról szóló rendezése nemcsak az idősebb korosztályt, de a fiatalabb réteget is megszólítja. A bemutatót pénteken 19 órától tartják a teátrum nagytermében, a premierre érvényesek a Bernády György-mecénás bérletek és Kemény János-bemutatóbérletek, a következő előadást vasárnap 19 órakor tartják, amelyre a Kovács György-bérlet érvényes.
Szász Cs. Emese
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Látogatottsági adatok