
Fotó: Pixabay.com
Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója beismerte, hogy hibáztak, ennek nyomán élhetett vissza a Cambridge Analytica több tízmillió felhasználó adataival. A cég romániai fiókintézményét egyébként egy erdélyi magyar üzletember vezeti.
2018. március 22., 16:582018. március 22., 16:58
2018. március 22., 17:012018. március 22., 17:01
Mark Zuckerberg, a Facebook közösségi oldal alapítója és elnök-vezérigazgatója beismerte a Facebook tévedését és teljes körű vizsgálatot ígért a Cambridge Analytica ügyében. Zuckerberg – aki először nyilatkozott nyilvánosan a brit–amerikai politikai elemző és tanácsadó cég botrányának kirobbanása óta – saját Facebook-oldalán fejtette ki álláspontját szerdán.
Nyilatkozatában kijelentette: a Facebook „követett el hibákat”, de mostantól az egyik legfontosabb feladatuknak tekintik annak biztosítását, hogy hasonló esetek ne ismétlődhessenek meg. Ennek érdekében
A felhasználók adataihoz történő hozzáférést pedig ezentúl korlátozzák: csupán a nevek, a profilképek és az e-mail-címek lesznek nyilvánosak, minden további adat csakis akkor lesz elérhető, ha a fejlesztő előzetesen írásos szerződést köt a Facebookkal, megszerzi a felhasználó jóváhagyását is – hangsúlyozta Zuckerberg.
Az ügy előzménye, hogy sajtójelentések szerint a londoni székhelyű, de New Yorkban is irodát fenntartó Cambridge Analytica 50 millió Facebook-oldal adatainak feldolgozásával igyekezett képet alkotni a célba vett amerikai választók politikai beállítottságáról, és ennek alapján személyre szabott üzenetekkel próbálta befolyásolni őket tudtuk nélkül. A botrány kirobbanása után letiltották a közösségi oldalról a Cambridge Analyticát, amelynek alapítói és befektetői között van Steve Bannon, Donald Trump amerikai elnök egykori tanácsadója, aki egy ideig a cég alelnöke volt és Robert Mercer milliárdos, a republikánusok egyik fő anyagi támogatója.
A Facebooknak „megvan a felelőssége felhasználói adatainak védelmében” – fogalmazott a közösségi fórum alapítója, s hozzátette, hogy ha e felelősségnek nem képes eleget tenni, akkor „nem is érdemli meg, hogy szolgálja” a közösséget. Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban egyaránt vizsgálatot indítottak a hatóságok a Cambridge Analytica ellen, a Facebook adatainak feltételezett nem megfelelő felhasználása miatt.
Az Egyesült Államokban vezető kongresszusi politikusok, köztük Dianne Feinstein, a szenátus igazságügyi bizottságának vezető demokrata párti politikusa, már a hét végén sürgették Zuckerberg kongresszusi meghallgatását.
Mindeközben a Szociáldemokrata Párt (PSD) cáfolta, hogy kapcsolatban állt volna a Cambridge Analyticával, és megpróbált volna támogatást kérni a cégtől a 2016-os választási kampányban. A párt hivatalos közleményben reagált az ezzel kapcsolatban szerdán megjelent hírekre. A közlemény szerint nem működtek együtt és nem is kezdeményeztek együttműködést a céggel, sem a 2016-os parlamenti választások idején, sem azt megelőzően, sem azt követően. A párt elnöke, Liviu Dragnea is leszögezte: szó sincs róla, hogy együttműködtek volna a Cambridge Analyticával. „Én úgy értesültem, hogy máshol voltak érdekeltek” – mondta a politikus.
Az AP hírügynökség arról írt, hogy a cég egyik befolyásos vezetője, Mark Turnbull megkeresett egy brit tanácsadót, Rupert Wolfe Murrayt, és felajánlotta neki, hogy egy stábbal két-három hónapon át lássa el kampánytanácsokkal a pártot. Murray azonban visszautasította az ajánlatot, mondván, nem dolgozik pártoknak.
A RISE Priject oknyomozó portál szerint az SCL Group nevű brit starégiai tanácsadócég, amelynek a Cambridge Analytica is része, 2011-ben nyitott Romániában irodát. Az SCL a New York Times szerint ugyanazokat a szolgáltatásokat nyújtja, mint a Cambridge Analytica, csak az Egyesült Államok határain kívül. A két cég vezetősége szorsan összefonódott.
A cég romániai honlapján olvasható bemutatkozó szerint az SCL Group vezető pozíciót tölt be a világban az adatalapú kommunikáció terén. Szolgáltatásait a magas szintű adatelemzés és a nagyközönség mozgósítása terén ajánlja. Tavalyi sajtóhírek szerint az SCL Group olyan, titokban tartott kilétű parterekkel kötött szerződést, akiknek célja gátat vetni a korrupcióellenes harcnak.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
szóljon hozzá!