Lecsapna. Zelenszkij szerint Oroszországnak továbbra is teljesen jogos veszteségeket kell elszenvednie agressziója miatt
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Ukrajnának továbbra is „teljesen indokolt” veszteségeket kell okoznia Oroszországnak a fokozódó agresszióval szemben – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök esti beszédében.
2025. június 20., 10:582025. június 20., 10:58
Zelenszkij kijelentése két nappal azután hangzott el, hogy Oroszország az egyik leghalálosabb támadást indította Kijev ellen: június 17-én ballisztikus rakétákkal és több száz drónnal támadta a fővárost egy kilencórás csapássorozat során, amelyben 30 ember meghalt és 172 megsebesült.
„Ennek a csapásnak semmi katonai értelme nem volt, katonai szempontból abszolút semmit sem adott Oroszországnak” – mondta Zelenszkij, cáfolva Moszkva állításait, miszerint a támadás Ukrajna „hadiipari komplexumát” vette célba.
Zelenszkij sürgette a nyugati partnereket, hogy gyakoroljanak gazdasági nyomást Oroszországra, és közölte, hogy új javaslatokon dolgozik az összehangolt szankciókra vonatkozóan.
Azt is elmondta, hogy megbeszéléseket folytatott az Ukrán Biztonsági Szolgálattal (SZBU), hogy megvitassák az újabb oroszországi akciókat.
– mondta.
A Kyiv Independent emlékeztet: miközben Oroszország fokozta az ukrán városok elleni légi terrorkampányát, Kijev fokozta erőfeszítéseit Oroszország katonai képességeinek csökkentésére, sikeres csapásokat mérve repülőterekre, fegyvergyárakra és olajfinomítókra.
Újabb orosz légitámadás Odessza ellen
Az orosz erők péntekre virradóra lakóházakra mértek csapást Odesszában, és legalább 13 embert megsebesítettek, köztük három mentőst – jelentette az ukrán állami sürgősségi szolgálat.
A támadás, amelyet a szolgálat „masszívnak” minősített, helyi idő szerint hajnali 1 óra körül következett be. A támadó drónok több mint 10 célpontra, köztük hét lakóépületre mértek csapást, és több nagy kiterjedésű tüzet okoztak.
Az egyik támadás helyszínén egy 23 emeletes lakóépület a 18. és a 20. emelet között kapott lángra, több mint 600 embert kellett evakuálni.
A legfrissebb jelentések szerint egy ember meghalt, 14 másik pedig megsebesült.
A tűzoltók erőfeszítései ellenére egy négyszintes lakóház teljesen kiégett. A tűzoltási és mentési munkálatok során az épület szerkezeti elemei a mentőkre omlottak, 3 tűzoltó megsérült, őket kórházban ápolják, állapotuk stabil. Egy 23 szintes toronyházba is drón csapódott, az épület legfelső három szintje lángba borult, a katasztrófavédők több mint 600 embert evakuáltak.
Odessza főpályaudvarának infrastruktúrája is megrongálódott, a felsővezetékben és sínhálózatban keletkeztek károk – tette közzé az Ukrzaljicnicja állami vasúttársaság a Telegramon. A jelentés szerint személyi sérülés nem történt, tart a kárelhárítás, a vonatok menetrend szerint közlekednek.
Harkivot, Ukrajna második legnagyobb városát két hullámban érte dróntámadás, három ember, közöttük két gyerek megsebesült, összesen nyolc becsapódást észleltek.
E támadások közül a legmerészebb a nagyszabású Pókháló-művelet volt, amely során június elsején négy kulcsfontosságú orosz katonai repülőtér ellen intéztek összehangolt dróncsapást.
Az SZBU szerint a művelet 41 orosz harci gépet rongált meg, köztük nehézbombázókat és ritka A-50-es kémrepülőgépeket.
Március óta Ukrajna többször felajánlotta, hogy feltétel nélküli tűzszünetet hirdet, ha Oroszország is beleegyezik ugyanezekbe a feltételekbe.
A Kreml minden alkalommal ellenállt. Donald Trump amerikai elnök békeegyezmény megkötésére irányuló közvetítési kísérletei folyamatos eszkalációhoz és még több civil halálához vezettek.
Mivel a nyugati támogatás egyre csökken, és tűzszünet nincs kilátásban, Ukrajna továbbra is próbál jobb pozíciót szerezni Moszkvával szemben, többek között saját nagy hatótávolságú fegyverek kifejlesztésével.
Kijev több olyan fegyvert fejlesztett ki, amelyek képesek mélyen orosz területen csapásokat mérni, például a Paljanycjaa és a Peklo (Hell) rakéta-drón hibrideket.
Egy június 15-i támadás állítólag egy dróngyárat ért az oroszországi Tatárföldön, mintegy 1000 kilométerre Ukrajnától.
Oroszország továbbra is elképesztő emberveszteségeket szenved a frontvonalakon.
Csütörtökön korábban Andrej Kelin orosz nagykövet a CNN-nek adott interjújában véletlenül elismerte, hogy Moszkva nagy ütemben veszít katonákat Ukrajnában.
Kijevből származó adatok szerint az ukrajnai orosz veszteség több mint 1 millió halott, sebesült és eltűnt katona.
Moszkva orosz katonák ukrán katonáknak álcázott holttesteit adta át Kijevnek
Oroszország a közelmúltban lezajlott csere során ukrán áldozatoknak álcázva átadta Ukrajnának néhány saját katonájának holttestét – jelentette be Ihor Klimenko belügyminiszter csütörtökön.
„Igen, tényekkel rendelkezünk. Megállapítottuk ezeknek a katonáknak és tiszteknek a nevét, akikre nem tart igényt a hazájuk” – írta Klimenko a Telegramon.
A felfedezésre a maradványok átadása után került sor a június 2-i isztambuli tárgyalásokon elért megállapodás értelmében. Ukrajna összesen 6057 elesett katonájának holttestét kapta meg a szakaszos csere keretében. Oroszország – Vlagyimir Megyinszkij Kreml-tanácsadó és tárgyaló szerint – 78-at kapott vissza.
Az Ukrajnának visszaadott, 192/25-ös számú holttest orosz katonai egyenruhát viselt, és az 1974-es születésű Alekszandr Viktorovics Bugajev nevére kiállított orosz útlevéllel rendelkezett.
Az útlevél mellett a tisztviselők találtak egy katonai igazolványt, amely szerint Bugajev a 39. Különleges Gépesített Gárda Lövészdandár 1. zászlóaljában szolgált.
Klimenko szerint Bugajev 2025 márciusában a Donyecki területen lévő Novomihajlivka közelében zajló heves harcok során tűnt el. A családja hónapok óta kereste őt. Klimenko szerint Oroszország megtalálta Bugajev holttestét, de úgy döntött, hogy az ukrán halottak közé „dobja”.
„Ez egy újabb bizonyítéka annak, hogy Oroszország mennyire megvetően bánik embereivel, az ukrán katonák holttestére dobva a holttestüket” – mondta Klimenko.
„Ez azt mutatja, hogy milyen keveset jelent Oroszország számára az emberi élet. Vagy talán ez csak egy módja annak, hogy elkerüljék a kártérítés kifizetését a családoknak. De mindenképpen fizetniük kell: mi visszaadjuk ezeket a holttesteket” – tette hozzá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb hároméves ciklusra Brenzovics Lászlót választotta meg elnökének tisztújító közgyűlésén a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).
Kereskedelmi hajók kerültek tűz alá a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalán. Irán látszólag újra lezárta a Hormuzi-szorost, Washington viszont mást állít.
A várakozások szerint a jövő héttől újra működhet a Barátság kőolajvezeték – mondta a választáson nyertes Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje pénteken Budapesten.
Magyar Péter Bujdosó Andreát javasolja a Tisza parlamenti frakciójának vezetésére – jelentette be a választáson győztes Tisza Párt elnöke szombaton a Facebookon. A politikus erdélyi származású, Nagyszalontán született.
Irán megnyitja a Hormuzi-szorost – közölte Donald Trump amerikai elnök pénteken.
Olyan Fidesz-frakció kell, amely képes a párt megújulását szimbolizálni – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírókkal.
Nagy országos rendezvényt szervez a Tisza Párt az új Országgyűlés alakuló ülésére a Parlament előtti Kossuth térre – jelentette be az országgyűlési választáson nyertes politikai alakulat elnöke, miniszterelnök-jelöltje pénteken, Budapesten.
Alexandru Rogobete egészségügyi és Alexandru Nazare pénzügyminiszter csütörtökön Washingtonban előzetes, „feltérképező” jellegű tárgyalást folytatott a Pfizer vállalat képviselőivel.
Pénteken elrajtoltak az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyalások az Országházban, amelyen mindhárom bejutott párt képviselői jelen vannak.
Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára figyelmeztette Finnországot, Észtországot, Lettországot és Litvániát, hogy Moszkva fenntartja magának az „önvédelemhez való jogot”, ha ukrán drónok az ő légterükön keresztül támadnának Oroszországra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!