Hiánycikk. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét újabb légvédelmi eszközöket kért
Fotó: Román védelmi minisztérium
Ukrajna területének mintegy 80 százaléka nem rendelkezik védelemmel az orosz ballisztikus rakéták ellen – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, hangsúlyozva, hogy Kijevnek továbbra is szüksége van további légvédelmi rendszerekre.
2026. február 25., 08:282026. február 25., 08:28
A német közszolgálati televíziónak adott interjúban Zelenszkij rámutatott az Egyesült Államok által gyártott Patriot védelmi rendszerek korlátozott számára.
„Nem fogom elárulni, hol találhatók a Patriot rendszereink, de országunk 80 százaléka nem rendelkezik ilyen védelemmel a ballisztikus rakéták ellen” – mondta Zelenszkij a Tagesschaunak.
Hangsúlyozta, hogy a légvédelmi támogatásért tett legutóbbi felhívásai, beleértve a müncheni biztonsági konferencián elhangzott megjegyzéseit is, arra irányultak, hogy partnereit tájékoztassa Ukrajna valós biztonsági helyzetéről.
Megjegyezte, hogy
„Egy rendszer ára 1,5-2 milliárd dollár, egy rakétáé pedig 2-3 millió dollár” – mondta.
Az elnök hozzátette, hogy Ukrajna folytatja a tárgyalásokat partnereivel, köztük Németországgal, az északi országokkal és Kanadával, a légvédelmi lefedettség erősítése érdekében.
Még ha nem is szállítanak azonnal további rendszereket, a légvédelem bővítésének finanszírozása továbbra is elengedhetetlen – mondta.
Az ukrán katonai vezetők többször is figyelmeztettek, hogy
A hónap elején Ukrajna partnerei a Ramstein-formátumú találkozót követően 38 milliárd dolláros katonai segítségnyújtást erősítettek meg 2026-ra, amely magában foglalja a drónok, a tüzérség, a légvédelmi rendszerek és a Patriot rakéták finanszírozását – közölte Mihajlo Fedorov védelmi miniszter.
Eközben Steve Witkoff különmegbízott a Jaltai Európai Stratégiai Konferencián tartott online beszédében bejelentette:
A találkozó az Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok között február 17–18-án Genfben tartott legutóbbi tárgyalási fordulót követi, amely nem hozott áttörést a területi kérdésekben és a tűzszünet tekintetében.
Witkoff elmondta, hogy Jared Kushnerrel (Trump amerikai elnök veje és az amerikai delegáció társelnöke) február 26-án Genfbe utaznak, hogy tárgyalásokat folytassanak Iránnal – írja az Interfax Ukraine hírügynökség. Genfben Witkoff találkozni tervez Rusztem Umerovval, Ukrajna nemzetbiztonsági és védelmi tanácsának titkárával is.
Witkoff elmondta, telefonon beszélt Umerovval, hogy Volodimir Zelenszkij elnöktől engedélyt kérjen a találkozóra. Witkoff és Umerov szinte naponta telefonon tartják a kapcsolatot – mondta a követ.
– mondta Witkoff.
A genfi találkozót követően Umerov az Egyesült Államokba utazhat egy újabb tárgyalási fordulóra – tette hozzá Witkoff.
Witkoff azt is elmondta, hogy ő és Trump úgy vélik, hogy Zelenszkij, Trump és Vlagyimir Putyin orosz elnök között háromoldalú találkozóra lenne szükség a területi és biztonsági garanciák kérdéseinek megvitatására, bár elismerte, hogy a tárgyalások még nem jutottak el ebbe a szakaszba.
Korábban Kirilo Budanov, az elnöki hivatal vezetője azt mondta, hogy február 26–27-én Genfben új fordulója lehet az Egyesült Államok által közvetített tárgyalásoknak Ukrajna és Oroszország között.
„Február 27. körül, plusz-mínusz egy-két nap. Ez azt jelenti, hogy február 26. is ebbe az időkeretbe esik” – mondta Budanov.
„A felkészülés folyamatban van. Ez protokolláris kérdés. Mindhárom félnek, vagy inkább négy félnek, mert van egy házigazda is, egyet kell értenie” – tette hozzá.
A Kreml nem erősítette meg a tárgyalások időpontját.
Eközben
Az ukrajnai háború kezdetének negyedik évfordulójára időzített, videokapcsolaton megtartott, Keir Starmer brit kormányfő, Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár társelnökletével lezajlott értekezleten harminc vezető vett részt, köztük Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Horvátország és a balti köztársaságok vezetői, valamint az Európai Unió képviselői.
A Downing Street tájékoztatása szerint a résztvevők megerősítették megingathatatlan elkötelezettségüket az ENSZ Alapokmányának megfelelő tartós és igazságos ukrajnai béke elérését célzó további együttműködés mellett, és közös nyilatkozatban szögezték le, hogy a nemzetközi határokat nem lehet erő alkalmazásával megváltoztatni.
Felszólították Oroszországot, hogy a tárgyalásokba érdemi módon kapcsolódjon be, és egyezzen bele a teljes körű, feltételek nélküli tűszünetbe.
Megerősítették, hogy az Egyesült Államok támogatásával részt kívánnak venni az Ukrajna számára nyújtandó többrétegű biztonsági garanciarendszer kidolgozásában, beleértve a koalíció által tervezett új nemzetközi alakulat (Multinational Force for Ukraine, MNFU) telepítését is.
Keir Starmer és Emmanuel Macron az Ukrajna megsegítésére kész országok koalíciójának előző, januárban Párizsban tartott találkozóján írta alá a szándéknyilatkozatot a közös katonai alakulat ukrajnai telepítéséről békemegállapodás elérése esetére.
Starmer a szándéknyilatkozat aláírása után úgy fogalmazott:
A brit miniszterelnök részletek nélkül kijelentette azt is, hogy a koalíció résztvevői „kötelező erejű vállalásokat dolgoznak ki” Ukrajna támogatására egy esetleges jövőbeni újabb orosz fegyveres támadás esetére.
A keddi londoni virtuális csúcstalálkozó résztvevői megerősítették elkötelezettségüket az Oroszországra gyakorolt gazdasági nyomás fokozása mellett is, egyebek mellett további szankciók alkalmazásával, valamint az eddigi szankciók kikerülésével olajat szállító orosz „árnyékflotta”, az orosz olajkereskedő hálózatok, az orosz hadiipari komplexum és az orosz pénzügyi szolgáltatási cégháló elleni fellépéssel.
Az értekezleten elhangzott, hogy Oroszország minimális területnyereséget ért el a hadszíntéren, és ezért is súlyos árat fizetett: egyedül az elmúlt egy évben csaknem félmillió orosz katona esett el vagy sebesült meg a frontokon.
Eközben Jurij Usakov, az orosz elnök tanácsadója kedden a Rosszija 1 televíziós csatornán közölte:
„Mindezt természetesen az amerikaiak tudomására fogjuk hozni. De már tudnak róla, jelenleg minden csatornán kommentálják az ügyet. (...) Kifejezetten erről fogunk (velük) beszélni” – mondta.
Usakov azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) kedden közölte: értesülései szerint az Ukrajna számára megromlott hadihelyzet miatt London és Párizs azt tervezi, hogy atom- vagy legalábbis „piszkos” fegyverhez juttatja Kijevet.
Egyik lehetőségként a francia TN75-ös kis méretű robbanótöltetek átadását említette az M51.1 tengeralattjárók ballisztikus rakétájából. Mivel ezek a tervek durván megsértik a nemzetközi jogot,
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a diplomáciai tárca honlapján közzétett kommentárjában azt írta, hogy mindenki számára, aki „ilyen meggondolatlan cselekményekben részt vállal”, és a nemzetközi közösség egésze számára egyértelműnek kell lennie, hogy magának a kérdésnek a felvetése is „kategorikusan elfogadhatatlan és élesen eszkaláló lépés”, amely a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó nemzetközi jogi rendszer aláásásával járhat.
Emlékeztetett rá, hogy Ukrajna nem nukleáris államként csatlakozott az erről szóló szerződéshez (NPT), kötelezettséget vállalva arra, hogy nem szerez be nukleáris fegyvereket, az Egyesült Királyság és Franciaország pedig, mint nukleáris fegyverekkel rendelkező államok, a szerződés értelmében nem adhatnak át senkinek ilyen eszközöket, és semmilyen módon nem segíthetnek, nem ösztönözhetnek nem nukleáris államokat ilyen fegyverek gyártására vagy megszerzésére.
Emlékeztetett Volodomir Zelenszkij ukrán elnöknek a 2022-es Müncheni Biztonsági Konferencián elhangzott kijelentésére, miszerint Kijev kész felülvizsgálni atomfegyvermentességét.
. Az egyes európai országok vezetésének Oroszország-ellenes kijelentései és intézkedései összefüggésében, amelyek továbbra is szítják a Nyugat által kiprovokált konfrontációt az ukrajnai válsággal kapcsolatban, ismételten figyelmeztetünk a nukleáris hatalmak közötti közvetlen katonai összecsapás kockázataira és ennek potenciálisan súlyos következményeire” – fogalmazott Zaharova.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke a Max messengeren arra figyelmeztetett, hogy Kijev nukleáris fegyverhez juttatása esetén Oroszország kénytelen lesz nem hadászati nukleáris fegyvert bevetni ukrajnai célpontok ellen, szükség esetén pedig az ilyen eszközöket szállító országok ellen is, amelyek a nukleáris konfliktus részeseivé válnak.
Valentyina Matvijenko, az orosz parlamenti felsőház elnöke kijelentette, hogy
Felhívta a brit és a francia parlamentet, valamint a nemzetközi intézményeket, hogy értékeljék Keir Starmer miniszterelnök és Emmanuel Macron elnök tevékenységét.
Matvijenko szerint a nevezett intézményeknek vagy felelősségre kell vonniuk a politikusokat, vagy osztozniuk kell velük a felelősségben.
Ursula von der Leyen arra kérte Zelenszkijt, hogy gyorsítsa fel a Barátság kőolajvezeték javítását
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arra kérte Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt, hogy gyorsítsa fel Ukrajnában a január 27-én orosz támadás során megrongálódott Barátság kőolajvezeték javítási munkálatait. Ezt a bizottság vezetője mondta el azon a sajtótájékoztatón, amelyet António Costával, az Európai Tanács elnökével és az ukrán államfővel közösen tartottak kedden Kijevben.
Zelenszkij az Interfax-Ukrajina hírügynökség szerint rámutatott arra, hogy Ukrajna nem vállalhat felelősséget az Oroszország által okozott károkért. „Többször is helyre kellett állítanunk, mégpedig nem egyszer. Nos, ezt a kőolajvezetéket egyszer. Amikor valamit helyreállítasz, Oroszország újra megtámadja” – tette hozzá. Az elnök kiemelte, hogy Ukrajnának műholdfelvételei és más bizonyítékai vannak, amelyek igazolják Oroszország felelősségét a károkért. Ezen túlmenően az agresszor ország más kőolajvezetékeket is megrongált. „Ezért, ha valaki blokkolni akarja a pénzügyi támogatást, blokkolja Oroszországot!” – tette hozzá.
Zelenszkij azt is megjegyezte, hogy Magyarország tárgyalhatna Oroszországgal az energetikai infrastruktúra elleni támadások beszüntetéséről.
Az ukrán elnök emellett kifejezte véleményét, amely szerint nem függ össze a Barátság kőolajvezeték újraindítása azzal, hogy Magyarország blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós pénzügyi csomag folyósítását. „Ez már nem az első alkalom, hogy a magyar miniszterelnök blokkol valamit. És nem vagyok biztos abban, hogy ez egyszerre történik: a 90 milliárd eurós kölcsön kérdése és a kőolajvezeték. Mert ezek különböző dolgok” – fejtette ki.
Von der Leyen kijelentette, hogy az Európai Unió „minden lehetséges módon” biztosítani fogja Ukrajna számára a 2026–2027-re szóló, 90 milliárd eurós kölcsönt – számolt be az Ukrinform ukrán állami hírügynökség.
„Hadd mondjam egyértelműen: a kölcsönről szóló döntés már megszületett. A tagállamok hozzájárultak. Ezt az ígéretet nem lehet megszegni, ezért a kölcsönt minden lehetséges módon biztosítani fogjuk. Több lehetőségünk is van, és élni fogunk velük” – mondta.
A bizottság elnöke közölte még, hogy az Európai Unió segíteni fogja Ukrajnát a 2026–2027-es télre való felkészülésben is a már kidolgozott, 920 millió eurós terv keretében. Hozzátette, hogy a brüsszeli terv biztosítja az ország egész területén a stabil elektromosáram-ellátást, és támogatja a megújuló energiaforrások termelésének decentralizációját. A terv a villamoshálózat, valamint a hőerőművek javítását és modernizálását is tartalmazza.
Zelenszkij közölte: Kijev számít arra, hogy az Európai Unió Oroszországgal szembeni 20. szankciós csomagja hatékony lesz, és hogy azt a lehető leghamarabb elfogadják. „Arra számítunk, hogy a 20. szankciós csomag erős és hatékony lesz, és hogy a lehető leghamarabb elfogadják. Különböző kihívások vannak az európai államok előtt, de számítok erre. Ez annak a diplomáciának a formája, amelyet Oroszország megért. Hálás vagyok minden vezetőnek, aki ezt támogatja” – mondta az államfő.
Elmondta, hogy az uniós vezetőkkel tárgyalt az uniós jogszabályok olyan módosításairól, amelyek megállíthatják az orosz olajszállító hajókat.
„Sok minden van, amit meg kell tennünk. Ma konkrét lépéseket beszéltünk meg, amelyek közelebb vihetnek a békéhez. Természetesen nincs helye az orosz olajnak és gáznak az európai piacon. Megvitattuk az uniós jogszabályok módosításait, amelyek lehetővé teszik az orosz tankerek feltartóztatását és az általuk szállított olaj elkobzását. Ez lehetséges” – mutatott rá az ukrán elnök.
Közben a szlovák gazdasági minisztérium kedden a szlovák állami tranzittársaságnak, a Transpetrolnak küldött ukrán információra hivatkozva azt közölte: ismét későbbre, ezúttal február 26-ra halasztotta az ukrán fél a Barátság kőolajvezeték újraindításának időpontját.
Ez az adat a Transpetrolnak rendszeresen megküldött szállítási harmonogram aktuális verziójából származik, amely által a szállítás újraindításával kapcsolatban már más lehetséges időpontokat is közöltek korábban.
A szlovák gazdasági minisztérium mostani közleménye szerint az ukrán fél nem pontosította, hogy ezúttal miért került sor az újraindítás időpontjának későbbre halasztására.
Eközben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a Facebookon arról írt: Magyarország és Szlovákia a végsőkig ellenáll az ukrán zsarolásnak.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be friss bejegyzésében, hogy Ukrajna „politikai zsarolást követ el” Magyarországgal és Szlovákiával szemben, a kijevi vezetés azt hazudja, hogy a Barátság vezeték sérülése miatt nem tudják újraindítani a kőolajszállítást, miközben az igazság ezzel szemben az, hogy a vezetéknek semmi baja nincsen.
„Az ukránok olajellátási válságot akarnak okozni nálunk… de mi sem most jöttünk le a falvédőről. A szlovák kormánnyal közösen megvédjük magunkat. A tartalékok felszabadításáról meghoztuk a szükséges döntéseket, a Mol pedig megrendelte a szükséges mennyiségeket a tengeri útvonalon” – hangsúlyozta.
„Megerősítettük, hogy mindvégig kitartunk egymás mellett, s arról is biztosítottam Denisa Saková szlovák energiaminisztert, hogy mindaddig, amíg az ukránok szórakoznak velünk, mi blokkolunk minden olyan brüsszeli döntést, amelyek az ukránok érdekeit szolgálnák” – tette hozzá.
Azonosították a moszkvai robbantás elkövetőjét
Egy 22 éves udmurtföldi férfi hajtotta végre a robbantást a közlekedési rendőrség járőrautójánál Moszkva belvárosában – közölte Szvetlana Petrenko, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szóvivője kedd este a RIA Novosztyi hírügynökséggel.
Petrenko szerint a gyanúsított vasárnap vonattal utazott Szentpétervárról Moszkvába. A fővárosi régióban való mozgását már feltérképezték, jelenleg a kapcsolatait és a cselekmény indítékát vizsgálják.
A robbantás a Szavjolovszkij pályaudvar terén történt, nem sokkal hétfő éjfél után. A férfi odament a téren posztoló közlekedési rendőrségi autóhoz, majd működésbe lépett egy még meg nem állapított eredetű robbanószerkezet. Egy közlekedési rendőr és maga a támadó is életét vesztette a helyszínen. Két másik rendőr megsebesült, állapotuk súlyos.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetői testületének keddi tanácskozásán azt mondta, hogy a moszkvai terrortámadás minden jel szerint az interneten keresztüli toborzás eredménye volt.
„Ráadtak az emberre egy robbanószerkezetet, majd távirányítással felrobbantották őt és a feltételezett támadás célpontját – jelen esetben a belügyminisztérium alkalmazottait” – mondta.
Az SZK hatósági személy élete elleni merénylet és robbanószerkezet illegális birtoklása címén indított büntetőeljárást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok ma jobb, gazdagabb és nagyobb hatalmú, mint egy évvel ezelőtt – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a washingtoni kongresszusban erdélyi idő szerint szerda hajnalban elmondott évértékelő beszédében.
Szerdától kizárólag az elektronikus beutazási engedély (Electronic Travel Authorisation, ETA) birtokában léphetnek be a nem vízumkötelezett külföldiek, köztük az Európai Unió állampolgárai az Egyesült Királyságba.
Románia továbbra is minden szükséges támogatást megad Ukrajnának – közölte kedden Nicușor Dan államfő, miután részt vett a tettre készek koalíciójának ülésén.
Aktívabban kell küzdeni a terrorizmus ellen, meg kell erősíteni az energetikai és a közlekedési infrastruktúra, a kulcsfontosságú létesítmények, a katonai és hadiipari vezetők védelmét – jelentette ki Vlagyimir Putyin.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a következő hetekben arra buzdítja a szavazati joggal rendelkező vajdasági magyarokat, hogy az április 12-i választáson a Fidesz–KDNP-t támogassák.
A nyugati országok döntése, miszerint beavatkoznak Oroszország Ukrajna elleni konfliktusába, a „különleges katonai műveletet” egy sokkal szélesebb körű konfrontációvá változtatta olyan országokkal, amelyekOroszország megsemmisítésére törekednek.
Az erdélyi magyarok elsöprő többsége Orbán Viktort és a kormánypártokat támogatja – jelentette ki Kelemen Hunor az áprilisi országgyűlési választások kapcsán.
Az Európai Unió továbbra is rendíthetetlenül támogatja Ukrajnát, és átfogó, igazságos és tartós békére törekszik az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog elvei alapján – áll uniós vezetők közös nyilatkozatában.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tudta elérni háborús céljait, nem törte meg az ukránokat, nem nyerte meg ezt a háborút – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán államfő egy keddi videóüzenetében.
A Demokratikus Koalíció (DK) az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján is folytatta a külhoni magyarok szavazata kapcsán megkezdett uszítást. Zsigmond Barna Pál válaszában leszögezte: aki a nemzet ellen fordul, „a történelem szemétdombjára kerül”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!