Felszólítás. Zelenszkij egyértelmű elköteleződésre szólította fel az amerikai elnököt
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az amerikai elnöknek Ukrajna oldalán kell állnia – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
2026. február 24., 08:292026. február 24., 08:29
Zelenszkij a CNN-nek nyilatkozva, hétfőn beszélt a Donald Trumphoz fűződő viszonyáról.
Az oroszországi teljes körű invázió negyedik évfordulója előestéjén, a kijevi elnöki palotában Zelenszkij azt mondta, hogy
és reméli, hogy Trump keddi, az Unió helyzetéről szóló beszédében támogatni fogja Ukrajnát a Vlagyimir Putyin elnök Oroszországa elleni harcban.
„Ki kell állniuk… egy demokratikus ország mellett, amely egyetlen személy ellen harcol. Mert ez a személy a háború. Putyin a háború. Minden róla szól. Minden egyetlen személyről szól. És az ország, az egész országa börtönben van” – mondta Zelenszkij a CNN-nek.
„Ha valóban meg akarják állítani Putyint, Amerika elég erős” – mondta. Arra a kérdésre, hogy szerinte Trump elég nyomást gyakorol-e Putyinra, Zelenszkij azt mondta: „Nem.”
Elismerte, hogy az ukránok kimerültek a konfliktusban, de Putyin követeléseinek engedni egyszerűen nem opció.
– tette hozzá.
Mint ismeretes, a háború ötödik évébe lépve az Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok közötti háromoldalú béketárgyalások még nem vezettek áttöréshez.
Zelenszkij a CNN-nek elmondta, hogy a biztonsági garanciák, különösen az a kérdés, hogy Ukrajna szövetségesei hogyan reagálnának, ha Oroszország a jövőben ismét megtámadná Ukrajnát, továbbra is kényes pont.
Azt mondta, folyamatosan azt mondják neki, hogy Oroszország egyszerűen nem kezdene újabb háborút.
„Ez nem a válasz számomra. Sajnálom” – mondta.
„Vannak jó dolgok ezekben a biztonsági garanciákban, ez igaz” – mondta a jelenleg terítéken lévő ígéretekről.
– tette hozzá.
A béke felé vezető lépések sorrendjét illetően is nézeteltérés van Zelenszkij szerint.
Trump azt szeretné, ha Zelenszkij békemegállapodást írna alá Oroszországgal, valamint egy olyan egyezményt az Egyesült Államokkal és az európai nemzetekkel, amely biztonsági garanciákat ad Ukrajnának, mindezt egy idpben, ideális esetben egy nagyszabású, a háború végét jelző ünnepségen.
Zelenszkij azonban határozottan állítja, hogy a biztonsági garanciákat először az amerikai kongresszusnak kell jóváhagynia és ratifikálnia.
Azt mondta, ez bizalmat adna az ukrán népnek, hogy a jövőben számíthatnak szövetségeseikre – mert a múltban túl sokszor cserbenhagyták őket.
Egy másik kényes kérdésről szólva Zelenszkij a CNN-nek elmondta, hogy
De megjegyezte, hogy az ukrán hadsereg nem fog kivonulni a keleti donyecki régió azon területeiről, amelyek még mindig az ellenőrzése alatt állnak.
Mint ismeretes, Oroszország azt követeli, hogy Ukrajna adja át a régió nagyjából 20 százalékát, amely még mindig Kijev ellenőrzése alatt áll, beleértve az ipari városok, vasutak és utak „erődövezetét”, amelyek Ukrajna védelmének gerincét alkotják és a frontvonalat látják el.
„Oroszország csak azt akarja (tőlünk), hogy vonjuk ki a hadseregünket. … Nem lehetünk ilyen, bocsánat, ostobák. Nem vagyunk gyerekek. Sok éve tart a háború, ezért egyszerűen nem szolgálhatjuk fel nekik az országot egy tányéron” – mondta.
Zelenszkij a választásokról és saját jövőjéről is beszélt.
Mint ismeretes, 2019-ben választották meg, mandátuma pedig 2024 májusában lejárt, de hatalmon maradt, mivel az ukrán hadiállapot tiltja a választások megtartását háború idején.
„Nagyon érdekes, amikor különböző országok elnökei, köztük az Egyesült Államok és Oroszország elnökei beszélnek az ukrajnai választásokról” – jegyezte meg Zelenszkij a CNN-interjúban. „Mit akarnak? Egy másik elnököt? Rendben” – mondta, azon tűnődve, hogy vajon az a tervük-e, hogy egy másik vezető meghátráljon Oroszország előtt.
Zelenszkij azt mondta, hogy nem világos számára, hogy Trump valaki mást akar-e Ukrajna elnökének. „Nem tudom” – mondta. „Nem mondta meg nekem.”
Eközben Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikaért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján kijelentette: sajnálatos módon
Kallas hangsúlyozta: bár mindenki egyetért abban, hogy a diplomácia előnyösebb a háborúnál, de egyévnyi tárgyalás után sincs még tűzszünet.
„Nem Ukrajna a béke akadálya, hanem Oroszország” – emelte ki.
A főképviselő emlékeztetett: a háború negyedik évfordulójához érkezve Ukrajna súlyos árat fizet Oroszország „végzetes tévedéséért”, miközben Moszkva nem érte el stratégiai céljait, hadereje elakadt, gazdasága gyengül, az ukránok pedig továbbra is kitartanak.
Kallas szerint „át kell fordítani a narratívát”: nem Ukrajnára kell nyomást gyakorolni területek feladására, hanem világossá kell tenni, mit kell Oroszországnak teljesítenie az igazságos és tartós béke érdekében. Európa jogos érdeke, hogy ne váljon a háború járulékos áldozatává
– mondta.
„Ezek nem túlzó követelések, hanem minimumfeltételek” – jelentette ki.
A főképviselő közölte: az EU továbbra is erősíti Ukrajnát. Hatékonyabban kívánják bevonni az Európai Beruházási Bankot a védelmi ipari együttműködés finanszírozásába, és az elmúlt évben 1,85 milliárd euróra duplázták az ukrán energetikai alap támogatását.
Szorosabbra vonják az árnyékflotta elleni fellépést is. Tájékoztatása szerint újabb személyeket szankcionáltak súlyos emberi jogi jogsértések miatt, továbbá 40 főben maximálták az orosz EU-misszió létszámát.
Az újságírói kérdésekre válaszolva kitért arra is, hogy a magyar vétó nemcsak a 20. szankciós csomagot, de a decemberben elfogadott, Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel végrehajtását is érinti.
Ezzel kapcsolatban elmondta:
„Nehezen hiszem el, hogy ez bármiféle választási előnyt jelentene, de természetesen nem ismerem részletesen a magyar politikai klímát” – tette hozzá.
Magyarországnak az a célja, hogy minden szomszédjával jó viszonya legyen, ez Ukrajnára különösképpen igaz, mert ott százezres nagyságrendben élnek magyarok, és a háborúnak legyen vége – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.
A sajtótájékoztatón Kallas arról is beszélt: Oroszország a felelős a Barátság kőolajvezeték megrongálódásáért, mivel az orosz erők bombázták a létesítményt.
A főképviselő hangsúlyozta: Moszkva nemcsak a vezetéket támadta, hanem az ukrán energiainfrastruktúra mintegy 80 százalékát is.
Mint fogalmazott, nem lehet hibáztatni Ukrajnát azért, hogy a téli hidegben elsősorban a lakosság energiaellátásának helyreállítására összpontosít.
– mondta.
Kallas szerint a kialakult helyzet egyértelmű következménye annak, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen.
„Ha Oroszország nem kezdte volna el ezt a háborút, ezek a problémák sem merültek volna fel” – fogalmazott.
Hozzátette: az Európai Uniónak ezért tovább kell haladnia a szankciók megerősítésével annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon Oroszországra, és rákényszerítse a háborús cselekmények befejezésére.
A Közel-Keletről szólva a főképviselő hangsúlyozta: a Gázai övezetben a valódi előrelépés a Hamász lefegyverzésétől és az izraeli erők kivonásától függ.
Aggodalmát fejezte ki az izraeli telepbővítések miatt Ciszjordániában, valamint az Egyesült Államok és Irán közötti feszültség eszkalációja kapcsán.
Hangsúlyozta: az EU széles körű szankciókat vezetett be Irán ellen, és a Forradalmi Gárda terrorszervezetként való kijelölése egyértelmű üzenet volt a büntetlenség elutasításáról.
Robert Fico: hétfőtől Ukrajna nem kap segítséget Szlovákiától elektromos hálózata stabilizálására
Hétfőtől érvénybe lép, hogy amennyiben az ukrán fél azzal a kéréssel fordul Szlovákiához, hogy segítsen stabilizálni az ukrán elektromos hálózatot, ezt a segítséget nem fogja megkapni – jelentette be Robert Fico szlovák miniszterelnök a közösségi médiaprofilján közzétett videóbejegyzésben hétfőn.
A szlovák miniszterelnök azután tette ezt a bejelentését, hogy találkozott Ladislav Kamenicky pénzügyminiszterrel, akinek tárcája a teljesen állami tulajdonban lévő szlovák áramszállító vállalat (SEPS) százszázalékos részvényese, és amelynek vezetését Robert Fico hétfőn az Ukrajnába irányuló vészhelyzeti áramszállítás leállítására kérte – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség.
Fico elmondta: még a Volodimir Zelenszkij ellenséges lépései miatt mától foganatosított első szlovák válaszintézkedés bevezetése előtt megpróbált telefonon beszélni az ukrán elnökkel arról, hogy Kijev mikor teszi újra lehetővé a kőolajszállítás folytatását a Barátság vezetéken, és hogy egyáltalán sor kerül-e erre.
Kifejtette: a megkeresésre ukrán részről azt a választ kapták, hogy Zelenszkij csak február 25. után „áll majd készen” egy ilyen beszélgetésre.
Robert Fico hangsúlyozta: tekintettel a fennálló helyzetre és arra, hogy Szlovákiában már olajszükséghelyzetet kellett bevezetni, meg kellett hozni az első válaszintézkedést.
„Ez volt az első válaszintézkedés, amelyre a szlovák kormánynak joga van, anélkül, hogy bármilyen nemzetközi szabályt áthágjon, vagy, hogy megsértse kötelezettségeit” – jelentette be Robert Fico.
Rávilágított: ezt az intézkedést azonnal megszüntetik, ha az ukránok felújítják a Szlovákiába irányuló kőolajtranzitot. Amennyiben azonban ez ukrán részről nem történik meg, újabb válaszintézkedések foganatosítására lehet számítani. Hozzátette: amennyiben az ukrán fél nem hagy fel a szlovák érdekek megsértésével a stratégiai energiahordozók szállítása terén, a szlovák kormány át fogja értékelni eddigi konstruktív álláspontját Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban, és más intézkedéseket is előkészít.
Robert Fico már szombaton kilátásba helyezte az Ukrajnába irányuló szlovák vészhelyzeti áramszállítás leállítását, amennyiben Volodimir Zelenszkij hétfőig nem teszi lehetővé, hogy a Barátság vezetéken Szlovákiába érkező orosz kőolaj szállítása újrainduljon. A Szlovákiára és Magyarországra irányuló kőolajszállítás nagy részét orosz kőolajjal ellátó Barátság vezetéken január végén állt le a szállítás az ukrajnai háború összefüggésében, és azt az ukrán fél azóta sem indította újra, bár a szállítás műszaki szempontból már több hete lehetséges. A fennálló helyzet miatt a múlt hét folyamán Szlovákia olajszükséghelyzetet vezetett be, és bejelentette az Ukrajnába irányuló szlovák dízelüzemanyag exportjának leállítását is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb hároméves ciklusra Brenzovics Lászlót választotta meg elnökének tisztújító közgyűlésén a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).
Kereskedelmi hajók kerültek tűz alá a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalán. Irán látszólag újra lezárta a Hormuzi-szorost, Washington viszont mást állít.
A várakozások szerint a jövő héttől újra működhet a Barátság kőolajvezeték – mondta a választáson nyertes Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje pénteken Budapesten.
Magyar Péter Bujdosó Andreát javasolja a Tisza parlamenti frakciójának vezetésére – jelentette be a választáson győztes Tisza Párt elnöke szombaton a Facebookon. A politikus erdélyi származású, Nagyszalontán született.
Irán megnyitja a Hormuzi-szorost – közölte Donald Trump amerikai elnök pénteken.
Olyan Fidesz-frakció kell, amely képes a párt megújulását szimbolizálni – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírókkal.
Nagy országos rendezvényt szervez a Tisza Párt az új Országgyűlés alakuló ülésére a Parlament előtti Kossuth térre – jelentette be az országgyűlési választáson nyertes politikai alakulat elnöke, miniszterelnök-jelöltje pénteken, Budapesten.
Alexandru Rogobete egészségügyi és Alexandru Nazare pénzügyminiszter csütörtökön Washingtonban előzetes, „feltérképező” jellegű tárgyalást folytatott a Pfizer vállalat képviselőivel.
Pénteken elrajtoltak az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyalások az Országházban, amelyen mindhárom bejutott párt képviselői jelen vannak.
Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára figyelmeztette Finnországot, Észtországot, Lettországot és Litvániát, hogy Moszkva fenntartja magának az „önvédelemhez való jogot”, ha ukrán drónok az ő légterükön keresztül támadnának Oroszországra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!