Zelenszkij: több mint 150 kínai harcol Ukrajna ellen, az oroszok új offenzívát kezdtek, Moszkva: a britek és a franciák intervencióra készülnek

Azt feltételezzük, hogy sokkal többen lehetnek. Százötvenöt személyről tudjuk, honnan jöttek, vannak kínai dokumentumaik, tudjuk az életkorukat és más adataikat. Továbbá ismerjük a szolgálati helyüket, például azt, hogy melyik orosz gépesített lövészezrednél vagy más alakulatnál szolgálnak” – idézte Zelenszkijt beszámolójában az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Zelenszkij kijelentette:

„A hivatalos Peking tud erről. Az oroszok a kínai közösségi médián keresztül terjesztenek toborzó videókat. Nem titkos toborzásról van szó, és ez fontos. Lehet, hogy van titkos toborzás is” – jegyezte meg Zelenszkij.

Az ukrán elnök szavai szerint toborzás után ezek az emberek Moszkvába érkeznek, ahol három-négy napos orvosi vizsgálaton esnek át, majd egy-két hónapot katonai kiképző központokban töltenek.

– mutatott rá Zelenszkij.

Eközben Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő szerdán Brüsszelben arról beszélt: mióta Ukrajna elfogadta a feltétel nélküli tűzszünetet, Oroszország támadásai csak fokozódtak, Ukrajna egy olyan háborút vív, amelyet egyedül Oroszország akar folytatni.

A főképviselő Marta Kos bővítésért felelős uniós biztossal és Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján, az EU-Ukrajna Társulási Tanács megbeszéléseit követően kiemelte: Ukrajnának sürgősen szüksége van nagykaliberű lőszerre.

Mint mondta,

Úgy véli, az EU és tagállamai még az év vége előtt képesek lesznek ezt a mennyiséget leszállítani. Az eddigi egyeztetések eredményeként Ukrajna már több mint egymillió lőszerhez jutott – részben megrendelések, részben ígéretek formájában. A cél továbbra is az, hogy az év végéig elérjék a teljes kétmilliós mennyiséget – taglalta.

Kiemelte:

Ebből az összegből 1 milliárd eurót közvetlenül az ukrán védelmi ipar megerősítésére szánnak. Hosszabb távon pedig az a cél, hogy az ukrán és az uniós védelmi ipar szorosabban együttműködjön és integrálódjon egymással – tette hozzá.

Kallas hangsúlyozta: az Európai Unió és Ukrajna együttműködése erősödött, az elmúlt tíz évben a két fél egyre szorosabb kapcsolatot alakított ki: Ukrajna elszántan küzd a korrupció ellen, és az EU mára az ország legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált, ami azt jelzi, hogy az európai vállalatok bíznak Ukrajnában.

A kapcsolat szorosabbá válását mutatja az is, hogy Ukrajna külpolitikáját összehangolja az EU közös kül- és biztonságpolitikájával. Ennek a partnerségnek újabb állomásaként a felek öt új megállapodást írtak alá, amelyek többek között az energiainfrastruktúra újjáépítésére és a Copernicus műholdprogramban való ukrán részvételre is kiterjednek – számolt be.

– jelentette ki.

Denisz Smihal miniszterelnök nyilatkozatában megerősítette: Ukrajna elkötelezett a reformok mellett, hogy befejezhesse az európai integrációs folyamatot, és véglegesíthesse gazdasági integrációját az egységes piacba.

Mint mondta, nagy várakozással tekintenek az Európai Tanács csatlakozási tárgyalási fejezetnyitásról szóló döntését követő kormányközi konferenciára. „Összességében abban bízunk, hogy 2025-ig mind a hat csatlakozási klaszter megnyílik” – jelentette ki.

„A Világbank becslése szerint több mint 5 milliárd euróra lesz szükség Ukrajna újjáépítéséhez, és reméljük, hogy ebben jelentős részt fog képviselni az orosz pénz” – mondta.

Marta Kos uniós biztos azt hangsúlyozta, hogy az unió támogatása Ukrajna felé nemcsak kötelesség, hanem stratégiai befektetés Európa biztonságába.

dén további 9 milliárd euró támogatás várható, és a G7 ERA kezdeményezés részeként már 5 milliárdot biztosítottunk, további 13 milliárd következik – taglalta.

Rámutatott, hogy Ukrajna EU-val folytatott kereskedelme a háború ellenére is folyamatosan nő, ami az ország ellenállóképességét bizonyítja. A közúti megállapodás meghosszabbítása és a technikai szabályozásokhoz való igazodás kézzelfogható lépések az EU-piaci integráció felé. Véleménye szerint Ukrajna szinte már most úgy működik, mint egy EU-tagállam, és egyre jobban illeszkedik az uniós normákhoz és intézményekhez.

– emelte ki.

Mindeközben Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján leszögezte: Franciaország és Nagy-Britannia intervencióra készül Odesszában.

Emlékeztetett, hogy Ukrajna, Nagy-Britannia és Franciaország vezérkari főnöke múlt hét csütörtökön és pénteken Kijevben megbeszélést tartott.

– hangoztatta Zaharova.
A szóvivő szerint ugyanakkor erről még nem született döntés, ami irritálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.

„Szeretnénk emlékeztetni arra, hogy

– mondta.

Közölte, hogy Oroszország tiltakozását fejezte ki Franciaországnál amiatt, hogy a párizsi repülőtéren vasárnap feltartóztatták az orosz külügyminisztérium egyik női alkalmazottját, és lefoglalták a telefonját és a számítógépét. A diplomatának, aki az UNESCO egyik rendezvényére tartott, „csaknem hét órán át kellett várnia arra, hogy beengedjék hozzá a hivatalos küldöttség tagjaként Franciaországba érkezett kollégáját”.

A hivatalos vízummal rendelkező érintettet a francia hatóságok végül beengedték az országba.

A francia hatóságok fellépését Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is elítélte és elfogadhatatlannak nevezte. Mint mondta, az incidens tovább súlyosbítja a Párizs által amúgy is elrontott kétoldalú viszony állapotát.

„Megragadva az alkalmat, üdvözletemet szeretném küldeni Annalena Baerbock német külügyminiszternek” – mondta a tájékoztatón az orosz külügyi szóvivő.

Közben Emmanuel Macron részvétét fejezte ki az orosz támadásoknak áldozatul esett civilek hozzátartozóinak, és felszólította az oroszokat a támadások azonnali leállítására. A francia elnök szerint amennyiben Oroszország továbbra is megtagadja a békét, akkor határozott lépéseket kell tenni Moszkvával szemben.

A Krivij Rih városát ért kegyetlen orosz támadást követően – amelyben kilenc gyermek is életét vesztette – megszólalt Emmanuel Macron francia elnök is, és keményen kritizálta Oroszországot a civilek megöléséért és az ukrán tűzszüneti törekvések elutasítása miatt.

„Az ukrán nemzeti gyásznapon gondolataim a gyermekekkel és az Oroszország által végrehajtott gyilkos csapások valamennyi civil áldozatával vannak” – fogalmazott Emmanuel Macron, külön
kiemelve az április 4-i támadást az ukrán várost ellen.