Többet akar. Zelenszkij szerint legalább 30 napos tűzszünetre lenne szükség
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn „újabb manipulációs kísérletnek” minősítette Vlagyimir Putyin orosz elnök győzelem napi tűzszünetét az Egyesült Államok vezette béketárgyalások folytatására irányuló erőfeszítések közepette.
2025. április 29., 10:082025. április 29., 10:08
„Újabb manipulációs kísérlet: valamiért mindenkinek május 8-ig kell várnia a tűzszünettel – csak azért, hogy Putyinnak nyugalmat biztosítson a parádéjához” – mondta Zelenszkij.
– mondta Zelenszkij.
Korábban a nap során Putyin úgynevezett „humanitárius” tűzszünetet hirdetett Oroszország Ukrajna elleni háborújában a második világháború európai befejezésének 80. évfordulója alkalmából.
Az Egyesült Államok közben fokozta erőfeszítéseit a rendezés érdekében az Ukrajnával és Oroszországgal folytatott külön béketárgyalásokon.
„Nekünk az emberi életek fontosak, nem a parádék. Ezért hisszük – és a világ is hiszi –, hogy nincs okunk május 8-ig várni” – mondta Zelenszkij.
Május 9-én Oroszország grandiózus katonai parádékat tart a második világháború európai befejezésének megünneplésére. Ukrajna és a legtöbb európai nemzet május 8-át az európai győzelem napjaként ünnepli.
„A tűzszünet nem csak néhány napra szólhat, hogy utána visszatérjen a gyilkolás. Azonnali, teljes és feltétel nélküli tűzszünetnek kell lennie – legalább 30 napig, hogy biztos és garantált legyen” – mondta Zelenszkij, megismételve a teljes tűzszünetre vonatkozó felhívását.
„Egy új nap (amely) egyértelmű bizonyítékot hoz arra, hogy nyomást kell gyakorolni Oroszországra – és ennek elég erősnek kell lennie –, hogy rákényszerítsük őket Moszkvában ennek a háborúnak a befejezésére, egy olyan háborúéra, amelyre csak Oroszországnak van szüksége” – mondta Zelenszkij.
A Kreml eddigi hozzáállása alapján nem hajlandó előrelépni az Ukrajnával kötendő békeszerződéssel kapcsolatban. Az orosz hatóságok maximalista követeléseket soroltak fel az Ukrajnával és az Egyesült Államokkal folytatott tűzszüneti tárgyalásokon.
Ukrajna már beleegyezett az Egyesült Államok által javasolt teljes, 30 napos tűzszünetbe, és március 11-én azt mondta, hogy Kijev készen áll, ha Oroszország is beleegyezik a feltételekbe.
Zelenszkij többször is teljes, 30 napos tűzszünetre szólított fel, április 23-án azt mondta, Ukrajna ragaszkodik az „azonnali, teljes és feltétel nélküli tűzszünethez”.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter is úgy fpgaémazott: ha Oroszország valóban békét akar, akkor azonnal életbe kell léptetni a tűzszünetet, és nem kell azt szimbolikus dátumokhoz kötni.
– írta a tárcavezető az X-en.
Szibiha azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajna készen áll arra, hogy támogassa a hosszú távú, fenntartható és teljes tűzszünetet.
„Mi folyamatosan felajánljuk ezt legalább harminc napra” – tette hozzá a miniszter.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak kijelentette:
Peszkov szerint Oroszország folytatja a különleges hadműveletet, de kész előfeltételek nélkül tárgyalásokba bocsátkozni Ukrajnával.
„Az orosz elnök már többször is megerősítette, hogy Oroszország feltétel nélkül kész tárgyalásokba kezdeni Ukrajnával a békefolyamat elindítása érdekében” – hangoztatta a szóvivő. Kijevnek végül is lépnie kellene valamit ebben a kérdésben, de egyelőre nem látunk semmilyen lépést – tette hozzá.
Közölte, hogy egyelőre nem szerepel Vlagyimir Putyin orosz elnök naptárában újabb közvetlen kapcsolatfelvétel amerikai hivatali partnerével, Donald Trumppal. Hozzáfűzte, hogy erről „szükség esetén nagyon gyorsan lehet egyeztetni”.
A szóvivő
Mint mondta, Oroszország a kétoldalú kölcsönös segítségnyújtási szerződésnek megfelelően szükség esetén segítséget nyújthat Észak-Koreának.
„Hatályos közöttünk egy szerződés, és e szerződés értelmében a felek tulajdonképpen arra kötelezték magukat, hogy szükség esetén jelentős segítséget nyújtanak egymásnak” – fogalmazott.
Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy egyelőre nem terveznek kapcsolatfelvételt Putyin és Észak-Korea vezetője, Kim Dzsongun között.
Az orosz védelmi minisztérium egyébként hétfőn első ízben hozott nyilvánosságra videófelvételeket észak-koreai katonák kiképzéséről.
Volodimir Zelenszkij ukrán vezető állításával kapcsolatban, miszerint az ukrán fegyveres erők állítólag még mindig a Kurszk régióban tartózkodnak, Peszkov azt javasolta a sajtó munkatársainak, hogy inkább Putyin szavára hallgassanak.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok vezetője „állandó tűzszünetet szeretne”, amitől Vlagyimir Putyin bejelentése igencsak távol áll.
„Ő (Donald Trump – a szerk.) állandó tűzszünetet szeretne látni. Tudomásom szerint ma reggel Putyin ideiglenes tűzszünetet javasolt. Az elnök egyértelművé tette, hogy ő az állandó tűzszünetre törekszik – elsősorban azért, hogy véget vessen a gyilkosságoknak és megállítsa a vérontást” – mondta Leavitt hétfő délután a Jevropejszka Pravda szerint.
Hozzátette, hogy bár Trump „továbbra is optimista” a megállapodás lehetőségével kapcsolatban, „realista megközelítést is fenntart: mindkét vezetőnek tárgyalóasztalhoz kell ülnie, hogy megoldást találjanak a helyzetre”.
Mindeközben Emmanuel Macron francia elnök a Paris Match című francia lapnak adott, hétfőn megjelent interjújában arról beszélt:
„A következő nyolc-tíz napban növelni fogjuk a nyomást Oroszországra. Továbbra is óvatos maradok (a tűzszünettel kapcsolatban), mert az egyenlet egy része Moszkvától függ” – mondta Macron.
Mint arról beszámoltunk, szombaton Donald Trump amerikai elnök azt mondta, hogy „banki vagy másodlagos szankciókat” kell bevezetni Oroszországgal szemben a békemegállapodás elérésére tett sikertelen erőfeszítések közepette.
„Egységesnek és visszatartó erejűnek kell lennünk.
– mondta Macron.
Volodimir Zelenszkij elnök szombaton Ferenc pápa temetésének alkalmából találkozott Trumppal a Vatikánban.
Macron elítélte azokat a törekvéseket, amelyek arra irányulnak, hogy nyomást gyakoroljanak Ukrajnára, hogy fogadjon el egy olyan békemegállapodást, amely az Ukrajna által tett engedményeken alapul ahelyett, hogy Oroszországra gyakorolna nyomást.
– mondta Macron.
Az Egyesült Államok állítólag mérlegeli a Krím feletti orosz ellenőrzés elismerését, más nagy engedmények mellett, beleértve azt is, hogy Kijev ne törekedjen NATO-tagságra. Vasárnap Trump azt mondta, hogy szerinte Zelenszkij hajlandó átengedni a Krím ellenőrzését Oroszországnak.
„Fel kell készülnünk arra, hogy az amerikaiakkal együtt keményebbé tegyük az Oroszországgal szembeni álláspontunkat, hogy elérjük ezt a tűzszünetet” – mondta Macron.
„Azt hiszem, meggyőztem az amerikaiakat a fenyegetések és a szankciók eszkalálásának lehetőségéről, hogy az oroszokat rávegyük ennek a tűzszünetnek az elfogadására” – mondta Macron.
Zelenszkij: az igazságszolgáltatás elkerülhetetlenül utoléri az orosz katonai vezetőket
Az ukrán Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZRU) és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) tájékoztatta Volodimir Zelenszkij elnököt „az orosz fegyveres erők felső vezetéséhez tartozó személyek likvidálásáról” – közölte az elnök hétfőn.
„Az igazságszolgáltatás elkerülhetetlenül eljön” – mondta Zelenszkij.
Az elmúlt napokban két, az ukrajnai teljes körű háborúval kapcsolatban álló, magas rangú orosz állampolgárról jelentették, hogy autó elleni bombatámadásban vesztette életét.
Jaroszlav Moszkalik altábornagy, az orosz hadsereg fő műveleti igazgatóságának helyettes vezetője akkor halt meg, amikor pénteken a moszkvai területhez tartozó Balasikában egy lakóház udvarán felrobbant egy autó.
Jevgenyij Ritikov orosz mérnök, aki részt vett az Ukrajna ellen használt elektronikus hadviselési (EW) rendszerek modernizálásában, április 18-án éjjel egy autóba rejtett pokolgépes merényletben vesztette életét Nyugat-Oroszországban.
„A Külföldi Hírszerző Szolgálat vezetője az orosz fegyveres erők felső vezetéséből származó személyek likvidálásáról számolt be. Az igazságszolgáltatás elkerülhetetlenül eljön” – mondta Zelenszkij.
„Az SZBU vezetője beszámolt az ukrajnai orosz ügynökhálózatok és szabotőrök elleni további intézkedéseinkről. Jó eredményeket értünk el. Köszönjük a munkájukat”.
Ukrajna hivatalosan nem vállalta magára egyik bejelentett robbantást sem. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szombaton közölte, hogy Moszkalik meggyilkolásával kapcsolatban őrizetbe vette Ignat Kuzint, aki állítólag „az ukrán különleges szolgálatok ügynöke” volt.
Az ukrán biztonsági szolgálatokat több, orosz katonatisztek és más, Moszkva Ukrajna elleni háborújában részt vevő személyiségek ellen elkövetett merénylettel hozták összefüggésbe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Telefonon beszélt egymással Szergej Lavrov orosz és Marco Rubio amerikai külügyminiszter a tervezett budapesti csúcstalálkozó előkészítéséről – közölte honlapján hétfőn az orosz diplomáciai tárca.
Az európai uniós tagállamok kormányainak képviselőit tömörítő Tanács tárgyalási álláspontot fogadott el az orosz földgázimport fokozatos kivezetéséről szóló rendelettervezetről – közölte a testület hétfőn.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy friss nyilatkozatban megerősítette, kész elmenni Budapestre, hogy „bármilyen formában” felvegye a kapcsolatot az ott találkozó Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
„Nem szép dolog”, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök esetleg az EU-tag Magyarországra utazik, hogy tárgyalásokat folytasson Ukrajnáról – jelentette ki hétfőn Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője.
Bár vasárnap összecsapásik zajlottak Gázában, amelyek során izraeli katonák haltak meg, az izraeli hadsereg pedig gázai célpontokat támadott, a felek szerint elkötelezettek a tűzszüneti megállapodás betartása mellett.
Donald Trump amerikai elnök a feszült hangulatú pénteki találkozón arra ösztönözte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy adjon át területeket Oroszországnak, ami csalódást okozott az ukrán delegációnak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll Budapesten is találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – az ukrán államfő erről egy amerikai televíziónak adott, vasárnap sugárzott interjúban beszélt.
Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett szankciók miatt az orosz elnöki repülőgép nem használhatja a nyugati országok légterét, így mintegy 5000 kilométeres út megtétele után érkezhet meg Budapestre.
Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.
Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!