Nem csökkentik. Volodimir Zelenszkij szerint a sorozási korhatár módosítása helyett további fegyverekre van szükség
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Ukrajna nem fog fiatal katonákat arra használni, hogy pótolja a katonai felszerelésben és kiképzésben mutatkozó hiányosságait – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn a közösségi médiában.
2024. december 10., 10:442024. december 10., 10:44
Zelenszkij megjegyzései válaszul érkeztek az amerikai tisztségviselők és más nyugati szövetségesek nyomására, hogy Ukrajna csökkentse a sorozási korhatárt 25-ről 18 évre, hogy több katonát tudjon mozgósítani.
– mondta Zelenszkij az X-en.
„A prioritást a rakéták biztosításának és Oroszország katonai potenciálja csökkentésének kell élveznie, nem pedig Ukrajna sorozási korhatárának. A célnak a minél több élet megóvásának kell lennie, nem pedig a fegyverek raktárban tartásának” – mondta.
Zelenszkij szerint Ukrajnának a „meglévő dandárok” felszerelésére és kiképzésére kell összpontosítania, és a szövetségeseknek együtt kell működniük Oroszország teljes körű inváziójának megszüntetése érdekében. Megköszönte az Emmanuel Macron francia elnökkel és Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel tartott közelmúltbeli párizsi találkozóját is, „termékeny beszélgetésnek” nevezve a tárgyalásokat.
– mondta Zelenszkij.
„És ez az igazság – csak a határozottság képes igazságos véget vetni ennek a háborúnak és tartós békét biztosítani” – tette hozzá.
A nap folyamán korábban Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy Washington kiképzést és fegyvereket biztosít az ukrán katonáknak, ha Kijev csökkenti a sorkötelezettségi korhatárt.
Az Associated Press (AP) november 27-én arról számolt be, hogy
A létszámhiány végig kísérte Ukrajnát az Oroszország elleni harcban. Bár Ukrajna áprilisban elfogadta a sorozás reformjáról szóló nagyszabású törvényjavaslatot, ősszel lelassult a mozgósítás, így a frontvonalbeli egységek megfogyatkoztak.
Az orosz erők jelentősen túlerőben vannak az ukrán egységekhez képest, és rekordsebességgel tudtak előrenyomulni Kelet-Ukrajnában, miközben súlyos veszteségeket szenvedtek.
Mindeközben Szerhij Nyikiforov, az elnök szóvivője közölte:
„Ezek olyan országok, amelyek nagy hatótávolságú képességekkel rendelkeznek, jelentős befektetésekkel az ukrán fegyvergyártásban, és befolyással rendelkeznek Ukrajna jövőbeli NATO-tagságára” – mondta Nyikiforov.
A csoportba az Egyesült Államok mellett Ukrajna legerősebb európai szövetségesei is bekerülnek.
A résztvevő nemzetek decemberre terveznek egy találkozót, hogy összehangolják álláspontjukat, és biztosítsák Ukrajna erejét „mind a tárgyalásokon, mind a harctéren”.
Eközben hétfőn az uniós testület Brüsszelben közölte: Ukrajna további több mint 4,2 milliárd euró összegű támogatásban részesül az Európai Uniótól, miután a tagállamok kormányait tömörítő Tanács szabad utat adott az Oroszországgal folytatott háborúban védekező ország hitelkeretéből kifizetendő támogatások és kölcsönök második részletének.
Ebből 32 milliárd eurót az úgynevezett Ukrajna-terv reformjaira és beruházásaira szánnak, ezeknek a folyósítása meghatározott mutatók teljesítéséhez kötött.
Az Ukrajna-terv meghatározza az ország talpra állítására, újjáépítésére és modernizálására, valamint azokra a reformokra vonatkozó irányvonalakat, amelyeket Ukrajnának az EU-csatlakozási folyamat részeként a következő négy évben végre kell hajtania.
Hétfőn elfogadott határozatában a Tanács megállapította, hogy Ukrajna teljesítette a pénzeszközök folyósításához szükséges feltételeket és reformokat, így engedélyezi a második részlet kifizetésének végrehajtását.
A testület hangsúlyozta továbbá a pénzeszköz mielőbbi átutalásának fontosságát, tekintettel Ukrajna jelenlegi nehéz költségvetési helyzetére.
Erősebb támogatást kér Berlintől Zelenszkij
Erősebb fellépést követelt Berlintől Kijev támogatásában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn, amikor fogadta az ukrán fővárosban látogató Friedrich Merzet, a német konzervatív CDU vezetőjét, aki versenybe száll a kancellári tisztségért. Zelenszkij diplomáciai megoldást szorgalmazott a háború mielőbbi lezárására, mert az „több életet menthet meg”.
Kijev hónapok óta kéri Berlintől Taurus hosszú hatótávolságú robotrepülőgépek küldését, de a szociáldemokrata Olaf Scholz német kancellár mindmáig elutasította ezt a kérést az Oroszországgal vívott háború eszkalációjától tartva.
„Erősebb és határozottabb lépésekre számítunk Németország részéről, az ön részéről különösen” – mondta Zelenszkij a német CDU elnökével tartott kijevi sajtótájékoztatóján.
Az ukrán elnök a Taurus rakétákra utalva reményét fejezte ki, hogy Berlin lehetővé teszi Kijev „hosszú hatótávolságú” kapacitásainak a növelését.
Friedrich Merz megismételte, hogy kész ilyen, német-svéd gyártmányú fegyvereket szállítani Kijevnek, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy orosz területen kizárólag katonai célpontok ellen lehet őket bevetni.
„Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy lehetővé tegyük Ukrajna számára az önvédelemhez való jog korlátozás nélküli gyakorlását, hogy minél előbb véget vessenek ennek a háborúnak” – jelentette ki a CDU elnöke a közös sajtótájékoztatón.
„Lehetővé akarjuk tenni, hogy a hadseregük elérje az oroszországi katonai támaszpontokat, nem a polgári lakosságot, nem az infrastruktúrát, hanem azokat a katonai célpontokat, amelyekről az önök országa ellen harcolnak” – mondta Merz, akinek az országa kijevi közlés szerint a második legnagyobb katonai segítséget nyújtja Ukrajnának az Egyesült Államok után.
A Taurus rakéta hatótávolsága 500 kilométer, nagyobb, mint a jelenleg Ukrajna rendelkezésére álló ATACMS amerikai ballisztikus rakétáé, illetve a francia-brit Storm Shadows/Scalp robotrepülőgépé.
Zelenszkij felszólította Friedrich Merzet, valljon nyíltan színt Ukrajna NATO-csatlakozásával kapcsolatos álláspontjáról, amelyet a jelenlegi német kormány ellenez.
Kijev szerint a NATO-csatlakozás elengedhetetlen az Oroszországgal szembeni biztonság szempontjából, Zelenszkij mielőbbi meghívást követel, elismerve ugyanakkor, hogy a felvételre csak az Oroszországgal vívott háború lezárása után kerülhet sor.
Merz immár másodszor jár Kijevben az orosz invázió 2022. februári kezdete óta, mostani látogatása előtt egy héttel Scholz kancellár volt ott.
Az ukrajnai háború a németországi választási kampány egyik fő témája, Friedrich Merzre a közvélemény-kutatások szerint a szavazók mintegy 30 százaléka kívánja leadni voksát.
A sajtótájékoztatón Zelenszkij azt is kijelentette, hogy „Ukrajna minden korábbinál határozottabban véget kíván vetni a háborúnak”.
„Kétségtelen, hogy egy diplomáciai megoldás több életet menthet meg” – szögezte le az ukrán elnök.
Az ukrán elnök azt is elmondta, hogy szombaton Párizsban Emmanuel Macron francia elnökkel és Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel megvitatta a frontvonalak „befagyasztását”. Zelenszkij közölte: elmondta a két vezetőnek, hogy nem hisz abban, hogy Vlagyimir Putyin jelenleg véget akarna vetni a háborúnak, erre rá kell kényszeríteni az orosz elnököt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Előkerült a cotofenești-i aranysisak és a három arany karkötő is – erősítették meg hivatalos források az RTV Drenthe-nek.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) jövő hétfőtől ellenőrizheti a beérkezett levélszavazatok választót azonosító nyilatkozatait.
A floridai Kennedy Űrközpontból sikeresen felbocsátották az amerikai Hold-program, az Artemis II küldetésének tagjait az Orion űrkabin fedélzetén szerdán.
Az ukrán hadsereg szerdán este cáfolta Oroszország állítását, miszerint csapatai teljes mértékben átvették az irányítást Kelet-Ukrajnában található Luhanszk megyében.
Az iráni háború „hamarosan véget ér”, a műveletek még két-három hétig tartanak – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök helyi idő szerint szerdán este egy, a nemzethez intézett televíziós beszédben.
A Fidesz-KDNP már akkor egységes Kárpát-medencei magyarságban, határon átívelő nemzetegyesítésben gondolkodott, amikor még nem volt meg a lehetőség megadni a külhoni magyaroknak az állampolgárságot – jelentette ki Csepeti Ádám helyettes államtitkár.
A leszerződött, de át nem vett koronavírus elleni oltások kifizetésére kötelezi Romániát és Lengyelországot egy brüsszeli bíróság. Az alapfokú ítélet szerint Romániának 600 millió eurót, Lengyelországnak 1,3 milliárd eurót kellene kifizetnie.
Donald Trump amerikai elnök fontolóra vette, hogy kiléptesse az Egyesült Államokat a NATO-ból.
A román hatóságok a konfrontáció útjára léptek Oroszországgal szemben, és nem szabad illúziókat táplálni a kapcsolatok javulását illetően – jelentette ki Vlagyimir Lipajev, Oroszország bukaresti nagykövete a RIA Novosztyi hírügynökségnek.
Ukrajna olyan hírszerzési információk birtokában van, amelyek szerint Oroszország szándékosan a balti államok és Finnország felé irányította a drónokat, hogy ezzel feszültséget keltsen – állította Andrij Szibiha külügyminiszter kedden.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!