
Angela Merkel
Fotó: Német kormány
Angela Merkel kiáll a 2008-as NATO-csúcson hozott döntések mellett – közölte a volt német kancellár szóvivője hétfőn, reagálva Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bírálatára.
2022. április 04., 15:252022. április 04., 15:25
Angela Merkel „kitart a 2008-as bukaresti NATO-csúcstalálkozóval kapcsolatos döntései mellett”, ugyanakkor a Bucsán és Ukrajna más településein történt „atrocitások fényében” teljes mértékben támogatja a német szövetségi kormány és a nemzetközi közösség Ukrajna melletti erőfeszítéseit,
– közölte a szóvivő. Volodimir Zelenszkij egyik, vasárnap esti videóüzenetében felszólította Angela Merkelt és Nicolas Sarkozy volt francia államfőt, hogy látogassanak el Bucsára, ahol – szavai szerint – képet alkothatnak az Oroszországgal kapcsolatban 14 éve követett politikájuk kudarcáról.
Az ukrán elnök és a volt német kancellár kijelentései arra vonatkoznak, hogy a 2008-as NATO-csúcson ugyan ígéretet tettek arra, hogy Ukrajna a védelmi szövetség tagja lehet, de nem indították el az úgynevezett csatlakozási akciótervet (MAP), méghozzá főleg a Moszkva tiltakozására hivatkozó német és francia kormány ellenállása miatt.
Legutóbb Andrij Melnyik berlini ukrán nagykövet, aki egy vasárnapi lapinterjúban úgy vélte, hogy Steinmeier korábban, még kancellária-miniszterként, majd külügyminiszterként orosz kapcsolatok sűrű hálózatát építette ki, és ezek a kapcsolatok a jelenlegi szövetségi kormányt is befolyásolják. A diplomata hozzátette, hogy a szövetségi elnök számára Németország és Oroszország jó viszonya „alapvető fontosságú, szent dolog”, és ezen az Ukrajna elleni orosz agresszió sem képes változtatni.
Frank-Walter Steinmeier, vagy az elnöki hivatal nem reagált a bírálatokra, Wolfgang Büchner helyettes kormányszóvivő viszont hétfői berlini tájékoztatóján kérdésre válaszolva azt mondta, hogy
Az ukrán fővárostól, Kijevtől mintegy 30 kilométerre északnyugatra fekvő Bucsát a február 24-én elindított háború első napjaiban foglalták el az orosz csapatok, és a napokban foglalták vissza az ukrán erők. Az oroszok távozása után több száz meggyilkolt civil holttestére bukkantak.
Olaf Scholz német kancellár elítélte és az orosz hadsereg háborús bűncselekményének minősítette a vérengzést. Annalena Baerbock külügyminiszter közölte, hogy az eset miatt várhatóan megszigorítják az Oroszország elleni európai uniós szankciókat.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
szóljon hozzá!