Angela Merkel
Fotó: Német kormány
Angela Merkel kiáll a 2008-as NATO-csúcson hozott döntések mellett – közölte a volt német kancellár szóvivője hétfőn, reagálva Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bírálatára.
2022. április 04., 15:252022. április 04., 15:25
Angela Merkel „kitart a 2008-as bukaresti NATO-csúcstalálkozóval kapcsolatos döntései mellett”, ugyanakkor a Bucsán és Ukrajna más településein történt „atrocitások fényében” teljes mértékben támogatja a német szövetségi kormány és a nemzetközi közösség Ukrajna melletti erőfeszítéseit,
– közölte a szóvivő. Volodimir Zelenszkij egyik, vasárnap esti videóüzenetében felszólította Angela Merkelt és Nicolas Sarkozy volt francia államfőt, hogy látogassanak el Bucsára, ahol – szavai szerint – képet alkothatnak az Oroszországgal kapcsolatban 14 éve követett politikájuk kudarcáról.
Az ukrán elnök és a volt német kancellár kijelentései arra vonatkoznak, hogy a 2008-as NATO-csúcson ugyan ígéretet tettek arra, hogy Ukrajna a védelmi szövetség tagja lehet, de nem indították el az úgynevezett csatlakozási akciótervet (MAP), méghozzá főleg a Moszkva tiltakozására hivatkozó német és francia kormány ellenállása miatt.
Legutóbb Andrij Melnyik berlini ukrán nagykövet, aki egy vasárnapi lapinterjúban úgy vélte, hogy Steinmeier korábban, még kancellária-miniszterként, majd külügyminiszterként orosz kapcsolatok sűrű hálózatát építette ki, és ezek a kapcsolatok a jelenlegi szövetségi kormányt is befolyásolják. A diplomata hozzátette, hogy a szövetségi elnök számára Németország és Oroszország jó viszonya „alapvető fontosságú, szent dolog”, és ezen az Ukrajna elleni orosz agresszió sem képes változtatni.
Frank-Walter Steinmeier, vagy az elnöki hivatal nem reagált a bírálatokra, Wolfgang Büchner helyettes kormányszóvivő viszont hétfői berlini tájékoztatóján kérdésre válaszolva azt mondta, hogy
Az ukrán fővárostól, Kijevtől mintegy 30 kilométerre északnyugatra fekvő Bucsát a február 24-én elindított háború első napjaiban foglalták el az orosz csapatok, és a napokban foglalták vissza az ukrán erők. Az oroszok távozása után több száz meggyilkolt civil holttestére bukkantak.
Olaf Scholz német kancellár elítélte és az orosz hadsereg háborús bűncselekményének minősítette a vérengzést. Annalena Baerbock külügyminiszter közölte, hogy az eset miatt várhatóan megszigorítják az Oroszország elleni európai uniós szankciókat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!