Jelentős kár. Az oroszországi Rosztovi területen található olajfinomító az ukrán válaszcsapások legújabb „áldozata”
Fotó: Telegram
Az orosz területen levő katonai célpontok elleni támadások beváltották a hozzájuk fűzött reményeket – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Az államfő kedden este üdvözölte az Oroszországon belüli, nyugatról szállított fegyverekkel végrehajtott csapások sikerét, mondván, hogy a lehetőség, hogy „csapást mérjenek az orosz terroristák állásaira és a határ közelében lévő kilövőállásaira... valóban számít".
– tette hozzá napi beszédében.
Mint ismeretes, májusban az Egyesült Államok engedélyezte Ukrajnának, hogy HIMARS rakétavetőket, GMLRS rakétákat és tüzérséget használjon orosz terület ellen a Harkivi és a Szumi terület közelében.
„Látjuk, hogy a világ elkötelezettsége új távlatokat nyit a biztonságunk helyreállítására” – mondta Zelenszkij.
Zelenszkij június 2-án azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak is fel kellene oldania a nagy hatótávolságú csapások tilalmát az életek védelme érdekében, arra hivatkozva, hogy az Oroszországon belül mélyen fekvő repülőtereket használják az Ukrajnára mért csapások indítására.
Néhány nappal később Joe Biden amerikai elnök az ABC Newsnak nyilatkozva kijelentette, hogy Washington nem engedélyezi Kijevnek, hogy az amerikaiak által szállított fegyverekkel nagy hatótávolságú csapásokat hajtson végre az ukrán határtól távol eső helyszíneken, például Moszkvában.
Eközben a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió Schemes című oknyomozó projektje által megszerzett műholdfelvételeken
Az elmúlt hónapokban az ukrán erők dróncsapások sorozatát hajtották végre, amelyek célja az orosz olajipar megkárosítása volt, amelynek hasznából Moszkva háborús erőfeszítéseit táplálja.
Az egyik képen egy nagy tűz látható, amely még órákkal a támadás után is ég, amelyet az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) által működtetett drónok hajtottak végre – mondta a biztonsági és védelmi erők egyik forrása a Kyiv Independentnek.
„Az SZBU folytatja az orosz olajfinomító-komplexum elleni »drónszankciók« végrehajtását, és csökkenti az ellenség gazdasági potenciálját, amely forrásokat biztosít az agresszornak az Ukrajna elleni háborúhoz” – mondta a forrás a Kyiv Independentnek.
A helyi Telegram-csatornák szerint a lakosok robbanások hallásáról számoltak be, a tűzről készült felvételeket pedig megosztották a közösségi médiában.
Az SZBU eddog összesen 20 sikeres támadást hajtott végre az orosz olajipari létesítmények ellen különböző régiókban – mondta a forrás.
Más korábbi csapások az ukrán katonai hírszerzéshez (HUR) vagy a fegyveres erőkhöz köthetők.
A NATO-t aggasztja, hogy Oroszország támogatást nyújthat Észak-Koreának nukleáris és rakétaprogramjához
A NATO-t aggasztja, hogy Oroszország támogatást nyújthat Észak-Koreának nukleáris és rakétaprogramjához – jelentette ki kedden Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára.
Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott tárgyalásait követően tartott közös sajtótájékoztatóján Stoltenberg Washingtonban úgy fogalmazott, hogy Oroszország ukrajnai háborúját Kína, Észak-Korea és Irán segíti, és ezek az országok mind a nyugati szövetség bukását szeretnék látni.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Észak-Koreába érkezett hivatalos látogatásra.
Az Egyesült Államok szerint Phenjan ballisztikus rakéták tucatjait és több mint 11 ezer konténer lőszert adott át Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz.
Blinken Putyin észak-koreai látogatásában a „kétségbeesés” jelét vélte felfedezni, hogy megpróbálja kapcsolatait erősíteni olyan államokkal, amelyek támogatni tudják ukrajnai háborúját.
Az amerikai külügyminiszter szerint Kína támogatása lehetővé teszi, hogy Oroszország fenn tudja tartani hadiiparát.
Mint mondta, Kína biztosítja a Moszkva által importált gépezet 70 százalékát, illetve mikroelektronikai eszközök 90 százalékát. „Ennek véget kell vetni” – tette hozzá.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
szóljon hozzá!