Jelentős kár. Az oroszországi Rosztovi területen található olajfinomító az ukrán válaszcsapások legújabb „áldozata”
Fotó: Telegram
Az orosz területen levő katonai célpontok elleni támadások beváltották a hozzájuk fűzött reményeket – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Az államfő kedden este üdvözölte az Oroszországon belüli, nyugatról szállított fegyverekkel végrehajtott csapások sikerét, mondván, hogy a lehetőség, hogy „csapást mérjenek az orosz terroristák állásaira és a határ közelében lévő kilövőállásaira... valóban számít".
– tette hozzá napi beszédében.
Mint ismeretes, májusban az Egyesült Államok engedélyezte Ukrajnának, hogy HIMARS rakétavetőket, GMLRS rakétákat és tüzérséget használjon orosz terület ellen a Harkivi és a Szumi terület közelében.
„Látjuk, hogy a világ elkötelezettsége új távlatokat nyit a biztonságunk helyreállítására” – mondta Zelenszkij.
Zelenszkij június 2-án azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak is fel kellene oldania a nagy hatótávolságú csapások tilalmát az életek védelme érdekében, arra hivatkozva, hogy az Oroszországon belül mélyen fekvő repülőtereket használják az Ukrajnára mért csapások indítására.
Néhány nappal később Joe Biden amerikai elnök az ABC Newsnak nyilatkozva kijelentette, hogy Washington nem engedélyezi Kijevnek, hogy az amerikaiak által szállított fegyverekkel nagy hatótávolságú csapásokat hajtson végre az ukrán határtól távol eső helyszíneken, például Moszkvában.
Eközben a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió Schemes című oknyomozó projektje által megszerzett műholdfelvételeken
Az elmúlt hónapokban az ukrán erők dróncsapások sorozatát hajtották végre, amelyek célja az orosz olajipar megkárosítása volt, amelynek hasznából Moszkva háborús erőfeszítéseit táplálja.
Az egyik képen egy nagy tűz látható, amely még órákkal a támadás után is ég, amelyet az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) által működtetett drónok hajtottak végre – mondta a biztonsági és védelmi erők egyik forrása a Kyiv Independentnek.
„Az SZBU folytatja az orosz olajfinomító-komplexum elleni »drónszankciók« végrehajtását, és csökkenti az ellenség gazdasági potenciálját, amely forrásokat biztosít az agresszornak az Ukrajna elleni háborúhoz” – mondta a forrás a Kyiv Independentnek.
A helyi Telegram-csatornák szerint a lakosok robbanások hallásáról számoltak be, a tűzről készült felvételeket pedig megosztották a közösségi médiában.
Az SZBU eddog összesen 20 sikeres támadást hajtott végre az orosz olajipari létesítmények ellen különböző régiókban – mondta a forrás.
Más korábbi csapások az ukrán katonai hírszerzéshez (HUR) vagy a fegyveres erőkhöz köthetők.
A NATO-t aggasztja, hogy Oroszország támogatást nyújthat Észak-Koreának nukleáris és rakétaprogramjához
A NATO-t aggasztja, hogy Oroszország támogatást nyújthat Észak-Koreának nukleáris és rakétaprogramjához – jelentette ki kedden Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára.
Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott tárgyalásait követően tartott közös sajtótájékoztatóján Stoltenberg Washingtonban úgy fogalmazott, hogy Oroszország ukrajnai háborúját Kína, Észak-Korea és Irán segíti, és ezek az országok mind a nyugati szövetség bukását szeretnék látni.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Észak-Koreába érkezett hivatalos látogatásra.
Az Egyesült Államok szerint Phenjan ballisztikus rakéták tucatjait és több mint 11 ezer konténer lőszert adott át Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz.
Blinken Putyin észak-koreai látogatásában a „kétségbeesés” jelét vélte felfedezni, hogy megpróbálja kapcsolatait erősíteni olyan államokkal, amelyek támogatni tudják ukrajnai háborúját.
Az amerikai külügyminiszter szerint Kína támogatása lehetővé teszi, hogy Oroszország fenn tudja tartani hadiiparát.
Mint mondta, Kína biztosítja a Moszkva által importált gépezet 70 százalékát, illetve mikroelektronikai eszközök 90 százalékát. „Ennek véget kell vetni” – tette hozzá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.
Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.
A magyar útlevél még mindig a világ tíz legerősebb úti okmánya között van, míg a román még mindig nem fér be, ugyanakkor mindkettő javított a legutóbbi rangsorolás óta – derül ki a Henley Passport Indexből.
Fontos számomra, hogy a grönlandiak ne csak szavakból, hanem tettekből is tudják: tiszteletben tartjuk a kívánságaikat és az érdekeiket, és számíthatnak ránk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!