
Trump: nem véletlenül létezik az országon belüli felkelések esetén kidolgozott jogszabály
Fotó: X / The White House
Donald Trump készen áll a belső zendülésre vonatkozó törvényt is hatályba léptetni, amennyiben egyes városok biztonsági helyzete indokolja – az amerikai elnök erről hétfőn beszélt a Fehér Házban.
2025. október 07., 11:332025. október 07., 11:33
Donald Trump a Chicagóban és Portlandben folytatódó heves tüntetések kapcsán feltett kérdésre kifejtette, hogy nem véletlenül létezik az országon belüli felkelések esetén kidolgozott jogszabály. „Ha életbe kell léptetnem, akkor megteszem. Amennyiben embereket ölnek meg, és bíróságok akadályoznak bennünket, vagy kormányzók, illetve polgármesterek” – fogalmazott majd hozzátette, hogy
Egyben céljának nevezte, hogy biztosítsa az amerikai városok biztonságát.
Az Egyesült Államokban 1807-ben fogadták el azt a törvényt, ami az országon belüli felkelés esetén léptethető életbe (Insurrection Act). A jogszabály felhatalmazza az elnököt arra, hogy a hadsereget vesse be zendülés elfojtására, amennyiben az adott állam erre képtelen, vagy megtagadja a szövetségi törvények végrehajtását.
Illinois és Chicago hétfőn bírósághoz fordult, és azt akarja elérni, hogy megállítsák a Trump-adminisztráció döntését, amivel háromszáz nemzeti gárdistát mozgósítanának Chicago rendjének fenntartására, illetve a szövetségi bevándorlási hatóság tagjainak és létesítményeinek védelmére. A bírósági kereset szövege szerint a „törekvések Trump rég meghirdetett Chicago és Illinois elleni háborújában törvénytelenek és veszélyesek”.
Szintén hétfőn a szövetségi ügyészség vádat emelt egy 37 éves férfi ellen, aki 10 ezer dollárt ajánlott fel a bevándorlási hatóság egyik Chicago környékén tevékenykedő magas rangú tisztségviselőjének meggyilkolásáért. Juan Espinoza Martinez a vád szerint tagja az egyik Chicago környékén működő bandának, az ellene felhozott vád bérgyilkosságra való felbujtás. A férfit hétfőn őrizetbe vették, börtönben várja első bírósági meghallgatását.
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
szóljon hozzá!