Az RMDSZ hírlevele felidézte: tizenhárom EP-képviselő már júliusban jelezte – egy parlamenti kérdésben – az EB elnökének: szükségesnek látják, hogy az évértékelőn az őshonos nemzeti kisebbségek egyértelmű, bátorító üzenetet kapjanak. Mostani nyílt levelükben megállapították: Juncker elnök beszédével az utolsó remény is szertefoszlott, hogy a következő hónapokban az EB elemezni fogja és megoldja a parlamenti kérdésben megfogalmazott problémákat. Az EP-képviselők szerint fennáll a veszélye, hogy az EU tovább bürokratizálódik, az uniós intézmények a polgároktól egyre távolabbi pályán mozognak.

„Az Európai Uniónak arra kell összpontosítania, hogy visszanyerje az európaiak bizalmát. Az EU zászlaja új, pozitív érzelmeket kell hogy kialakítson, az EU-nak inspirálónak, reménykeltőnek kell lennie! Az őshonos, történelmi nemzeti kisebbségekhez és nyelvi közösségekhez tartozó ötvenmillió európai polgár hű Európához, hiszen nekik alapvető értékük a sokszínűség. Ugyanakkor ma, jobban, mint valaha, szükségük van arra, hogy az EU jutalmazza ezt a lojalitást, gondoskodva arról, hogy ezeknek a közösségeknek a jövője biztosított legyen tagállami és uniós szinten is” – áll az MTI által idézett nyílt levélben.

Az EP-képviselők arra is felhívják a figyelmet, hogy Közép- és Kelet-Európa stabilitása, a csatlakozásra váró balkáni országok stabilitása az őshonos, történelmi nemzeti kisebbségek és nyelvi kisebbségek problémáinak pozitív megoldásától függ. „A holnap Európai Uniója sokszínűségében egységes, a nemzetek, a nemzeti közösségek és a régiók Európai Uniójává kell válnia. Egy ilyen unióban a többség és az őshonos, történelmi nemzeti kisebbségek, nyelvi közösségek biztonságban érzik magukat, és egyforma esélyük van egy biztosabb és jobb jövő építésére” – összegezték az EB elnökének küldött nyílt levél aláírói.