Eddig összesen 680 állampolgársági kérelem érkezett, és csaknem 630 ezren már le is tették a magyar állampolgársági esküt – mondta Wetzel Tamás, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára pénteken az MTI-nek, egyúttal jelezve: több mint 22 ezer kérelmet utasítottak el.
2014. november 16., 16:222014. november 16., 16:22
2014. november 16., 16:252014. november 16., 16:25
A helyettes államtitkár (képünkön) kitért arra is: az államreform program részeként egyszerűsítések várhatók az állampolgársághoz kapcsolódó közigazgatási eljárásokban.
Wetzel Tamás tájékoztatása szerint a magyar állampolgárság iránt töretlen az érdeklődés, de már elsősorban a külképviseleteken és a kihelyezett konzuli napokon nyújtanak be kérelmeket. A régiókat tekintve sincs változás, Erdélyből érkezik a legtöbb kérelem.
A magyar állampolgárságot 2011. január 3-tól lehet kérelmezni az egyszerűsített honosítási eljárás segítségével, amelyet az Országgyűlés 2010. május 26-án hozott döntése tett lehetővé. A törvény értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1938 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és esetükben nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok.
A törvény a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzése feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.
Wetzel Tamás beszámolt arról is, hogy az államreform II. program részeként egyszerűsítések várhatók az állampolgársághoz kapcsolódó közigazgatási eljárásokban. Ezek az anyakönyvezéstől a diplomahonosításig terjedhetnek – jelezte, hozzátéve: ez a következő év nagy feladata lesz.
Megjegyezte: a tervek között szerepel, hogy a lehető legegyszerűbben lehessen majd pályázatokat benyújtani a különböző támogatásokra. Kitért továbbá arra, hogy bővítenék a külképviseleteket azokon a helyszíneken, ahol erre igény van, példaként Kárpátalját említette.
Egyébként a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) külügyi és jogi szakbizottságának pénteki budapesti ülésén a külhoni magyarság részére készített választási űrlapok és kérelmek egyszerűsítése is szóba került.
Pálffy Ilona a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke a 2014-es választások tapasztalatairól számolt be az ülésen. Kiemelte, hogy „emberfeletti munkával” sikerült az NVI-nek lebonyolítani az idei voksolásokat.
A 2014-es választásokra külhonból több mint 235 ezren regisztráltak, ezek közül mintegy 37 ezret el kellett utasítani. A regisztráltak közül 158 ezren szavaztak, az érvényes szavazatok száma 128 ezer volt. Elmondta, hogy a tapasztalatok alapján szükséges lehet az űrlapok és kérelmek egyszerűsítése, valamint a jogszabályi környezet korszerűsítése.
A külhoni magyar pártok vezetőit Pálffy Ilona arra kérte, hogy a levélszavazással kapcsolatban osszák meg tapasztalataikat és módosítási javaslataikat.
Kovács Ádám Zoltán, a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a külgazdaság kiemelt szerepe mellett fontos a külügy klasszikus feladatainak ellátása, a külhoni magyarság érdekeinek hatékonyabb érvényesítése a nemzetközi fórumokon.
A szomszédos országokkal való kapcsolatokra áttérve kiemelte, hogy a tárgyalások során minden esetben a külhoni magyarság érdekeit tartják szem előtt és különös figyelmet fordítanak a határ menti együttműködések élénkítésére, valamint a külképviseletek külgazdasági tevékenységének fokozására.
A Máért idei ülését november 20-án tartják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!