Washingtoni nyomásgyakorlás: Trump rendeletet írt alá Irán legfőbb vezetőit érintő szankciókról

Az intézkedéseket „erőteljes és arányos válasznak” nevezte Irán eddigi, általa provokatívnak tartott cselekedeteire. „Addig folytatjuk a nyomásgyakorlást, amíg a rezsim fel nem hagy veszélyes tevékenységével és törekvéseivel, beleértve atomfegyverek kifejlesztését, az urándúsítás felgyorsítását, ballisztikus rakéták kifejlesztését, a terrorizmus támogatását, külföldi konfliktusok szítását és az Egyesült Államok és szövetségesei elleni ellenséges cselekedeteket” – mondta Trump az újságíróknak. Az elnök hangsúlyosan említette, hogy Irán soha nem tehet szert atomfegyverekre.
„A szankciókat mindenképpen, a drón lelövésétől függetlenül is bevezettük volna” – fűzte hozzá, később Steve Mnuchin pénzügyminiszter pedig azt közölte, hogy az új szankciók egy része is már „napok óta működik”. Mnuchin Mike Pence alelnökkel együtt jelen volt az elnöki rendelet aláírásakor.

A szankciók részleteit, az érintettek neveit az aláírás után Steve Mnuchin pénzügyminiszter ismertette a Fehér Ház sajtóközpontjában. Elöljáróban leszögezte, hogy az elnöki rendelettel több millió dollár értékű iráni vagyont zárolnak, majd felsorolta azok neveit, akiket a rendelet érint. Köztük van az iráni Forradalmi Gárda nyolc parancsnoka is. A pénzügyi tárca által később kiadott közlemény szerint ezek a parancsnokok felügyelik a Forradalmi Gárda „kártékony cselekedeteit a térségben, a provokatív ballisztikus rakétaprogramot, kereskedelmi hajók szabotálását nemzetközi vizeken”, továbbá ők a felelősek a „destabilizáló jelenlétért Szíriában”.

Donald Trump még a szankciók aláírása előtt hétfőn egy sor Twitter-bejegyzést szentelt Iránnak és az Irán körül kialakult feszültségnek. Egyik bejegyzésében ismételten leszögezte, hogy Iránnak „nem lehet atomfegyvere és nem támogathatja a terrorizmust”. Egy másik bejegyzésben arra hívta fel a figyelmet, hogy az Öböl-térség hajózási útvonalainak védelme nem elsődleges fontosságú az amerikai kormány számára. „Arra sincs szükségünk, hogy a térségben legyünk, hiszen a világ első számú energiatermelőjévé váltunk” – írta. Majd más olajimportáló országokat szólított fel arra, hogy tegyenek meg mindent a Hormuzi-szorosban történő hajózás biztonságáért, megemlítve Kínát és Japánt, amely az olajimportjának elsöprő többségét a szoroson keresztül szállítja. Ezeknek az országoknak szerinte „meg kel védeniük a saját hajóikat”.