Lezárják a háborút? Washington képviseletében Steve Witkoff különmegbízott (jobbra) vesz részt a tárgyalásokon
Fotó: kremlin.ru
A Fehér Ház és Moszkva titokban egy javaslaton dolgozik, amely véget vetne Oroszország Ukrajna elleni háborújának – jelentette az Axios szerdán amerikai és orosz tisztviselőkre hivatkozva. Minderre a Kreml úgy reagált: Moszkva és Washington nem újított az alaszkai megállapodáson.
2025. november 19., 08:422025. november 19., 08:42
2025. november 19., 14:452025. november 19., 14:45
Washington részéről Steve Witkoff amerikai különmegbízott, Moszkva képviseletében pedig Kirill Dmitrijev orosz megbízott részletesen megvitatták a 28 pontból álló béketervet – mondta egy névtelenséget kérő amerikai tisztségviselő. Dmitrijev optimistán nyilatkozott a titkos békeegyezményről, mondván, hogy a múltbelivel ellentétben „úgy érezzük, hogy Oroszország álláspontját valóban meghallgatják”. Oroszország a korábbi közvetlen béketárgyalásokon többször is maximalista követeléseket támasztott Kijevvel szemben, többek között azt, hogy Ukrajna adja fel NATO-tagsági törekvéseit, demilitarizálódjon és adjon át Kijev által ellenőrzött területeket a Donbaszban.
Dmitrijev október 24–26. között Miamiban találkozott Witkoffal és a Fehér Ház adminisztrációjának más magas rangú tagjaival – közölte az orosz tisztségviselő az Axios-szal. „Valójában ez egy sokkal tágabb keret, amely alapvetően azt mondja: hogyan tudunk végre tartós biztonságot teremteni Európában, és nem csak Ukrajnában” – állította Dmitrijev.
– mondta Dmitrijev, hozzátéve, hogy a budapesti csúcstalálkozó továbbra sem szerepel a tervek között. A tervezett találkozót október 25-én Trump lemondta, mondván, hogy nem tartja indokoltnak, mivel a Fehér Ház továbbra is a békeegyezmény megkötésén dolgozik.
Kreml: Moszkva és Washington nem újított az alaszkai megállapodáson
Moszkva és Washington nem dolgozott ki semmilyen újítást az ukrán rendezés kérdésében a Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök által Alaszkában elért megállapodásokhoz képest – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára szerdai sajtótájékoztatóján. Peszkov az amerikai Axios hírportálnak arra a közlésére reagált, amely szerint Oroszország és az Egyesült Államok „titkos konzultációkat” folytat az ukrajnai rendezés „új” tervéről. „Egyelőre nincs semmilyen újdonság, amelyről beszámolhatnánk. Voltak megbeszélések Anchorage-ben, és az ott megbeszélteken felül nincs semmi újdonság” – nyilatkozott. A vonatkozó sajtóértesülést kommentálva azt hangoztatta, hogy az orosz fél nem tervez kapcsolatfelvételt Daniel Driscoll-lal, a Pentagonnak a szárazföldi hadsereg ügyeiben illetékes vezetőjével, aki jelenleg Kijevben tárgyal.
Eközben Witkoff szerdára tervezett törökországi találkozóját ukrán és amerikai tisztviselők szerint Volodimir Zelenszkij elnökkel állítólag elhalasztották. Rusztem Umerov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára már egy héttel korábban, egy külön találkozón Miamiban megbeszélte a titkos békeegyezményt Witkoffal, amint azt névtelenséget kérő ukrán tisztségviselők az Axios-szal közölték.
– mondta egy szintén névtelenséget kérő amerikai tisztségviselő.
Eközben az ukrán vezérkar kedden azt közölte, hogy
Az amerikai védelmi minisztérium felülvizsgálati folyamata felhatalmazta Pete Hegseth védelmi minisztert, hogy megakadályozza Ukrajna amerikai rakétákkal történő, Oroszország belsejében végrehajtott hosszú távú csapásait, ami gyakorlatilag megakadályozta az ATACMS rakéták használatát orosz célpontok ellen a tavasz vége óta – számolt be augusztus 23-án a The Wall Street Journal.
Donald Trump amerikai elnök augusztus 21-én kijelentette, hogy Ukrajnának „nincs esélye a győzelemre”, ha nem engedik meg neki, hogy támadja Oroszországot, és bírálta Joe Biden volt amerikai elnököt azért, hogy nem engedte, hogy Kijev „visszavágjon, csak védekezzen”. Bár ez az első ATACMS-támadás, amelyet a vezérkar megerősített, széles körben terjedt az a hír, hogy Ukrajna először 2024. november 19-én alkalmazta az ATACMS-t orosz területen, amikor egy orosz fegyverraktárat támadott meg Karacsevben, egy nyugat-oroszországi városban.
„Az orosz offenzívák folyamatos nyomása ellenére az ukránok továbbra is ellenállnak, és eltökéltséget és következetes elszántságot tanúsítanak hazájuk védelmében. A nagy hatótávolságú támadó eszközök, köztük az ATACMS-hez hasonló rendszerek használata folytatódni fog” – áll a vezérkar közleményében. A támadás további részleteit a közzététel időpontjában nem hozták nyilvánosságra. Az ukrán Exilenova+ Telegram-csatorna szerint
Az ATACMS az Egyesült Államok által gyártott ballisztikus rakétarendszer, amelynek rakétái akár 300 kilométer távolságra is elrepülhetnek. Joe Biden volt amerikai elnök 2024 novemberében enyhítette az Ukrajna által az ATACMS használatára vonatkozó korlátozásokat, lehetővé téve Kijevnek, hogy azokat orosz katonai célpontok ellen indítsa. Ukrajna először 2023 őszén kapott rövidebb hatótávolságú ATACMS-eket. 2024 tavaszán az Egyesült Államok megkezdte a továbbfejlesztett modellek szállítását. Akkor Kijev csak az elfoglalt ukrán területeken található célpontok ellen használhatta ezeket a rakétákat.
Közben
„Teljesen furcsa lenne, ha nem Oroszországot vádolnák meg elsőként” – jelentette ki a Kreml szóvivője. „Oroszországot vádolják a jelenleg zajló hibrid és közvetlen háború minden megnyilvánulásával. Lengyelországban, mondjuk így, mindenki megpróbál az európai mozdony előtt szaladni ebben a tekintetben, és virágzik ott a ruszofóbia” – tette hozzá.
„Természetesen figyelemre méltó, a lengyelek, a németek és a franciák helyében én is elgondolkodnék” – tette hozzá. Peszkov kitért az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásának ügyére is. „Emlékezzünk vissza az Északi Áramlatokra, a robbanásokra, az ukránokra. A lengyelek őrizetbe veszik a gyanúsítottat. Németország kiadatást követel. Mit tesznek a lengyelek? Nem adják ki” – mondta a sajtótitkár.
Varsótól mintegy száz kilométerre, Mika település közelében, a pálya egy másik szakaszán Pulawy környékén, Lublintól 50 kilométerre pedig az elektromos vezetékek semmisültek meg. A személyszállító vonatok mindkét szakaszon időben leálltak, személyi sérülés nem történt. Az orosz védelmi minisztérium kedden azt közölte: az orosz hadsereg elfoglalta a Harkiv megyei Cehelne és a Dnyipropetrovszk megyei Necsajivka települést az előző nap folyamán az ukrajnai háborúban.
A tárca által kiadott tájékoztatás szerint az ukrán fél a Harkiv megyei Blahodativkánál sikertelen ellentámadással próbálkozott Kupjanszk megsegítésével, és a város térségében mintegy félszáz katonát veszített. Pokrovszkot és Kupjanszkot az orosz vezérkari főnök október 26-án bekerítettnek nyilvánította.
A védelmi minisztérium közölte, hogy a donyecki régióban lévő Platonivka hétfőn bejelentett elfoglalásával az orosz erők ellenőrzésük alá vonták a Limant Sziverszkkel összekötő utat.
Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője este rendkívüli állapotot hirdetett ki az általa irányított régióban a zuevei és a sztarobesivei hőerőműben keletkezett károk miatt. A létesítmények elleni kedd hajnali támadásról reggel számolt be a tisztségviselő, közölve, hogy számos település maradt áram nélkül, leálltak a kazánházak és víztisztító állomások.
Az oroszok szerint az ukrán fél hétfőn is támadta a donyecki régió energiainfrastruktúráját, mintegy félmillió fogyasztó áramellátását megszakítva. Hétfő délutánra a villany nélkül maradt lakosok száma 140 ezerre csökkent – közölték korábban.
Mindeközben a Komszomolszkaja Pravda című lap azt írta, hogy
A célszemélyt a trojekurovói temetőben szándékoztak felrobbantani, vázába rejtett pokolgép és kamera segítségével. A gyilkossági kísérlet végrehajtásához – amelyet az FSZB szerint Kijevből irányított egy Dzsalolidin Samszov nevű férfi – egy közép-ázsiai migránst és egy heroinfüggő házaspárt szerveztek be, a gyanúsítottakat őrizetbe vették.
A gyanú szerint Oroszországhoz köthető, terrorcselekményekre készülő hálózatot lepleztek le Litvániában
Tizenöt embert, köztük litván, orosz és lett állampolgárokat gyanúsít a litván ügyészség azzal, hogy egy, az orosz hírszerzéshez és hadsereghez köthető hálózat keretében Európa-szerte terrorcselekmények elkövetésére készültek – közölte honlapján a litván közmédia. Az Lrt.lt portálon olvasható tájékoztatás szerint a gyanúsítottak négy terrorcselekményt készítettek elő, csomagküldő szolgálatokat felhasználva arra, hogy hétköznapi használati tárgyak közé rejtett gyújtóeszközöket küldjenek. Az ügyészség azt közölte, a gyanúsítottakat a Telegramon keresztül toborozták, és azt ígérték nekik, hogy a fizetségüket kriptovalutában kapják meg. A balti ország főügyészsége és rendőrfőparancsnoksága azt közölte, egy csupán A.S.-ként megnevezett litván állampolgár tavaly július 19-én négy, kozmetikai szerek és masszázspárnák közé rejtett, házi készítésű gyújtóeszközt tartalmazó csomagot adott fel a DPD-n és a DHL-en keresztül.
Két csomagot légi úton szállítottak az Egyesült Királyságba, kettőt pedig teherautóval Lengyelországba. Az egyik eszköz július 20-án robbant fel a németországi Lipcse repülőterén, mielőtt felrakták volna a DHL árufuvarozó járatára, egy másik egy nappal később robbant fel a DPD egyik, Lengyelországon áthaladó teherautójában, egy harmadik pedig július 22-én a DHL birminghami raktárában. A negyedik meghibásodott, így nem lépett működésbe.
A hatóságok gyanúja szerint az eszközöket úgy tervezték, hogy súlyos tüzeket és a felcsapó lángok miatt akár katasztrofális következményeket okozzanak.
Az ügyön jelenleg – az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős ügynökség, az Eurojust koordinációjában – több ország, köztük Litvánia, Lengyelország, az Egyesült Államok, Németország és az Egyesült Államok bűnüldözési szervei dolgoznak.
A nyomozás jelenlegi állása szerint a terrorcselekményeket az orosz hadsereghez és hírszerzéshez köthető állampolgárok dolgozták ki, néhány gyanúsítottnak pedig köze lehet a vilniusi IKEA-áruházban 2024-ben elkövetett gyújtogatási kísérlethez. A Litvániában, Lengyelországban, Lettországban és Észtországban tartott házkutatások során a hatóságok további eszközökre bukkantak, amelyeket a detonátorokkal együtt konzervek tárolására használt dobozokba rejtettek. A rendőrség szerint a megtalált szerkezetek mennyisége több mint hat kilogramm TNT-nek felelnek meg és vélhetően további támadásokra tartogatták őket.
Spanyolország 817 millió euró értékű segélycsomaggal támogatja Ukrajna védelmének megerősítését és az ország újjáépítését
Spanyolország 817 millió euró értékű katonai, pénzügyi és humanitárius erőforrásokat egyesítő segélycsomaggal támogatja Ukrajna védelmének megerősítését és az ország újjáépítését - jelentette be Pedro Sánchez miniszterelnök kedden Madridban, miután hivatalában fogadta Volodomir Zelenszkij ukrán elnököt. A dél-európai ország kormányfője elmondta: 300 millió euró értékben új védelmi felszereléseket biztosítanak Ukrajnának, 100 millió euróval a NATO PURL programjához járulnak hozzá, amely légvédelmi rendszerek gyorsított beszerzését finanszírozza az Egyesült Államokból. A segélycsomag katonai része tartalmaz továbbá egy 215 millió eurós támogatást is az Európai Bizottság SAFE programján drónellenes rendszerek, kereső és légi megfigyelő radarok gyártásának finanszírozására. Pedro Sánchez kiemelte: Spanyolország 200 millió eurós támogatást nyújt a sérült ukrán infrastruktúra helyreállításához, modernizálásához, bővítéséhez, amelybe spanyol vállalatok is bekapcsolódnak olyan ágazatokban, mint az energia, a vízgazdálkodás és a közlekedés. Hozzátette: az ENSZ-szel közös program keretében Spanyolország 2 millió euróval járul hozzá ahhoz, hogy helyreállítsák a központi fűtést Sammar városában, ezzel 28 ezer embernek nyújtva segítséget. A spanyol kormányfő megismételte, hogy országa "teljességgel és határozottan" támogatja Ukrajnát az orosz agresszióval szemben, egészen az igazságos és tartós béke eléréséig, és amíg az ország csatlakozhat az Európai Unióhoz. Az ukrán elnök európai körútja részeként utazott Spanyolországba, ahol a miniszterelnök mellett találkozott VI. Fülöp királlyal, a parlament alsó- és felsőházának elnökeivel, valamint védelmi ipari vállalatok képviselőivel. A két ország kormányának képviselői egyetértési megállapodást írtak alá az orosz dezinformáció elleni küzdelemről, valamint a turisztikai együttműködések megerősítéséről is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szaúd-Arábia állami tulajdonú olajóriása, az Aramco leállította a Rasz Tanura olajfinomítót egy dróntámadás után – közölte egy iparági forrás hétfőn.
Lezuhant hétfőn egy vadászgép Kuvait felett, egy amerikai légi támaszpont közelében.
Ukrán drónok csaptak le egy nagy olajterminálra a dél-oroszországi Novorosszijszk kikötővárosában hétfőre virradóra, a helyszínen tűz keletkezett – jelentette a Kyiv Independent az Astra Telegram-hírcsatornára hivatkozva.
Mintegy 300 román állampolgár távozik Izraelből Egyiptomba, ahol a kairói román nagykövetség munkatársai veszik át őket – jelentette be vasárnap esti sajtótájékoztatóján a külügyminisztérium szóvivője.
Miközben az Egyesült Államok és Izrael hadserege hétfőre virradóra is folytatta az Irán elleni csapásokat, Texasban a perzsa állam elleni akcióhoz kötődő halálos terrortámadás történt.
Irán új vezetése tárgyalni akar – közölte Donald Trump amerikai elnök a The Atlantic című lapnak nyilatkozva vasárnap, és hozzátette, hogy ő ezt el is fogadta.
Erkölcsi felelősségvállalásra szólította fel az iráni konfliktusban részt vevő feleket XIV. Leó pápa vasárnap, aki szerint a békét nem lehet fegyverekkel építeni, és minél előbb le kell állítani az erőszak spirálját.
Hat ember halt meg egy Jeruzsálem közelében található lakóépületet ért közvetlen rakétatalálatban – közölte az izraeli rendőrség vasárnap délután kiadott közleményében.
Adrian Cozma Szatmár megyei nemzeti liberális párti (PNL) képviselő, a román képviselőház alelnöke és családja Dubajban rekedt, miután az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított támadás nyomán törölték a légi járatukat.
Irán az izraeli és amerikai támadásokért való bosszút „jogos jogának és kötelességének” tekinti – jelentette ki vasárnap Maszúd Peszeskján iráni elnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!