Lezárják a háborút? Washington képviseletében Steve Witkoff különmegbízott (jobbra) vesz részt a tárgyalásokon
Fotó: kremlin.ru
A Fehér Ház és Moszkva titokban egy javaslaton dolgozik, amely véget vetne Oroszország Ukrajna elleni háborújának – jelentette az Axios szerdán amerikai és orosz tisztviselőkre hivatkozva.
2025. november 19., 08:422025. november 19., 08:42
2025. november 19., 08:432025. november 19., 08:43
Washington részéről Steve Witkoff amerikai különmegbízott, Moszkva képviseletében pedig Kirill Dmitrijev orosz megbízott részletesen megvitatták a 28 pontból álló béketervet – mondta egy névtelenséget kérő amerikai tisztségviselő.
Dmitrijev optimistán nyilatkozott a titkos békeegyezményről, mondván, hogy a múltbelivel ellentétben „úgy érezzük, hogy Oroszország álláspontját valóban meghallgatják”.
Oroszország a korábbi közvetlen béketárgyalásokon többször is maximalista követeléseket támasztott Kijevvel szemben, többek között azt, hogy Ukrajna adja fel NATO-tagsági törekvéseit, demilitarizálódjon és adjon át Kijev által ellenőrzött területeket a Donbaszban.
Dmitrijev október 24–26. között Miamiban találkozott Witkoffal és a Fehér Ház adminisztrációjának más magas rangú tagjaival – közölte az orosz tisztségviselő az Axios-szal.
„Valójában ez egy sokkal tágabb keret, amely alapvetően azt mondja: hogyan tudunk végre tartós biztonságot teremteni Európában, és nem csak Ukrajnában” – állította Dmitrijev.
– mondta Dmitrijev, hozzátéve, hogy a budapesti csúcstalálkozó továbbra sem szerepel a tervek között.
A tervezett találkozót október 25-én Trump lemondta, mondván, hogy nem tartja indokoltnak, mivel a Fehér Ház továbbra is a békeegyezmény megkötésén dolgozik.
Eközben Witkoff szerdára tervezett törökországi találkozóját ukrán és amerikai tisztviselők szerint Volodimir Zelenszkij elnökkel állítólag elhalasztották.
Rusztem Umerov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára már egy héttel korábban, egy külön találkozón Miamiban megbeszélte a titkos békeegyezményt Witkoffal, amint azt névtelenséget kérő ukrán tisztségviselők az Axios-szal közölték.
– mondta egy szintén névtelenséget kérő amerikai tisztségviselő.
Eközben az ukrán vezérkar kedden azt közölte, hogy
Az amerikai védelmi minisztérium felülvizsgálati folyamata felhatalmazta Pete Hegseth védelmi minisztert, hogy megakadályozza Ukrajna amerikai rakétákkal történő, Oroszország belsejében végrehajtott hosszú távú csapásait, ami gyakorlatilag megakadályozta az ATACMS rakéták használatát orosz célpontok ellen a tavasz vége óta – számolt be augusztus 23-án a The Wall Street Journal.
Donald Trump amerikai elnök augusztus 21-én kijelentette, hogy Ukrajnának „nincs esélye a győzelemre”, ha nem engedik meg neki, hogy támadja Oroszországot, és bírálta Joe Biden volt amerikai elnököt azért, hogy nem engedte, hogy Kijev „visszavágjon, csak védekezzen”.
Bár ez az első ATACMS-támadás, amelyet a vezérkar megerősített, széles körben terjedt az a hír, hogy Ukrajna először 2024. november 19-én alkalmazta az ATACMS-t orosz területen, amikor egy orosz fegyverraktárat támadott meg Karacsevben, egy nyugat-oroszországi városban.
„Az orosz offenzívák folyamatos nyomása ellenére az ukránok továbbra is ellenállnak, és eltökéltséget és következetes elszántságot tanúsítanak hazájuk védelmében. A nagy hatótávolságú támadó eszközök, köztük az ATACMS-hez hasonló rendszerek használata folytatódni fog” – áll a vezérkar közleményében.
A támadás további részleteit a közzététel időpontjában nem hozták nyilvánosságra.
Az ukrán Exilenova+ Telegram-csatorna szerint
Az ATACMS az Egyesült Államok által gyártott ballisztikus rakétarendszer, amelynek rakétái akár 300 kilométer távolságra is elrepülhetnek. Joe Biden volt amerikai elnök 2024 novemberében enyhítette az Ukrajna által az ATACMS használatára vonatkozó korlátozásokat, lehetővé téve Kijevnek, hogy azokat orosz katonai célpontok ellen indítsa.
Ukrajna először 2023 őszén kapott rövidebb hatótávolságú ATACMS-eket.
2024 tavaszán az Egyesült Államok megkezdte a továbbfejlesztett modellek szállítását. Akkor Kijev csak az elfoglalt ukrán területeken található célpontok ellen használhatta ezeket a rakétákat.
Közben
„Teljesen furcsa lenne, ha nem Oroszországot vádolnák meg elsőként” – jelentette ki a Kreml szóvivője.
„Oroszországot vádolják a jelenleg zajló hibrid és közvetlen háború minden megnyilvánulásával. Lengyelországban, mondjuk így, mindenki megpróbál az európai mozdony előtt szaladni ebben a tekintetben, és virágzik ott a ruszofóbia” – tette hozzá.
„Természetesen figyelemre méltó, a lengyelek, a németek és a franciák helyében én is elgondolkodnék” – tette hozzá.
Peszkov kitért az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásának ügyére is.
„Emlékezzünk vissza az Északi Áramlatokra, a robbanásokra, az ukránokra. A lengyelek őrizetbe veszik a gyanúsítottat. Németország kiadatást követel. Mit tesznek a lengyelek? Nem adják ki”
mondta a sajtótitkár.
Varsótól mintegy száz kilométerre, Mika település közelében, a pálya egy másik szakaszán Pulawy környékén, Lublintól 50 kilométerre pedig az elektromos vezetékek semmisültek meg.
A személyszállító vonatok mindkét szakaszon időben leálltak, személyi sérülés nem történt.
Az orosz védelmi minisztérium kedden azt közölte: az orosz hadsereg elfoglalta a Harkiv megyei Cehelne és a Dnyipropetrovszk megyei Necsajivka települést az előző nap folyamán az ukrajnai háborúban.
A tárca által kiadott tájékoztatás szerint az ukrán fél a Harkiv megyei Blahodativkánál sikertelen ellentámadással próbálkozott Kupjanszk megsegítésével, és a város térségében mintegy félszáz katonát veszített.
Pokrovszkot és Kupjanszkot az orosz vezérkari főnök október 26-án bekerítettnek nyilvánította.
A védelmi minisztérium közölte, hogy a donyecki régióban lévő Platonivka hétfőn bejelentett elfoglalásával az orosz erők ellenőrzésük alá vonták a Limant Sziverszkkel összekötő utat.
Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője este rendkívüli állapotot hirdetett ki az általa irányított régióban a zuevei és a sztarobesivei hőerőműben keletkezett károk miatt.
A létesítmények elleni kedd hajnali támadásról reggel számolt be a tisztségviselő, közölve, hogy számos település maradt áram nélkül, leálltak a kazánházak és víztisztító állomások.
Az oroszok szerint az ukrán fél hétfőn is támadta a donyecki régió energiainfrastruktúráját, mintegy félmillió fogyasztó áramellátását megszakítva. Hétfő délutánra a villany nélkül maradt lakosok száma 140 ezerre csökkent – közölték korábban.
Mindeközben a Komszomolszkaja Pravda című lap azt írta, hogy
A célszemélyt a trojekurovói temetőben szándékoztak felrobbantani, vázába rejtett pokolgép és kamera segítségével. A gyilkossági kísérlet végrehajtásához – amelyet az FSZB szerint Kijevből irányított egy Dzsalolidin Samszov nevű férfi – egy közép-ázsiai migránst és egy heroinfüggő házaspárt szerveztek be, a gyanúsítottakat őrizetbe vették.
A gyanú szerint Oroszországhoz köthető, terrorcselekményekre készülő hálózatot lepleztek le Litvániában
Tizenöt embert, köztük litván, orosz és lett állampolgárokat gyanúsít a litván ügyészség azzal, hogy egy, az orosz hírszerzéshez és hadsereghez köthető hálózat keretében Európa-szerte terrorcselekmények elkövetésére készültek – közölte honlapján a litván közmédia.
Az Lrt.lt portálon olvasható tájékoztatás szerint a gyanúsítottak négy terrorcselekményt készítettek elő, csomagküldő szolgálatokat felhasználva arra, hogy hétköznapi használati tárgyak közé rejtett gyújtóeszközöket küldjenek.
Az ügyészség azt közölte, a gyanúsítottakat a Telegramon keresztül toborozták, és azt ígérték nekik, hogy a fizetségüket kriptovalutában kapják meg.
A balti ország főügyészsége és rendőrfőparancsnoksága azt közölte, egy csupán A.S.-ként megnevezett litván állampolgár tavaly július 19-én négy, kozmetikai szerek és masszázspárnák közé rejtett, házi készítésű gyújtóeszközt tartalmazó csomagot adott fel a DPD-n és a DHL-en keresztül.
Két csomagot légi úton szállítottak az Egyesült Királyságba, kettőt pedig teherautóval Lengyelországba. Az egyik eszköz július 20-án robbant fel a németországi Lipcse repülőterén, mielőtt felrakták volna a DHL árufuvarozó járatára, egy másik egy nappal később robbant fel a DPD egyik, Lengyelországon áthaladó teherautójában, egy harmadik pedig július 22-én a DHL birminghami raktárában. A negyedik meghibásodott, így nem lépett működésbe.
A hatóságok gyanúja szerint az eszközöket úgy tervezték, hogy súlyos tüzeket és a felcsapó lángok miatt akár katasztrofális következményeket okozzanak.
Az ügyön jelenleg – az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős ügynökség, az Eurojust koordinációjában – több ország, köztük Litvánia, Lengyelország, az Egyesült Államok, Németország és az Egyesült Államok bűnüldözési szervei dolgoznak.
A nyomozás jelenlegi állása szerint a terrorcselekményeket az orosz hadsereghez és hírszerzéshez köthető állampolgárok dolgozták ki, néhány gyanúsítottnak pedig köze lehet a vilniusi IKEA-áruházban 2024-ben elkövetett gyújtogatási kísérlethez.
A Litvániában, Lengyelországban, Lettországban és Észtországban tartott házkutatások során a hatóságok további eszközökre bukkantak, amelyeket a detonátorokkal együtt konzervek tárolására használt dobozokba rejtettek. A rendőrség szerint a megtalált szerkezetek mennyisége több mint hat kilogramm TNT-nek felelnek meg és vélhetően további támadásokra tartogatták őket.
Spanyolország 817 millió euró értékű segélycsomaggal támogatja Ukrajna védelmének megerősítését és az ország újjáépítését
Spanyolország 817 millió euró értékű katonai, pénzügyi és humanitárius erőforrásokat egyesítő segélycsomaggal támogatja Ukrajna védelmének megerősítését és az ország újjáépítését - jelentette be Pedro Sánchez miniszterelnök kedden Madridban, miután hivatalában fogadta Volodomir Zelenszkij ukrán elnököt.
A dél-európai ország kormányfője elmondta: 300 millió euró értékben új védelmi felszereléseket biztosítanak Ukrajnának, 100 millió euróval a NATO PURL programjához járulnak hozzá, amely légvédelmi rendszerek gyorsított beszerzését finanszírozza az Egyesült Államokból.
A segélycsomag katonai része tartalmaz továbbá egy 215 millió eurós támogatást is az Európai Bizottság SAFE programján drónellenes rendszerek, kereső és légi megfigyelő radarok gyártásának finanszírozására.
Pedro Sánchez kiemelte:
Spanyolország 200 millió eurós támogatást nyújt a sérült ukrán infrastruktúra helyreállításához, modernizálásához, bővítéséhez, amelybe spanyol vállalatok is bekapcsolódnak olyan ágazatokban, mint az energia, a vízgazdálkodás és a közlekedés.
Hozzátette: az ENSZ-szel közös program keretében Spanyolország 2 millió euróval járul hozzá ahhoz, hogy helyreállítsák a központi fűtést Sammar városában, ezzel 28 ezer embernek nyújtva segítséget.
A spanyol kormányfő megismételte, hogy országa "teljességgel és határozottan" támogatja Ukrajnát az orosz agresszióval szemben, egészen az igazságos és tartós béke eléréséig, és amíg az ország csatlakozhat az Európai Unióhoz.
Az ukrán elnök európai körútja részeként utazott Spanyolországba, ahol a miniszterelnök mellett találkozott VI. Fülöp királlyal, a parlament alsó- és felsőházának elnökeivel, valamint védelmi ipari vállalatok képviselőivel.
A két ország kormányának képviselői egyetértési megállapodást írtak alá az orosz dezinformáció elleni küzdelemről, valamint a turisztikai együttműködések megerősítéséről is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország megkezdte a háborúra való felkészülést Lengyelországgal szemben, miközben Moszkva tovább fokozza a lengyel területen végrehajtott kibertámadásait és szabotázsait – jelentette ki hétfőn Wieslaw Kukula, a lengyel fegyveres erők vezérkari főnöke.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn elfogadta az Egyesült Államok által kidolgozott határozatot, amelynek célja, hogy a Gázai övezetben a törékeny fegyverszünet után tartósabb béke és a pusztított enklávé újjáépítése valósuljon meg.
Az orosz hadsereg két Iszkander típusú ballisztikus rakétával és 128 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat hétfőre virradóra, a csapásoknak Harkivban halálos áldozataik és sebesültjeik is vannak.
A vasárnap a Varsó–Lublin vasútvonal egy szakaszát megsemmisítő robbanást szabotázs okozta – jelentette be hétfőn Donald Tusk lengyel miniszterelnök.
Az Egyesült Államok ebben a hónapban külföldi terrorista szervezetnek fogja minősíteni a Cartel de los Soles kartellt, amelyet az USA szerint Nicolás Maduro venezuelai elnök és más magas rangú tisztviselők vezetnek.
Donald Trump amerikai elnök felszólította a republikánus képviselőket, hogy szavazzák meg az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát, ezzel megfordítva korábbi álláspontját.
A Claudia vihar súlyos áradásokat, lehűlést és jelentős károkat okozott az Egyesült Királyságban és Európában – írja a hirado.hu a TheGuardian beszámolója alapján.
A német kancellár felszólította Volodimir Zelenszkijt, hogy fékezze meg a fiatal ukrán férfiak Németországba áramlását. Friedrich Merz szerint a hadköteles ukrán férfiaknak otthon kellene maradniuk, és megvédeniük a hazájukat.
Oroszország mintegy 430 drónt és 18 rakétát indított Ukrajna ellen, a támadás fő iránya Kijev volt; ezen felül péntek reggel az oroszok Cirkon hiperszonikus rakétát vetetek be Szumi megye ellen – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon.
Az Egyesült Államok a globális terrorszervezetek szankciós listájára vett négy európai Antifa-csoportot, közte a Budapesten is 2023-ban támadást elkövető Antifa Ostot – jelentette be csütörtökön Marco Rubio külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!