Washington azt szeretné, ha szövetségesei Patriot légvédelmi rendszereket adnának Ukrajnának

Német, norvég és lett katonai támogatás Ukrajnának
Több ország is újabb katonai támogatást jelentett be Ukrajna számára. Németország 10 Marder gyalogsági harcjárművet, egy Skynex légvédelmi rendszert, lőszert Leopard 2 harckocsikhoz, IRIS-T SLM légvédelmi rakétákat és egyéb támogatást adott át Ukrajnának a legutóbbi segélyszállítmánya keretében – közölte a német kormány még hétfőn.
A legutóbbi részlet tartalmazott továbbá több mint 29 000 lőszert Gepard légvédelmi rendszerekhez, 7500 darab 155 mm-es tüzérségi lövedéket, 18 000 darab 40 mm-es lőszert és meg nem határozott mennyiségű 120 mm-es aknavető lőszert.
Berlin szállított továbbá egy TRML-4D radarrendszert, hat Oshkosh M1070 harckocsiszállítót, 3000 RGW 90 hordozható gránátvetőt és 100 000 elsősegélycsomagot.
Ukrajna kapott továbbá egy Beaver hídfektető harckocsit, egy Dachs páncélozott műszaki járművet, kilenc aknamentesítő rendszert, egy AMPS védelmi rendszert helikopterekhez, 60 csónakmotort, 600 LED-lámpát, közel 2000 álcahálót és 2000 ponchót.
Norvégia 7 milliárd koronával növeli az Ukrajnának nyújtott katonai és humanitárius segélyt idén, amely így 22 milliárd koronát tesz ki – jelentette be kedden a norvég kormányfő.
Az emelést a 2023-2027 közötti időszakban az ukrán polgári személyek és katonák megsegítésére szánt alapból finanszírozzák, amely változatlan marad. „Ez élet-halál kérdése Ukrajna lakossága számára” – jelentette ki sajtótájékoztatóján Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök, aki nagyon bizonytalannak nevezte az ukrajnai helyzetet.
„Ez Európa – tehát Norvégia – biztonságát és stabilitását is érintő kérdés egyben” – hangsúlyozta a kormányfő, aki előzőleg a szélesebb konszenzus érdekében ellenzéki vezetőkkel tárgyalt. A 7 milliárd koronás pótlólagos támogatásból 6 milliárdot katonai támogatásra fordítanak, elsősorban légvédelmi eszközökre és lőszerre.
A 75 milliárd koronásra tervezett eredeti több éves programból a skandináv ország 2024 végéig várhatóan mintegy 39,5 milliárd koronát használ fel. A jelentős szénhidrogén-kitermelő Norvégiának jelentős haszna van a háború miatti áremelkedésből, és a Kieli Világgazdasági Intézet rangsora szerint arányosan Kijev egyik legnagyobb támogatója.
A lett kormány Ukrajnának újabb katonai segélycsomagot hagyott jóvá, amely egyebek mellett rövid hatótávolságú légvédelmi fegyvereket és megfigyelő drónokat fog tartalmazni – jelentette be Evika Silina lett miniszterelnök kedden az X közösségi portálon.
„A kormány most hagyta jóvá NBS MANTIS légelhárító lövegek, pilóta nélküli taktikai megfigyelőrendszerek, valamint egyéb fontos felszerelések és technikai eszközök átadását az ukrán fegyveres erők számára” – írta a kormányfő. Reményét fejezte ki, hogy a támogatás segít javítani Ukrajna légvédelmi és felderítési képességein.
Hozzátette: országa GDP-jének mintegy 0,25 százalékát fordítja évente Ukrajna támogatására.
„Minden katonai szállítmánnyal megerősítjük barátságunkat az ukrán néppel az agresszor Oroszország elleni harcban, amely a legnagyobb veszélyt jelenti a békére és a biztonságra. Továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát kétoldalúan és szövetségeseinkkel együtt” – fogalmazott a miniszterelnök.
A múlt hét végén tett látogatást Kijevben Baiba Braze lett külügyminiszter, aki bejelentette, hogy Riga egy 215 megawattos generátort ad át Ukrajnának a főváros energiaszükségleteinek fedezésére.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pedig közölte, hogy Lettország Ukrajnával együtt növelni fogja a drónok gyártását az Ukrajna szükségleteinek kielégítésére létrejött nemzetközi kezdeményezés, az úgynevezett drónkoalíció keretében – emlékeztetett a belejelentés kapcsán az Ukrajinszka Pravda hírportál.