„Hazafias” kötelesség? Az Egyesült Államok azt szorgalmazza, hogy más országok adjanak át Patriot légvédelmi rendszereket Ukrajnának
Fotó: Regimentul 74 P A T R I O T/Facebook
Az Egyesült Államok továbbra is arra ösztönöz más országokat, hogy Patriot légvédelmi rendszereket biztosítsanak Ukrajnának – mondta Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter a képviselőház fegyveres erők bizottságának keddi meghallgatásán.
2024. május 01., 09:322024. május 01., 09:32
Ukrajna arra kérte nemzetközi partnereit, hogy szállítsanak több légvédelmi rendszert, miután március óta megszaporodtak az energetikai infrastruktúrát célzó orosz támadások. Az amerikai gyártmányú Patriot-rendszerek rendkívül hatékonyak az orosz ballisztikus és manőverező rakéták elfogásában.
„Vannak olyan országok, amelyek rendelkeznek Patriotokkal, ezért mi továbbra is egyeztetünk ezen országokkal” – mondta Austin.
Németország április 13-án jelentette be, hogy további Patriot-rendszert biztosít Kijev számára. Olaf Scholz német kancellár ezt követően felszólította a többi NATO-szövetségest, hogy tegyenek ugyanígy.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök erre azt válaszolta, hogy
A görög média április 22-én arról számolt be, hogy Athén legalább egy Patriot-rendszert tervez Ukrajnába küldeni, de Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök április 25-én egy interjúban ezt kizárta.
Margarita Robles spanyol védelmi miniszter ezt követően április 26-án bejelentette, hogy Spanyolország Patriot légvédelmi rakétákat küld Kijevbe.
Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szintén kedden egynapos megbeszélést tartott a frontvonalakon kialakult helyzetről, és felszólította a nyugati szövetségeseket, hogy gyorsítsák fel a kritikusan szükséges katonai segélyek szállítását.
„Szükségünk van az utánpótlás jelentős felgyorsítására, hogy jelentősen megnöveljük harcoló egységeink képességeit” – tette hozzá.
Ukrajna az elmúlt hetekben a harctéri helyzet romlásával, valamint a sikeres orosz légitámadások számának növekedésével szembesült, mindkettőt súlyosbította a nyugati segítségnyújtás késedelme, különösen a legutóbbi amerikai segélycsomagra való hónapokig tartó várakozás. Az Európai Unió is elmaradt attól a céljától, hogy márciusig egymillió tüzérségi lövedékkel lássa el Ukrajnát.
„Nagyban számítunk az Egyesült Államok gyors támogatására” – mondta Zelenszkij, hozzátéve: „Egy olyan támogatásra, amelynek a megszállók tönkretett logisztikájának képében kell éreztetnie a hatását, abban a félelemben, hogy bárhol a megszállt területen utolérjük őket”.
Hozzátette, hogy
Zelenszkij elmondta, hogy a nap során több megbeszélést tartott katonai ügyekről, és megvitatta Ukrajna terveit mind „az orosz tervek megzavarására, mind céljaink elérésére”, miután jelentést kapott Olekszandr Szirszkij főparancsnoktól.
Azt is elmondta, hogy Rusztem Umerov védelmi miniszterrel a fegyverellátásról és a nemzetközi partnerekkel való kommunikációról tárgyalt.
Az orosz erők az utóbbi időben fokozták a támadó hadműveleteket Ukrajna keleti részén, és Avgyijivka februári elfoglalása után több falut is elfoglaltak.
Szirszkij szerint
Eközben Ukrajna további 15,5 milliárd hrivnyát (391 millió dollár) különített el drónok beszerzésére az ország fegyveres erői számára, ami 300 ezer darabra elegendő – közölte Denisz Smihal miniszterelnök.
Német, norvég és lett katonai támogatás Ukrajnának
Több ország is újabb katonai támogatást jelentett be Ukrajna számára. Németország 10 Marder gyalogsági harcjárművet, egy Skynex légvédelmi rendszert, lőszert Leopard 2 harckocsikhoz, IRIS-T SLM légvédelmi rakétákat és egyéb támogatást adott át Ukrajnának a legutóbbi segélyszállítmánya keretében – közölte a német kormány még hétfőn.
A legutóbbi részlet tartalmazott továbbá több mint 29 000 lőszert Gepard légvédelmi rendszerekhez, 7500 darab 155 mm-es tüzérségi lövedéket, 18 000 darab 40 mm-es lőszert és meg nem határozott mennyiségű 120 mm-es aknavető lőszert.
Berlin szállított továbbá egy TRML-4D radarrendszert, hat Oshkosh M1070 harckocsiszállítót, 3000 RGW 90 hordozható gránátvetőt és 100 000 elsősegélycsomagot.
Ukrajna kapott továbbá egy Beaver hídfektető harckocsit, egy Dachs páncélozott műszaki járművet, kilenc aknamentesítő rendszert, egy AMPS védelmi rendszert helikopterekhez, 60 csónakmotort, 600 LED-lámpát, közel 2000 álcahálót és 2000 ponchót.
Norvégia 7 milliárd koronával növeli az Ukrajnának nyújtott katonai és humanitárius segélyt idén, amely így 22 milliárd koronát tesz ki – jelentette be kedden a norvég kormányfő.
Az emelést a 2023-2027 közötti időszakban az ukrán polgári személyek és katonák megsegítésére szánt alapból finanszírozzák, amely változatlan marad. „Ez élet-halál kérdése Ukrajna lakossága számára” – jelentette ki sajtótájékoztatóján Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök, aki nagyon bizonytalannak nevezte az ukrajnai helyzetet.
„Ez Európa – tehát Norvégia – biztonságát és stabilitását is érintő kérdés egyben” – hangsúlyozta a kormányfő, aki előzőleg a szélesebb konszenzus érdekében ellenzéki vezetőkkel tárgyalt. A 7 milliárd koronás pótlólagos támogatásból 6 milliárdot katonai támogatásra fordítanak, elsősorban légvédelmi eszközökre és lőszerre.
A 75 milliárd koronásra tervezett eredeti több éves programból a skandináv ország 2024 végéig várhatóan mintegy 39,5 milliárd koronát használ fel. A jelentős szénhidrogén-kitermelő Norvégiának jelentős haszna van a háború miatti áremelkedésből, és a Kieli Világgazdasági Intézet rangsora szerint arányosan Kijev egyik legnagyobb támogatója.
A lett kormány Ukrajnának újabb katonai segélycsomagot hagyott jóvá, amely egyebek mellett rövid hatótávolságú légvédelmi fegyvereket és megfigyelő drónokat fog tartalmazni – jelentette be Evika Silina lett miniszterelnök kedden az X közösségi portálon.
„A kormány most hagyta jóvá NBS MANTIS légelhárító lövegek, pilóta nélküli taktikai megfigyelőrendszerek, valamint egyéb fontos felszerelések és technikai eszközök átadását az ukrán fegyveres erők számára” – írta a kormányfő. Reményét fejezte ki, hogy a támogatás segít javítani Ukrajna légvédelmi és felderítési képességein.
Hozzátette: országa GDP-jének mintegy 0,25 százalékát fordítja évente Ukrajna támogatására.
„Minden katonai szállítmánnyal megerősítjük barátságunkat az ukrán néppel az agresszor Oroszország elleni harcban, amely a legnagyobb veszélyt jelenti a békére és a biztonságra. Továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát kétoldalúan és szövetségeseinkkel együtt” – fogalmazott a miniszterelnök.
A múlt hét végén tett látogatást Kijevben Baiba Braze lett külügyminiszter, aki bejelentette, hogy Riga egy 215 megawattos generátort ad át Ukrajnának a főváros energiaszükségleteinek fedezésére.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pedig közölte, hogy Lettország Ukrajnával együtt növelni fogja a drónok gyártását az Ukrajna szükségleteinek kielégítésére létrejött nemzetközi kezdeményezés, az úgynevezett drónkoalíció keretében – emlékeztetett a belejelentés kapcsán az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!