
Fotó: Krónika
2008. március 10., 00:002008. március 10., 00:00
A nacionalista vezetõ egyszersmind elõrehozott parlamenti választások megtartására szólított fel. Borisz Tadics államfõ nem sokkal a miniszterelnöki bejelentés után közölte: hamarosan kiírja az elõrehozott választásokat. Mint mondta, „a politikai válság leküzdésének demokratikus útja a választás\". Belgrádi politikai és gazdasági elemzõk egyetértenek abban, hogy Szerbiában az elõrehozott választás a legjobb megoldás a koszovói függetlenség okozta kormányválság rendezésére. Többen úgy értékelték, hogy ilyen helyzetben „logikus és bizonyos tekintetben korrekt is\" kiírni az elõre- hozott választást, megszabadítani az országot az intézményes bénultság okozta feszültségtõl. A választások utáni új erõviszonyokról viszont már eltérõen vélekedtek. Egy dologban viszont egyetértettek: a részvételi arány magas lesz, és a voksnak vélhetõleg népszavazásjellege is lesz, tekintve, hogy Szerbia teljes elszigetelõdése vagy gazdasági megerõsödése a tét. Kostunica szerint a belgrádi kormány a koalíción belüli egység hiánya miatt vált mûködésképtelenné. „A kormánynak nincs egységes politikája egy, az ország jövõjéhez kapcsolódó fontos kérdést, Koszovót illetõen. Egy ilyen kormány nem mûködhet tovább, ez a kormány vége, vissza kell adnunk megbízatásunkat a népnek\" – magyarázta a kormányfõ, hozzátéve: már nem bízik abban, hogy Európa-barát koalíciós partnerei õszintén küzdeni akarnak Koszovó mint szerb tartomány megmaradásáért. A szerb kabinet vezetõje már pénteken jelezte, hogy kormánya súlyos válságban van, és koalíciós partnereit közvetett módon azzal vádolta, hogy a Nyugattal való jó kapcsolatok ápolása érdekében feladják Szerbia Koszovóra vonatkozó követelését. A miniszterelnök egyben közölte, hogy mára összehívta a kabinetet, hogy döntsön a parlament feloszlatása, illetve az elõrehozott választások ügyében. A maga részérõl május 11-ét javasolta a választások idõpontjául, amikor a tervek szerint a helyhatósági választásokat amúgy is megszervezik. Kostunica ugyanakkor úgy döntött, nem választja a hivatalos lemondást, mivel ez oda vezetne, hogy a választásokat csak május 11. után lehetne lebonyolítani. A szerb kormány azután került válságba, hogy a koszovói vezetõk február 17-én kikiáltották a többségében albánok lakta délszerb tartomány függetlenségét, Kostunica ugyanis élesen szembehelyezkedett az EU-hoz való közeledést szem elõtt tartó Borisz Tadics államfõvel. Tadics, noha elfogadhatatlannak nevezi Koszovó függetlenségét, hazáját integrálni akarja az Unióba, amit Kostunica ebben a helyzetben tûrhetetlennek tart. Mindkét politikus pártja, a Kostunica vezette Szerbia Demokrata Pártja (DSS) és Tadics Demokrata Pártja (DS) a koalíció részese. Hírösszefoglaló
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.